De vétkezett Baállal, és halott lett.
És ők most ismét vétkeztek;
öntött szobrot készítettek maguknak,
ezüstbálványokat saját elképzelésük szerint;
mesteremberek alkotása az egész,
és róluk mondják ők: »Ezeknek áldozzatok!«
Borjúkat csókolgatnak az emberek.
Ezért olyanná lesznek, mint a reggeli felhő,
és mint a hamar tovatűnő reggeli harmat;
mint a pelyva, melyet elragad a szélvész a szérűről,
és mint a kémény füstje.
»Pedig én, az Úr, Istened vagyok neked
Egyiptom földje óta;
rajtam kívül Istent nem ismerhetsz,
és Szabadító nincsen kívülem.
Én tápláltalak téged a pusztában,
a kietlen földön.
Minél többet legelhettek, annál jobban elteltek,
s amint jóllaktak, szívük felfuvalkodott,
és rólam megfeledkeztek.
De olyan is leszek hozzájuk,
mint a nőstény oroszlán,
mint a párduc, leselkedem az út mentén.
Megtámadom őket, mint a kölykefosztott nőstény medve,
és szétszaggatom szívük kötelékét,
és felfalom őket ott, mint az oroszlán,
s a mező vadállata szaggatja szét őket.
9 Elpusztítalak, Izrael:
ki segíthet rajtad?
Hisz hol lesz a te királyod?
Akkor szabadítson meg ő minden városodban;
És hol vannak bíráid, akikről azt mondtad:
‘Adj nekem királyt és fejedelmeket’?
Adtam neked királyt, haragomban,
és elveszem őt, bosszúságomban.
Egybe van kötve Efraim gonoszsága,
el van téve bűne.
Olyan fájdalmak lepik el őt, mint a vajúdó asszonyt,
de nem okos gyermek ő,
mert nem jön ki a kellő pillanatban
a méh száján.
14 Kiszabadítom én őket a halál kezéből,
megváltom őket a haláltól.
Halál, hol van a mérged?
Alvilág, hol a fullánkod?
De a részvét el van rejtve szemem elől!«
Bár ő kitűnik testvérei között,
rázúdítja az Úr a pusztából támadó égető szelet,
s az kiszárítja ereit és kiapasztja forrását,
és elrabolja kincsét, elveszi minden drága holmiját.
mert fellázadt Isten ellen;
kard által pusztulnak el ők,
kisdedeiket a földhöz verik,
s az áldott állapotban levőket felhasítják.
2 Térj meg, Izrael, az Úrhoz, a te Istenedhez,
hisz bűnöd miatt buktál el!
Vigyétek magatokkal e szavakat,
térjetek az Úrhoz,
és mondjátok neki:
»Végy el minden gonoszságot,
fogadd el a jót,
és mi majd ajkunk gyümölcsét áldozzuk néked.
Asszúr ne segítsen nekünk,
lóra sem szállunk többé,
és kezünk alkotásainak
nem mondjuk többé: ‘Ó, Isteneink!’
Mert te megkönyörülsz az árván,
aki nálad talál irgalmat.«
»Meggyógyítom hűtlenségüket,
és szívemből szeretni fogom őket,
mert haragom elfordult tőlük.
Izraelhez olyan leszek, mint a harmat;
virul majd, mint a liliom,
és gyökeret hajt, mint a Libanon.
Kiterjednek ágai,
és pompája olyan lesz, mint az olajfáé,
és illata, mint a Libanoné.
Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak,
gabonát termelnek és rügyeznek, mint a szőlő;
hírneve olyan lesz, mint a Libanon bora.
Efraim, mi köze neki a bálványokhoz?
én hallgatom meg és gyámolítom őt;
olyan leszek én, mint a zöldellő ciprus,
és tőlem való lesz a gyümölcs,
melyet rajtad találnak.«
Utószó: 14,10
Aki bölcs, értse meg ezeket,
aki értelmes, lássa be ezt mind!
Bizony, egyenesek az Úr útjai,
s az igazak biztosan járnak azokon,
de a gonoszok elesnek rajtuk.
Jegyzetek
13,9 Hósea király Asszíriába hurcolása után elhangzott szavak.
13,14 Utalás Asszíria halálthozó hatalmára. Szent Pál a verset a bűn halált hozó erejére alkalmazza (1 Kor 15,55).
14,2 Későbbi kiegészítés, melynek tartalma bűnvallomás és az üdvösség ígérete.