ne ujjongj, mint a többi nemzet,
mert parázna módjára elpártoltál Istenedtől,
szeretted bűnöd bérét minden búzaszérűn.
Ám a szérű és a sajtó nem táplálja majd őket,
s a bor majd cserbenhagyja őket.
Nem laknak majd ők az Úr földjén!
Efraim visszatér Egyiptomba,
s az asszírok közt tisztátalant eszik.
Nem áldoznak majd ők bort az Úrnak,
és nem lesznek előtte kedvesek áldozataik.
Kenyerük olyan lesz, mint a gyászolók kenyere,
mindnyájan, akik azt eszik, tisztátalanokká lesznek.
Kenyerük csak az ő étvágyukat szolgálja,
és nem juthat be az Úr házába.
Mit csináltok majd az ünnepnapon,
az Úr ünnepségének napján?
6 Mert íme, már útnak indultak a nyomorúság miatt,
Egyiptom gyűjti egybe,
Memfisz temeti el őket;
drága ezüstjüket a csalán örökli,
lapu nő sátraikban.
7 Eljönnek a megtorlás napjai,
eljönnek a visszafizetés napjai, tudd ezt, Izrael!
‘Eszét veszti a próféta,
a lélek embere beteggé lesz,’
mert sok a gonoszságod,
és nagy az esztelenséged.
Efraim, Istenem népe a prófétát kémleli,
tőrt vetettek neki minden útján.
Gyűlölködés lakik még Istene házában is.
9 Alávaló módon vétkeztek, mint egykor Gibeában,
de Ő majd megemlékezik gonoszságukról,
és megtorolja rajtuk bűneiket.
10 Mint szőlőt a pusztában,
úgy találtam meg Izraelt;
mint fügefa tetején az első gyümölcsöt,
úgy láttam meg atyáitokat.
Ám ők betértek Baál-Peorhoz,
s a gyalázathoz pártoltak;
és utálatosakká lettek,
mint azok a dolgok, amelyeket szerettek.
Efraimtól elszáll, mint a madár, dicsősége,
és nem lesz többé sem születés,
sem terhesség, sem foganás;
mert még ha fel is nevelik fiaikat,
én megfosztom őket tőlük, akár gyermekek, akár felnőtt férfiak.
Jaj lesz nekik, ha eltávozom tőlük!
Efraim, úgy látom, leölésre állította oda fiait,
és Efraim a hóhér elé vezeti gyermekeit.
‘Adj nekik, Uram!
Mit adj nekik?
Adj nekik meddő méhet,
és száraz emlőket!’
Minden gonoszságuk végbement Gilgálban,
hiszen ott gyűlöltem meg őket.
Gonosz cselekedeteik miatt kiűzöm őket házamból,
nem szeretem őket többé;
valamennyi fejedelmük pártütő.
Megverik Efraimot:
gyökere kiszárad,
semmi gyümölcsöt sem hoznak;
mert ha nemzenek is magzatot,
megölöm méhük legkedvesebbjeit!«
Elveti őket az én Istenem,
mert nem hallgattak rá;
bujdosókká lesznek a nemzetek között.
gyümölcse méltó hozzá.
Amilyen sok volt a gyümölcse,
olyan sok oltárt emelt;
amilyen bőségesen termett a földje,
olyan bőségesen állított fel bálványoszlopokat.
Szívük megoszlott,
de most majd megbűnhődnek!
Ő maga töri majd össze bálványoszlopaikat,
pusztítja el oltáraikat.
3 Hiszen máris mondják:
»Nincs nekünk királyunk,
mert az Urat nem féljük!
A király pedig mit tehet velünk?«
Nagy szavakat mondtak,
hamisan esküdtek, szövetségeket kötöttek,
de majd kihajt az ítélet,
mint a szántóföld barázdáin a mérges növény.
5 Bétáven borjúi miatt aggódnak majd Szamaria lakói;
bizony gyászol majd miatta népe!
És ujjonghatnak majd miatta, dicsősége miatt, papjai,
mert eltávozik az tőle!
Őt magát is elhurcolják ugyanis Asszúrba,
ajándékul a nagy királynak.
Szégyen éri majd Efraimot,
és Izrael megszégyenül szándékai miatt.
Elveszett Szamaria,
királya olyan, mint a pálca a víz színén.
8 Elpusztulnak a bálványmagaslatok,
hol Izrael vétkezett;
lapu és tövis nő majd oltáraikon,
és ők majd így szólnak a hegyekhez: »Borítsatok el minket!« –
s a halmokhoz: »Omoljatok ránk!«
9 A gibeai napok óta vétkezett Izrael,
ott megátalkodottá lettek.
De eléri majd őket a háború
Gibeában a gonoszok miatt!
»Én majd kedvemre megfenyítem őket;
népek gyűlnek majd egybe ellenük,
amikor majd megbűnhődnek
kettős gonoszságuk miatt.
Efraim olyan volt, mint a megnevelt üsző,
mely szívesen nyomtat;
én magam haladtam szép nyaka mellett,
én fogtam igába Efraimot,
hogy szántson Júda,
és barázdákat törjön magának Jákob.
Vessetek magatoknak az igazság szerint,
és arattok is majd az irgalom szerint;
törjetek fel ugart magatoknak;
ideje, hogy keressétek az Urat,
és ő majd eljön,
hogy igazságra tanítson titeket.
Ám ti istentelenséget vetettetek,
gonoszságot arattatok:
egyétek tehát a hazugság gyümölcsét!
Mivel bíztál a magad útjaiban
és hőseidnek nagy számában:
14 zendülés támad majd népedben,
és elpusztítja minden erősségedet,
mint ahogyan Sálmán elpusztította Bét-Arbelt,
amikor az ütközet napján az
anyát eltiporták gyermekeivel együtt.
