Isten legfőbb parancsai: szeretet és istenfélelem 6
Ezek azok a parancsok, szertartások és rendeletek, amelyek felől az Úr, a ti Istenetek megparancsolta, hogy megtanítsalak titeket rájuk, s ti megtartsátok azokat azon a földön, amelyet majd birtokba vesztek.
Teljes életedben féld az Urat, a te Istenedet, s tartsd meg minden parancsát, amelyet én neked, fiaidnak és unokáidnak meghagyok, hogy hosszú életed legyen.
Halld tehát Izrael, s vigyázz, tedd meg, amit az Úr megparancsolt neked, hogy jó dolgod legyen és felette megsokasodj azon a tejjel s mézzel folyó földön, amint az Úr, atyáid Istene megígérte neked.
4Halld Izrael: az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből. Legyenek a szívedben ezek az igék, amelyeket ma megparancsolok neked! 7Beszéld el ezeket fiaidnak! Elmélkedj róluk, ha a házadban ülsz, ha úton jársz, ha lefekszel és ha felkelsz! 8Kösd őket jelként a kezedre, függeszd azokat a szemeid közé, írd rá őket házad ajtófélfáira és kapuira!
Ha majd bevisz téged az Úr, a te Istened arra a földre, amely felől megesküdött atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, s nagy és jó városokat ad neked, amelyeket nem te építettél, házakat telve minden jóval, amelyet nem te halmoztál fel, vízvermeket, amelyeket nem te ástál, szőlőket és olajfakerteket, amelyeket nem te ültettél, s eszel és jóllaksz: szorgalmasan vigyázz arra, hogy meg ne feledkezzél az Úrról, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából. Féld az Urat, a te Istenedet és csak neki szolgálj; s az ő nevére esküdj.
Ne járjatok más istenek után, semmiféle körülöttetek levő nép istenei után. Mert az Úr, a te Istened, aki közötted van, féltékeny Isten, fel ne gerjedjen ellened egyszer az Úrnak, a te Istenednek haragja, s el ne pusztítson a föld színéről. Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet, mint ahogy kísértetted őt Masszában. Tartsd meg az Úrnak, a te Istenednek parancsait, bizonyságait és szertartásait, amelyeket parancsolt neked, s azt tedd, ami kedves és jó az Úr színe előtt, hogy jó dolgod legyen, s elérhesd és elfoglalhasd azt az igen jó földet, amely felől megesküdött az Úr atyáidnak, s hogy eltörölje minden ellenségedet előled, amint megmondta.
20Ha pedig majd fiad maholnap megkérdez téged: ‘Mire valók ezek a bizonyságok, szertartások és rendeletek, amelyeket az Úr, a mi Istenünk megparancsolt nekünk,’ mondd neki: ‘A fáraó szolgái voltunk Egyiptomban, de az Úr erős kézzel kihozott minket Egyiptomból. Nagy és szörnyű jeleket és csodákat művelt Egyiptomban szemünk láttára a fáraón és egész háza népén, minket azonban kivezetett onnan, hogy behozzon ide és nekünk adja ezt a földet, amely felől megesküdött atyáinknak. Akkor parancsolta meg nekünk az Úr, hogy tegyük meg mindezeket a törvényeket és féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen egész életünkben, mint ahogy ma van. Irgalmas is lesz irántunk, ha az Úr, a mi Istenünk előtt vigyázunk és teljesítjük minden parancsát, amint parancsolta nekünk.’
Izrael és az ország népei 7 1Ha majd bevisz téged az Úr, a te Istened arra földre, amelyet elfoglalni mégy, s eltöröl előled sok nemzetet, hetitát, girgasitát, amoritát, kánaánit, perizitát, hivvitát, jebuzitát, – hét, nálad sokkal nagyobb számú, nálad erősebb nemzetet – , s ezeket a kezedbe adja az Úr, a te Istened: veszítsd el őket egy szálig. Ne köss velük szövetséget, és ne könyörülj meg rajtuk. Ne lépj velük házasságra: lányodat ne add oda fiának, és az ő lányát el ne vedd fiadnak, mert eltéríti fiadat, hogy ne engem kövessen, hanem inkább más isteneknek szolgáljon, s akkor felgerjed az Úr haragja, s hamarosan eltöröl téged. Sőt éppen ellenkezőleg, ezt cselekedjétek velük: rontsátok le oltáraikat, törjétek össze oszlopaikat, vágjátok ki berkeiket, égessétek el faragott képeiket. 6Te ugyanis az Úrnak, a te Istenednek szentelt nép vagy: téged kiválasztott az Úr, a te Istened, hogy tulajdon népe légy minden nép közül, amely a földön van. Nem azért lépett kapcsolatba veletek és választott ki titeket az Úr, mintha számra nézve minden népet meghaladnátok, hiszen minden népnél kevesebben vagytok, hanem azért, mert szeretett titeket az Úr, s meg akarta tartani azt az esküt, mellyel megesküdött atyáitoknak; azért hozott és szabadított ki titeket erős kézzel a rabszolgaság házából, a fáraónak, Egyiptom királyának kezéből. Tudd tehát, hogy az Úr, a te Istened erős és hűséges Isten, aki ezerízig megtartja a szövetséget, s az irgalmasságot azokkal szemben, akik szeretik őt, s megtartják parancsait, de legott megfizet azoknak, akik gyűlölik őt: elpusztítja őket, nem késlekedik, legott megadja nekik, amit érdemelnek. Tartsd meg tehát azokat a parancsolatokat, szertartásokat és rendeleteket, amelyeknek a megtartását ma megparancsolom neked.
