NEHEMIÁS KÖNYVE
ÚJJÁÉPÍTÉS NEHEMIÁS VEZETÉSÉVEL: 1,1-6,19
Nehemiás imája 1 1Nehemiásnak, Helkija fiának szavai.A huszadik év kiszlev havában történt, amikor én Szúza várában voltam, hogy eljött hozzám egyik testvérem, Hanáni és vele néhány férfi Júdából. Ekkor érdeklődtem náluk azok felől a zsidók felől, akik megmenekültek és megmaradtak a száműzöttek közül, meg Jeruzsálem felől. Erre így feleltek nekem: »Akik megmenekültek és még megvannak a számkivetettek közül ott abban a tartományban, nagy nyomorban és gyalázatban vannak. Jeruzsálem fala romokban hever, kapuit pedig tűz emésztette meg.«
Amikor e szavakat hallottam, leültem, sírtam, keseregtem jó néhány napig. Böjtöltem és így könyörögtem a menny Istene előtt: »Uram, te a mennynek erős, nagy és félelmetes Istene, aki kitartasz a szövetség mellett és irgalommal vagy azok iránt, akik szeretnek téged és követik parancsaidat. Kérlek, figyeljen fel füled és nyíljék meg szemed, hogy meghalld szolgád könyörgését. Éjjel-nappal esengek most előtted szolgáidért, Izrael fiaiért és vallomást teszek Izrael fiainak bűneiről, amelyeket ellened elkövettek és atyám házával együtt én is elkövettem. Hívság vezetett minket félre, és nem tartottuk meg törvényedet, szertartásaidat és parancsaidat, amelyeket Mózesnek, szolgádnak, adtál.
Emlékezzél szavadra, amellyel meghagytad Mózesnek, a te szolgádnak: ‘Ha vétkeztek, szétszórlak titeket a népek közé. De ha megtértek hozzám, megtartjátok és teljesítitek parancsaimat, egybegyűjtelek titeket, ha mindjárt az ég szélére kerültetek is el. Visszahozlak titeket arra a helyre, amelyet nevem számára lakóhelyül választottam.’ Hisz szolgáid ők és néped, te mentetted meg őket nagy hatalmaddal és erős kezeddel.
Kérlek, Uram, legyen füled figyelmessé szolgád imádságára és szolgáid könyörgésére, akik nevedet félni kívánják. Most pedig adj szerencsét szolgádnak és engedd, hogy irgalmat találjon annál a férfinél.« – Én ugyanis a király pohárnoka voltam.
Nehemiás visszatérése 2 Niszán havában történt, Artaxerxész királynak huszadik esztendejében, hogy egyszer éppen bor volt előtte, s én fogtam a bort és odanyújtottam a királynak. Közben bágyadtnak tűnhettem fel előtte, mert így szólt hozzám a király: »Miért olyan szomorú az arcod? Tudtommal nem vagy beteg. Ok nélkül azonban ez nincsen! Szívedet, nem tudom milyen, de valami bánat emésztheti.« Erre nagyon megijedtem, és azt mondtam a királynak: »Örökké élj, ó király! Hogyne lenne szomorú az arcom, amikor a várost, atyáim sírhelyét lerombolták, kapuit pedig tűz emésztette meg.« Erre így szólt a király: »Mi volna a kívánságod?« Én ekkor a menny Istenéhez fohászkodtam és így szóltam a királyhoz: »Ha jónak látja a király és ha kegyben van előtted a te szolgád, küldj el engem Júdába, abba a városba, ahol atyáim sírja van, hogy újra felépíthessem azt.«
Erre azt kérdezte tőlem a király meg a királyné, aki mellette ült: »Mennyi időt venne igénybe utad, és mikor térnél vissza?« Amikor megmondtam neki az időt, beleegyezett és elbocsátott. Majd így szóltam a királyhoz: »Ha jónak látja a király, adjon nekem írásokat a folyamon túli terület helytartóihoz, hogy adjanak kíséretet mellém, amíg Júdába nem érek, valamint levelet Ászáfhoz, a királyi erdőség felügyelőjéhez: bocsásson rendelkezésemre fát, hogy gerendával láthassam el a templom várának kapuit, a városfalakat és a házat, amelybe be fogok lépni.« A király megadta, mivel Istenem jóságos keze volt rajtam.
Amikor megérkeztem a folyamon túli vidék helytartóihoz, átnyújtottam nekik a királytól kapott írásokat. Katonai főtiszteket és lovasokat rendelt mellém a király. 10Amikor ezt megtudta a hóroni Szanballát és Tóbiás, az ammonita szolga, nagyon bosszankodtak azon, hogy jött valaki, aki Izrael fiainak javát keresi.
