Eljárás az égitestek kultusza esetén 2Ha nálad, valamelyik kapudban, amelyet neked az Úr, a te Istened adni fog, olyan férfi vagy nő akad, aki azt cselekszi, ami gonosz az Úr, a te Istened színe előtt, s megszegi az ő szövetségét, s elmegy és más isteneket szolgál és imád, a napot, a holdat vagy az ég egész seregét, amit nem parancsoltam, s jelentik ezt neked, s te, miután hallottad, szorgalmasan vizsgálódsz, s azt találod, hogy igaz, s megtörtént ez az utálatosság Izraelben: akkor vidd ki azt a férfit vagy azt a nőt, aki ezt a felette gonosz dolgot művelte, városod kapuihoz, s köveztesd agyon. Két vagy három tanú szavára szabad azonban csak megölni a kivégzendőt: senkit sem szabad megölni, ha csak egy ember mond ellene tanúbizonyságot. A tanúk keze kezdje meg a kivégzését: aztán vesse rá kezét a többi ember. Így távolítsd el a gonoszt magad közül.
Szakrális törvénykezés 8Ha nehéznek s kétségesnek látod az ítélkezést vér és vér között, per és per között, lepra és lepra között, s azt látod, hogy eltérőek a bírák szavai kapuidban, akkor kelj fel és menj fel arra a helyre, amelyet majd az Úr, a te Istened kiválaszt, s menj el a levita nemzetségből való papokhoz meg ahhoz a bíróhoz, aki abban az időben lesz, s kérdezd meg őket, s ők majd közlik veled a helyes ítéletet. De aztán tedd meg mindazt, amit azok mondanak, akik annak a helynek a gondviselői, amelyet az Úr kiválaszt, meg amire tanítanak téged az Ő törvénye szerint, s kövesd ítéletüket, s ne térj el attól se jobbra, se balra. Aki pedig felfuvalkodik, s nem akar engedelmeskedni a pap parancsának, aki abban az időben szolgál az Úrnak, a te Istenednek, és a bíró végzésének, az az ember halállal lakoljon: távolítsd el a gonoszságot Izraelből, hogy az egész nép hallja és féljen és többé kevélyen senki fel ne fuvalkodjék.
A király 14Ha majd bemégy arra a földre, amelyet neked az Úr, a te Istened adni fog, s elfoglalod, s laksz rajta, s azt mondod: ‘Királyt állítok magam fölé, mint ahogy körös-körül minden nemzetnek van,’ akkor azt tedd királlyá, akit majd az Úr, a te Istened választ ki testvéreid közül. Nem tehetsz királlyá más nemzetből való embert, aki nem testvéred.
16Az pedig, akit királlyá tesznek, ne tartson sok lovat magának, s ne vezesse vissza a népet Egyiptomba, hogy a lovasok számával büszkélkedjen, holott az Úr megparancsolta nektek, hogy ne térjetek többé vissza arra az útra. Ne legyen neki nagyon sok felesége, hogy magukhoz ne édesgessék szívét, se mérhetetlen mennyiségű ezüstje s aranya. 18Amikor pedig elfoglalja királysága trónját, írassa le magának egy könyvbe e törvény másolatát, a levita törzsből való papoktól véve a mintapéldányt, s legyen az nála és olvasgassa azt élete minden napján, hogy megtanulja félni az Urat, az ő Istenét, s megtartsa az ő igéit és szertartásait, amelyeket ez a törvény parancsol, és szíve kevélyen testvérei fölé ne emelkedjék, s el ne térjen ettől a parancstól se jobbra, se balra, hogy ő és fiai hosszú ideig uralkodjanak Izrael fölött.
A papok javadalma 18 A papoknak, a levitáknak, mindazoknak, akik ebből a törzsből valók, ne legyen osztályrészük s örökségük, mint a többi izraelitának, hanem az Úr tűzáldozataiból és ajándékaiból éljenek. Semmi mást ne kapjanak testvéreik birtokából, mert maga az Úr az ő örökségük, amint megmondta nekik.