Ha hallgatsz ezekre a rendeletekre, megtartod és teljesíted azokat, akkor az Úr, a te Istened is megtartja számodra a szövetséget és az irgalmasságot, amely felől megesküdött atyáidnak és szeretni fog téged. Meg fog sokasítani és megáldja méhed gyümölcsét, földed gyümölcsét, gabonádat, szüretedet, olajodat, állataidat s juhaid nyáját azon a földön, amely felől megesküdött atyáidnak, hogy neked adja. Áldottabb leszel minden népnél, nem lesz közötted meddő lény az egyik nemen sem, sem az emberek, sem a nyájaid között. Távol tart tőled az Úr minden betegséget s Egyiptomnak gonosz nyavalyáit, amelyeket ismersz, nem terád hozza, hanem mindazokra, akik ellenségeid. Pusztítsd el tehát mindazokat a népeket, amelyeket az Úr, a te Istened a kezedbe ad, meg ne szánja őket szemed, s ne szolgálj isteneiknek, hogy romlásodra ne legyenek.
17Ha azt mondanád szívedben: ‘Többen vannak azok a népek, mint én, hogy tudnám eltörölni őket,’ ne félj, emlékezzél meg arról, amit az Úr, a te Istened a fáraóval s minden egyiptomival művelt, azokról a nagy csapásokról, amelyeket tulajdon szemed látott, azokról a jelekről és csodákról, arról az erős kézről és kinyújtott karról, amellyel kihozott téged az Úr, a te Istened: így fog tenni mindazokkal a népekkel, amelyektől félsz. Még a darazsakat is rájuk bocsátja az Úr, a te Istened, míg mind el nem törli őket, s el nem pusztítja azokat is, akik el tudtak menekülni és el tudtak rejtőzni előled.
Ne félj tőlük, mert közötted van az Úr, a te Istened, a nagy és félelmetes Isten: Ő majd lassanként és apránként elfogyasztja ezeket a nemzeteket a színed elől. Egyszerre nem törölheted el őket, hogy el ne sokasodjék ellened a föld vadja. De az Úr, a te Istened eléd adja és addig pusztítja őket, míg teljesen el nem törli őket. Királyaikat is a kezedbe adja és kipusztítod nevüket az ég alól: senki sem tud majd ellenállni neked, míg el nem tiprod őket.
Faragott képeiket azonban el kell égetned a tűzben: meg ne kívánd azt az ezüstöt és aranyat, amelyből készültek, ne végy el belőlük semmit se magadnak, hogy bajba ne kerülj, mert utálatos az ilyesmi az Úr, a te Istened előtt. Ne vigyél tehát semmit se házadba a bálványból, hogy átkozottá ne légy, amilyen az; undokságként vesd meg, förtelemként és szennyként utáld, mert átkozott.
Izrael és a bőség 8 1Gondosan ügyelj arra, hogy teljesíts minden parancsot, amelyet ma parancsolok neked, hogy élhessetek, megsokasodhassatok, s elérhessétek és birtokolhassátok azt a földet, amely felől megesküdött az Úr atyáitoknak. Gondolj csak vissza arra az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven esztendőn át vezetett a pusztában, hogy megsanyargasson és próbára tegyen, s így nyilvánvalóvá legyen, mi forog szívedben: vajon megtartod-e parancsait vagy nem? Éhínséggel sanyargatott téged és eledelül mannát adott neked, amelyet nem ismertél sem te, sem atyáid, hogy megmutassa neked, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. Ruházatod, amely betakart, az öregségtől el nem kopott, lábad fel nem törött immár negyvenedik esztendeje! Ismerd el tehát szívedben, hogy amint az ember oktatja fiát, úgy oktatott téged az Úr, a te Istened, hogy megtartsd az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, járj az ő útjain és féld őt.