Határozat a városfal építéséről Miután megérkeztem Jeruzsálembe és már három napig ott tartózkodtam, néhány férfi kíséretében elindultam éjjel – senkinek sem árultam el, mire indította szívemet Isten, hogy Jeruzsálemben cselekedjem. Állat sem volt velem azon az állaton kívül, amelyen ültem – és éjnek idején kimentem a Völgy-kapun a Sárkány-forrás és a Szemét-kapu felé és megszemléltem Jeruzsálem lerombolt falát és tűz emésztette kapuit. Majd tovább haladtam a Forrás-kapu és a királyi vízvezeték irányában. Itt nem volt hely, hogy az állat, amelyen ültem, áthaladhasson. Azért gyalog mentem fölfelé a völgyben, éjnek idején és megvizsgáltam a falat, majd visszafordulva ismét odaérkeztem a Völgy-kapuhoz, és így tértem vissza.
Az elöljárók nem tudtak arról, hogy hová mentem és mit művelek. A zsidókkal, a papokkal, az előkelőkkel, az elöljárókkal és a többiekkel, akik a munkában résztvettek, mindeddig ugyanis semmit sem közöltem. Most azonban így szóltam hozzájuk: »Ti jól ismeritek a nyomorúságot, amelyben vagyunk. Jeruzsálem elpusztult, kapuit tűz emésztette meg. Gyertek tehát, építsük fel Jeruzsálem falait, hogy ne legyünk tovább gyalázat tárgya!« Egyúttal elmondtam nekik, milyen jóságos volt hozzám az Isten keze, és milyen szavakat intézett hozzám a király, majd hozzátettem: »Rajta hát, építsünk!« És erős kézzel hozzáfogtak a nemes munkához.
Amikor ezt megtudta a hóroni Szanballát, az ammonita szolga, Tóbiás és az arab Gesem, kigúnyoltak minket és lenézően azt mondták: »Mi az? Mit műveltek? Tán lázadást szítotok a király ellen?« Én azonban megfeleltem nekik, és ezt mondtam: »Maga a menny Istene van segítségünkre, és mi, az ő szolgái, nekilátunk és építünk. Nektek pedig sem részetek, sem jogotok, sem emléketek Jeruzsálemben nincsen.«
Az építkezés 3 Hozzákezdtek tehát Eljasib a főpap és paptestvérei és megépítették a Nyáj-kaput: megszentelték és felállították szárnyait. Egészen a Százkönyök toronyig megszentelték, Hananeél tornyáig. Mellette építettek Jerikó férfiai. Ezek mellett épített Zákur, Ámri fia.
A Hal-kaput Ásznaa fiai építették. Ők maguk fedték be és állították fel szárnyait a zárakkal és reteszekkel együtt. Mellettük Kósz fiának, Uriásnak fia, Márimut épített. Mellette Mesezebel fiának, Berekjának fia, Mesullám épített és mellettük Szádok, Baána fia épített. Mellettük a tekoaiak építettek, köztük azonban az előkelők nem hajtották nyakukat Uruk szolgálatába.
Az Öreg-kaput Jojáda, Fászea fia és Mesullám, Beszódja fia építette. Ők fedték be és állították fel szárnyait a zárakkal és reteszekkel együtt. Mellettük a gibeoni Meltia, a meronáti Jádon, gibeoni és micpai férfiak építettek a folyamon túli tartomány helytartója nevében. Mellette Eziél, Arája fia, az aranyműves épített, e mellett Ananja, a kenőcsös fia épített, így egészen a széles utca faláig megerősítették Jeruzsálemet. Mellette Rafája, Húr fia, a jeruzsálemi kerület felének elöljárója épített. Mellette Jedája, Haromáf fia épített saját házával szemben. Mellette Háttus, Hásebneja fia épített. A másik falrészt meg a Kemencetornyot Melkia, Herem fia és Hásub, Fáhat-Moáb fia építette. Mellette Sallum, Lohes fia, a jeruzsálemi kerület felének elöljárója épített, ő maga leányaival együtt.
A Völgy-kaput Hánun és Zánoe lakói építették. Felépítették, felállították szárnyait a zárakkal és reteszekkel együtt, és hozzá még ezer könyöknyi falat építettek egészen a Szemét-kapuig. A Szemét-kaput Melkia, Rekáb fia, a bétakárámi kerület elöljárója állította helyre. Felépítette és beillesztette szárnyait a zárakkal és reteszekkel együtt.