Így cselekszik majd veletek Bétel,
gonoszságaitok nagysága miatt!
Izrael királya!
Mikor még gyermek volt Izrael,
akkor szerettem meg őt,
és Egyiptomból hívtam ki az én fiamat.
De mennél inkább hívtam őket,
annál inkább távoztak tőlem;
a baáloknak áldoztak,
s a bálványoknak mutattak be áldozatokat.
Pedig én szinte dajkája voltam Efraimnak:
karjaimon hordoztam őket,
s ők mégsem ismerték el,
hogy én vagyok az orvosuk.
Emberi kötelékekkel,
a szeretet bilincseivel vonzottam őket;
olyan voltam hozzájuk,
mint aki arcához emeli a csecsemőt;
és lehajoltam hozzá,
hogy ételt adjak neki.
Visszatér Egyiptom földjére;
Asszúr lesz a királya,
mert megtérni nem akarnak ők;
kard járja majd városait,
kiirtja fecsegőit,
és megemészti őket terveik miatt.
Népem kitart a hűtlenkedésben velem szemben;
hívják őt a Magasságoshoz,
de az nem emeli fel őt.
8 Hogy adhatnálak oda téged, Efraim?
Hogy szolgáltathatnálak téged ki, Izrael?
Hogy adhatnálak oda téged, mint egykor Adamot,
hogy tehetnélek olyanná, mint egykor Cebojimot?
Szívem megváltozott bensőmben,
és szánakozásom is felgerjedt.
Nem cselekszem haragom heve szerint,
nem rontom meg Efraimot ismét,
mert én Isten vagyok, és nem ember,
Szent, aki közötted vagyok,
és nem fogok indulattal jönni.
Követik majd ők az Urat.
Ő majd ordít, mint az oroszlán,
és ha ő ordít, remegve sietnek elő fiai nyugatról.
11 Kirepülnek ők Egyiptomból, mint a madár,
és mint a galamb az asszírok földjéről;
és visszatelepítem őket házaikba
– mondja az Úr. –
és csalárdsággal Izrael háza;
– csak Júda jár Isten mellett tanúskodva,
s a Szentségeshez hűségesen ragaszkodva.« –
Efraim vihart legeltet,
s a keleti szél után fut.
Egész nap hazugságot és pusztulást szaporít,
szövetségre lép az asszírokkal,
és Egyiptomba visz olajat.
Ezért az Úr perbe száll Izraellel,
és megbünteti Jákobot;
útjai szerint és cselekedetei szerint
fizet meg neki.
4 Már az anyaméhben félrelökte testvérét,
és férfikora erejében Istennel küzdött, angyallal mérkőzött.
5 Megmérkőzött az angyallal és diadalmaskodott;
sírt és könyörgött neki.
Bételben találta meg őt,
s ott beszélt velünk
az Úr, a Seregek Istene,
az Úr az ő neve:
»Térj vissza Istenedhez!
Tartsd meg az irgalmat és az igazságot,
és remélj mindenkoron Istenedben!«
Kánaán kezében hamis mérleg van,
szereti a csalárdságot.
És mégis ezt mondja Efraim:
»Bár meggazdagodtam és vagyont szereztem magamnak,
semmiféle munkám gyümölcse sem talál bennem gonoszságot,
melyet elkövettem volna!«
»De én, az Úr vagyok a te Istened
Egyiptom földje óta,
s még egyszer sátrakba telepítlek téged,
úgy mint a találkozás napján.
Mert én szóltam a prófétáknak,
és én adtam a sok látomást,
s a próféták által én mondtam példabeszédeket.«
12 Ha Gileád gonoszságra adta magát,
megsemmisülnek lakói;
ha a tulkoknak áldoznak Gilgálban,
oltáraik is olyanok lesznek,
mint a kőrakás a szántóföld barázdái mellett.
13 Szíria földjére menekült Jákob,
egy asszonyért szolgált Izrael,
egy asszonyért őrizte a nyájat;
14 de próféta által hozta ki Izraelt
Egyiptomból az Úr,
és próféta által őriztette őt.
Keserű haragra ingerelt engem Efraim,
de vérontása visszaszáll rá,
és gyalázatosságát visszafizeti neki Ura.
Jegyzetek
9,1 Egy aratási ünnepen elhangzott fenyegető beszéd.
9,6 Memfisz a halottak városa.
9,7 „A próféta bolond”: Ózeás a nép véleményét idézi.
9,9 Vö. Bír 19,22-30.
9,10 Vö. Szám 25,3. Izrael a történetének kezdetétől bűnös és hitszegő.
10,3 A sűrűn váltakozó királyok nem adnak biztonságot a népnek.
10,5 A bételi (Bét Áven = gonoszság háza; gúnynév Bételre) királyi szentély elpusztul.
10,8 A túlélők a halált hívják.
10,9 Vö. Bír 19,22-30.
10,14 A Bibliában nem szerepelnek az említett események.
11,1 Isten Izrael szerető apja és anyja.
11,8 Adam és Cebojim Szodoma és Gomorra mellett fekvő városok.
11,11 A jövendölés nem teljesedett be így: Izrael nem tért haza a fogságból; ám a választott nép mégis fennmaradt.
12,1 Júdai kiegészítés.
12,4 Vö. Ter 25,22; 32,25-30.
12,5 Vö. Ter 28,10-19. A túl sötétnek tűnő Jákob-ábrázolást később kisebb kiegészítésekkel szépítik (pl. „és diadalmaskodott”).
12,12 Vö. 4,15.
12,13 Vö. Ter 29.
12,14 Izrael menekvése ma is az lenne, ha hallgatna a prófétára.