A következő legyen a papok járandósága a néptől, azoktól, akik áldozatot mutatnak be, akár marhát, akár juhot vágnak: a papnak adják a lapockát meg a gyomrot; őt illesse a gabonának, a bornak és az olajnak a zsengéje, a juhnyírásból a gyapjú első része, mert őt választotta ki az Úr, a te Istened valamennyi törzsed közül, hogy az Úr nevének szolgálatában álljon, ő és fiai mindörökké.
6Ha egy levita eljön városaid valamelyikéből, bármelyikből, egész Izraelben, ahol lakik, s oda akar menni, s arra helyre kívánkozik, amelyet majd az Úr kiválaszt: éppúgy szolgálhat az Úr, az ő Istene nevében, mint többi levitatestvére, aki abban időben az Úr előtt áll. Az eledelekből ugyanakkora részt nyerjen, mint a többiek, azon kívül, ami a városában levő atyai örökségből illeti.
Varázslók és próféták 9Ha majd bemégy arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, vigyázz, ne akard utánozni azoknak a nemzeteknek az utálatosságait. Ne akadjon közötted, aki fiát vagy lányát átviszi a tűzön, hogy megtisztítsa, vagy aki jósoktól tudakozódik, aki álmokat s jeleket magyaráz, ne legyen varázsló, se bűbájos, se aki ördöngösöktől vagy jósoktól kér tanácsot, se aki halottaktól kérdez igazságot. Mindezt ugyanis utálja az Úr, s az effajta vétkekért törli el azokat a nemzeteket utadból. Légy tökéletesen és fogyatkozás nélkül az Úrral, a te Isteneddel. Azok a nemzetek, amelyek földjét majd elfoglalod, varázslókra és jósokra hallgatnak: téged azonban másképp teremtett az Úr, a te Istened.
Prófétát támaszt neked az Úr, a te Istened a te saját nemzetségedből s a te testvéreid közül, úgy, mint engem: arra hallgass. Azt kérted ugyanis az Úrtól, a te Istenedtől a Hóreben, amikor együtt volt a gyülekezet: ‘Ne halljam tovább az Úrnak, az én Istenemnek szavát, s ne lássam tovább ezt a felette nagy tüzet, hogy meg ne haljak.’ Erre azt mondta az Úr nekem: ‘Jól mondták mindezt. Prófétát támasztok majd nekik a testvéreik közül, hozzád hasonlót, s annak a szájába adom szavaimat, hogy elmondja nekik mindazt, amit parancsolok nekik. Aki az ő szavára, amelyet az én nevemben szól, hallgatni nem akar, azon majd én bosszút állok. Viszont a prófétát, aki elkapatja magát, s olyat mer szólni nevemben, amit én nem parancsoltam neki, hogy mondjon, vagy más istenek nevében szól, azt meg kell ölni.’ 21Ha erre te magadban gondolkodva azt feleled: ‘Miről tudom megismerni azt az igét, amelyet nem az Úr mondott?’ Ez legyen a jeled: Amit a próféta az Úr nevében megjövendöl és nem következik be, azt nem mondta az Úr, hanem lelke elkapatottságában maga a próféta koholta; ne félj tehát tőle!
A menedékvárosok 19 1Ha majd elpusztítja az Úr, a te Istened azokat a nemzeteket, amelyeknek a földjét neked fogja adni, s te elfoglalod azt, s megtelepedsz városaiban és házaiban: jelölj ki magadnak három várost azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened neked ad birtokul. Készítsd el hozzájuk szorgosan az utat, s oszd három egyenlő részre földed egész területét, hogy annak, aki emberölés miatt menekül, közel legyen az a hely, ahol megmenekülhet.