A Forrás-kaput Sallum, Kolhóze fia, a micpai kerület elöljárója javította ki. Felépítette, befedte, felállította szárnyait a zárakkal és reteszekkel együtt, és felépítette Síloe tavának falát a királyi kert irányában, addig a lépcsőig, amely a Dávid-városból ereszkedik alá. Utána Nehemiás, Azbok fia, a bétszúri kerület felének elöljárója épített addig a helyig, amely Dávid sírjával szemben van, továbbá a nagy munkával készített tóig és a Vitézek házáig. Utána leviták építettek: Rehum, Benni fia. Utána Hásebja, a keilai kerület felének elöljárója épített saját kerülete nevében. Utána ezek testvérei építettek: Baváj, Enadád fia, a keilai kerület másik felének elöljárója.
Utána Ázer, Józsue fia, Micpa elöljárója egy másik darabot épített a megerősített szeglet feljárójával szemben.
Utána Báruk, Zakáj fia, egy második részt épített ki a hegyen a szeglettől Eljasib főpap házának kapujáig. Utána Hakkus fiának, Uriásnak fia, Meremót, egy második részt épített ki Eljasib házának kapujától Eljasib házának végéig. Utána papok, a Jordán síkságáról való férfiak építettek. Utána Benjamin meg Hásub építettek házukkal szemben. Utánuk Ananja fiának, Maaszjának fia, Azarja épített házának átellenében. Utána Binnuj, Henadad fia építette a második részt Azarja házától a sarokig és szegletig. Fálel, Ózi fia, a sarokkal és azzal a toronnyal szemben épített, amely a börtön udvarán a királyi felső palota felett emelkedik. Utána Fadája, Fáros fia épített addig a helyig, amely kelet felé a Víz-kapuval és a kiemelkedő toronnyal szemben van. Utána a tekoaiak építettek egy másik darabot a nagy, magas toronytól a templom faláig.
A Ló-kaputól felfelé a papok építettek, mindenki saját házának átellenében. Utánuk Szádok, Immer fia épített házával szemben. Ő utána pedig Semaja, Sekenja fia, a keleti kapu őre épített. Utána Hananja, Selemja fia, és Szelef hatodik fia, Hánun épített egy második vonalat. Majd Mesullám, Berekja fia épített az ő lakásával szemben.
Utána Melkia, az aranyműves fia épített egészen a templomszolgák és a zsibárusok házáig az Ítélet-kapu átellenében és a Szeglet-teremig. A Szeglet-terem és a Nyáj-kapu között pedig az aranyművesek és kereskedők építettek.
Az ellenség gúnyolódása Amikor meghallotta Szanballát, hogy építjük a falat, igen megharagudott, és nagy bosszúságában becsmérlően nyilatkozott a zsidókról. Testvérei meg a szamaritánusok hadserege előtt ugyanis ilyeneket mondott: »Mit művelnek itt ezek a gyámoltalan zsidók? Eltűrik-e ezt a népek? Talán még ma áldozni akarnak és készen kívánnak lenni? Vajon fel tudják-e ismét építeni a porhalomból az elégett kőfalakat?« Mellette pedig az ammonita Tóbiás így beszélt: »Csak hadd építsenek! Hiszen, ha egy róka ráugrik, ledönti a kőfalukat.«
36Halld csak Istenünk, mennyire megvetnek minket! Fordítsd vissza fejükre gyalázkodásukat! Tedd, hogy megvessék őket a rabság földjén. Ne takard el gonoszságukat és ne engedd, hogy bűnüket eltöröljék színed elől, mert kigúnyolták azokat, akik építkeznek.
Mi azonban tovább építettük a falat és félmagasságig kijavítottuk az egészet. A nép ugyanis lelkesen nekilátott a munkának.
Jegyzetek
1,1 A bevezető magyarázatot l. Ezdrás könyve előtt, 452.o.
1,1 Nehemiás a tettek embere, rettenthetetlennek mutatkozik a felmerülő nehézségekkel szemben, ugyanakkor nagyon ügyes abban is, hogy elnyerje a központi tekintély támogatását. Nagy lelkierővel bír, amely már az erőszakosság határát súrolja. Kiszlev a kilencedik hónap (november-december). A „Hosszúkezű” Artaxerxész király (Kr. e. 465-425) huszadik éve: Kr. e. 445.
2,10 Szanballát Szamaria kormányzója, Tóbiás talán a titkára.
3,36 Ez az imádság lehetett az előzménye annak, amit Krisztus tanított a megbocsátásról. Az egyházatyák szerint az Írás itt és más, hasonló helyeken nem átkot mond, hanem jövendöl.