De vétkezett Baállal, és halott lett.
            És ők most ismét vétkeztek;
                                            öntött szobrot készítettek maguknak,
                                            ezüstbálványokat saját elképzelésük szerint;
                                            mesteremberek alkotása az egész,
                                            és róluk mondják ők: »Ezeknek áldozzatok!«
                                            Borjúkat csókolgatnak az emberek.    
            Ezért olyanná lesznek, mint a reggeli felhő,
                                            és mint a hamar tovatűnő reggeli harmat;
                                            mint a pelyva, melyet elragad a szélvész a szérűről,
                                            és mint a kémény füstje.    
            »Pedig én, az Úr, Istened vagyok neked
                                            Egyiptom földje óta;
                                            rajtam kívül Istent nem ismerhetsz,
                                            és Szabadító nincsen kívülem.    
            Én tápláltalak téged a pusztában,
                                            a kietlen földön.    
            Minél többet legelhettek, annál jobban elteltek,
                                            s amint jóllaktak, szívük felfuvalkodott,
                                            és rólam megfeledkeztek.    
            De olyan is leszek hozzájuk,
                                            mint a nőstény oroszlán,
                                            mint a párduc, leselkedem az út mentén.    
            Megtámadom őket, mint a kölykefosztott nőstény medve,
                                            és szétszaggatom szívük kötelékét,
                                            és felfalom őket ott, mint az oroszlán,
                                            s a mező vadállata szaggatja szét őket.    
        9            Elpusztítalak, Izrael:
                                            ki segíthet rajtad?    
            Hisz hol lesz a te királyod?
                                            Akkor szabadítson meg ő minden városodban;
                                            És hol vannak bíráid, akikről azt mondtad:
                                            ‘Adj nekem királyt és fejedelmeket’?    
            Adtam neked királyt, haragomban,
                                            és elveszem őt, bosszúságomban.    
            Egybe van kötve Efraim gonoszsága,
                                            el van téve bűne.    
            Olyan fájdalmak lepik el őt, mint a vajúdó asszonyt,
                                            de nem okos gyermek ő,
                                            mert nem jön ki a kellő pillanatban
                                            a méh száján.    
        14            Kiszabadítom én őket a halál kezéből,
                                            megváltom őket a haláltól.
                                            Halál, hol van a mérged?
                                            Alvilág, hol a fullánkod?
                                            De a részvét el van rejtve szemem elől!«    
            Bár ő kitűnik testvérei között,
                                            rázúdítja az Úr a pusztából támadó égető szelet,
                                            s az kiszárítja ereit és kiapasztja forrását,
                                            és elrabolja kincsét, elveszi minden drága holmiját.    
mert fellázadt Isten ellen;
            kard által pusztulnak el ők,
                                            kisdedeiket a földhöz verik,
                                            s az áldott állapotban levőket felhasítják.    
        2            Térj meg, Izrael, az Úrhoz, a te Istenedhez,
                                            hisz bűnöd miatt buktál el!    
            Vigyétek magatokkal e szavakat,
                                            térjetek az Úrhoz,
                                            és mondjátok neki:
                                            »Végy el minden gonoszságot,
                                            fogadd el a jót,
                                            és mi majd ajkunk gyümölcsét áldozzuk néked.    
            Asszúr ne segítsen nekünk,
                                            lóra sem szállunk többé,
                                            és kezünk alkotásainak
                                            nem mondjuk többé: ‘Ó, Isteneink!’
                                            Mert te megkönyörülsz az árván,
                                            aki nálad talál irgalmat.«    
            »Meggyógyítom hűtlenségüket,
                                            és szívemből szeretni fogom őket,
                                            mert haragom elfordult tőlük.    
            Izraelhez olyan leszek, mint a harmat;
                                            virul majd, mint a liliom,
                                            és gyökeret hajt, mint a Libanon.    
            Kiterjednek ágai,
                                            és pompája olyan lesz, mint az olajfáé,
                                            és illata, mint a Libanoné.    
            Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak,
                                            gabonát termelnek és rügyeznek, mint a szőlő;
                                            hírneve olyan lesz, mint a Libanon bora.    
            Efraim, mi köze neki a bálványokhoz?
                                            én hallgatom meg és gyámolítom őt;
                                            olyan leszek én, mint a zöldellő ciprus,
                                            és tőlem való lesz a gyümölcs,
                                            melyet rajtad találnak.«    
Utószó: 14,10
            Aki bölcs, értse meg ezeket,
                                            aki értelmes, lássa be ezt mind!
                                            Bizony, egyenesek az Úr útjai,
                                            s az igazak biztosan járnak azokon,
                                            de a gonoszok elesnek rajtuk.    
Jegyzetek
13,9 Hósea király Asszíriába hurcolása után elhangzott szavak.
13,14 Utalás Asszíria halálthozó hatalmára. Szent Pál a verset a bűn halált hozó erejére alkalmazza (1 Kor 15,55).
14,2 Későbbi kiegészítés, melynek tartalma bűnvallomás és az üdvösség ígérete.