A következő törvény álljon arra az emberre, aki emberölés miatt menekül. Meg kell hagyni az életét annak, aki nem szántszándékkal öli meg embertársát s akiről nyilvánvaló, hogy sem tegnap, sem tegnapelőtt nem táplált gyűlöletet ellene, hanem egyszerűen elmegy vele az erdőre fát vágni, s a favágásnál kiszalad a fejsze a kezéből, s a nyeléről leesett vas felebarátját találja és megöli: az ilyen meneküljön a fent említett városok egyikébe, hogy életben maradjon, hogy annak a hozzátartozója, akinek a vérét kiontotta, a fájdalomtól ingerülten, űzőbe ne vegye és ha az út hosszú, utol ne érje, s agyon ne üsse, noha nem méltó a halálra, minthogy nyilvánvaló, hogy előzetesen semmi gyűlölettel sem viseltetett az ellen, akit megölt. Ezért parancsolom neked, hogy három várost válassz, egyenlő távolságra egymástól. Ha pedig majd kiterjeszti az Úr, a te Istened határaidat, amint megesküdött atyáidnak, s neked adja azt az egész földet, amelyet megígért nekik – feltéve, hogy megtartod parancsait, s megteszed, amit ma meghagyok neked, hogy szeresd az Urat, a te Istenedet, s az ő útjain járj minden időben –, akkor tégy hozzá ezekhez még három várost, s kettőztesd meg a fent említett három város számát, hogy ártatlan vért ne ontsanak azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened neked ad birtokul, hogy vér vádja ne legyen rajtad.
Gyilkos kiadatása a menedékvárosból Ha azonban valaki gyűlöli testvérét és leselkedik életére, s rátámad és halálra sújtja, s aztán menekül az előbb mondott városok egyikébe: akkor küldjenek érte városának vénei, s ragadtassák ki a menedékhelyről, s adják annak az embernek a hozzátartozóinak a kezébe, akinek a vérét kiontotta, s haljon meg. Ne könyörülj meg rajta: távolítsd el az ártatlan vér vádját Izraelről, hogy jó dolgod legyen.
A mezsgye elmozdítása Ne szedd fel, s ne vidd tovább felebarátod határköveit, amelyeket őseid tűztek le birtokodon, amelyet neked az Úr, a te Istened majd azon a földön ad, amelyet birtokul nyerni fogsz.
A tanúk száma 15Egy tanú bizonysága ne bírjon érvénnyel senkivel szemben sem, semmiféle bűn vagy vétek ügyében sem: két vagy három tanú szájának kell állítania minden dolgot.
Hamis tanúskodás Ha hamis tanú áll elő valaki ellen, s törvényszegéssel vádolja, 17akkor álljanak mind a ketten, akiknek ez az ügyük van, az Úr előtt a papok és a bírák színe elé, akik abban az időben lesznek és ha azok szorgos vizsgálódás után azt találják, hogy a tanú hamis, hogy hazugságot mondott a testvére ellen, akkor azt cselekedjék vele, amit ő szándékozott tétetni a testvérével: távolítsd el a gonoszt magad közül, hogy a többiek hallják és féljenek és semmiképp se merészeljenek ilyesmit művelni. Ne könyörülj meg rajta, hanem követelj életet az életért, szemet a szemért, fogat a fogért, kezet a kézért, lábat a lábért.
Jegyzetek
17,2 Megkövezéskor a tanúk kötelessége volt az első követ a bűnösre dobni (vö. Jn 8,7).
17,8 A bonyolultabb és a halálbüntetést magukkal hozó ügyeket Jeruzsálemben tárgyalták.
17,14 A „királytükör” világosan jelzi, hogy a király nem áll mindenek fölött, hanem Isten törvényeit köteles képviselni.
17,16 A királyok gyakran izraeli katonákat adtak el rabszolgának egyiptomi lovakért (1Kir 10,26-29).
17,18 A „törvény másolatata” kifejezésből ered a „Második Törvénykönyv” elnevezés.
18,6 Minden levitának jogában áll a jeruzsálemi templomban szolgálni, és az áldozatokból részesedni.
18,9 A környező népek varázslóival és kuruzslóival ellentétben Izraelnek Mózeshez hasonló prófétái vannak. A szöveget később jövendölésként értelmezték a végső idők Prófétájáról.
18,21 A csodák sem biztos jelei az igazi prófétának (vö. MTörv 13,2-3).
19,1 A menedékvárosok intézménye határt szabott az önkényes vérbosszúnak.
19,15 Zsidó jog szerint a bizonyítás kötelezettsége a vádlottra hárul: ő köteles bebizonyítani ártatlanságát. Ezért van a (vádoló) tanúknak olyan fontos szerepük. A hamis tanú büntetése az, amivel a vádlottat megbüntették volna, ha a vád beigazolódik.
19,17 Vö. MTörv 17,8-13. A szöveg esetleg istenítéletre utal.