Az Úr, a te Istened ugyanis bevisz téged egy pompás földre, patakok, vizek és források földjére, amelynek mezőin s hegyein folyók mélységei fakadnak, búza, árpa és szőlő földjére, ahol füge, gránátalma és olajfa terem, olaj és méz földjére, ahol minden szűkölködés nélkül eszed kenyeredet, s mindennek bőségét élvezed, olyan földre, amelynek köve vasas, és amelynek hegyeiből rézércet bányásznak. Ha tehát majd eszel és jóllaksz, áldd az Urat, a te Istenedet azért a felette jó földért, amelyet neked adott.
Ügyelj, s vigyázz magadra, hogy soha meg ne feledkezzél az Úrról, a te Istenedről, s el ne hanyagold parancsolatait, rendeleteit és szertartásait, amelyeket ma parancsolok neked, hogy amikor eszel, s jóllaksz, szép házakat építesz és azokban laksz, marhacsordákra, juhnyájakra, ezüst, arany és minden dolog bőségére szert teszel, fel ne fuvalkodjék szíved, s meg ne feledkezzél az Úrról, a te Istenedről, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából. Hogy vezéred volt a nagy és rettenetes pusztán, amelyben tüzes leheletű kígyó, skorpió és kiaszott föld volt, és egy szemernyi víz sem. Aki forrást fakasztott neked a kemény sziklából, s atyáid által nem ismert mannával etetett téged a pusztában, s miután megsanyargatott és próbára tett, végül megkönyörült rajtad. Ne mondd tehát majd szívedben: ‘Az én erőm, az én kezem ereje szerezte meg mindezt nekem,’ hanem emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedről, hogy ő az, aki erőt adott neked, hogy teljesítse szövetségét, amely felől megesküdött atyáidnak, mint ahogy a mai nap mutatja. Ha azonban megfeledkezel az Úrról, a te Istenedről, s más istenek után jársz, azokat tiszteled és imádod, íme, most előre megmondom neked, hogy teljességgel el fogsz veszni. Mint azok a nemzetek, amelyeket majd eltöröl az Úr utadból, úgy vesztek el ti is, ha engedetlenek lesztek az Úr, a ti Istenetek szavával szemben.
4Halld Izrael: az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből. Legyenek a szívedben ezek az igék, amelyeket ma megparancsolok neked! 7Beszéld el ezeket fiaidnak! Elmélkedj róluk, ha a házadban ülsz, ha úton jársz, ha lefekszel és ha felkelsz! 8Kösd őket jelként a kezedre, függeszd azokat a szemeid közé, írd rá őket házad ajtófélfáira és kapuira!
Ha majd bevisz téged az Úr, a te Istened arra a földre, amely felől megesküdött atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, s nagy és jó városokat ad neked, amelyeket nem te építettél, házakat telve minden jóval, amelyet nem te halmoztál fel, vízvermeket, amelyeket nem te ástál, szőlőket és olajfakerteket, amelyeket nem te ültettél, s eszel és jóllaksz: szorgalmasan vigyázz arra, hogy meg ne feledkezzél az Úrról, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából. Féld az Urat, a te Istenedet és csak neki szolgálj; s az ő nevére esküdj.
Ne járjatok más istenek után, semmiféle körülöttetek levő nép istenei után. Mert az Úr, a te Istened, aki közötted van, féltékeny Isten, fel ne gerjedjen ellened egyszer az Úrnak, a te Istenednek haragja, s el ne pusztítson a föld színéről. Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet, mint ahogy kísértetted őt Masszában. Tartsd meg az Úrnak, a te Istenednek parancsait, bizonyságait és szertartásait, amelyeket parancsolt neked, s azt tedd, ami kedves és jó az Úr színe előtt, hogy jó dolgod legyen, s elérhesd és elfoglalhasd azt az igen jó földet, amely felől megesküdött az Úr atyáidnak, s hogy eltörölje minden ellenségedet előled, amint megmondta.
20Ha pedig majd fiad maholnap megkérdez téged: ‘Mire valók ezek a bizonyságok, szertartások és rendeletek, amelyeket az Úr, a mi Istenünk megparancsolt nekünk,’ mondd neki: ‘A fáraó szolgái voltunk Egyiptomban, de az Úr erős kézzel kihozott minket Egyiptomból. Nagy és szörnyű jeleket és csodákat művelt Egyiptomban szemünk láttára a fáraón és egész háza népén, minket azonban kivezetett onnan, hogy behozzon ide és nekünk adja ezt a földet, amely felől megesküdött atyáinknak. Akkor parancsolta meg nekünk az Úr, hogy tegyük meg mindezeket a törvényeket és féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen egész életünkben, mint ahogy ma van. Irgalmas is lesz irántunk, ha az Úr, a mi Istenünk előtt vigyázunk és teljesítjük minden parancsát, amint parancsolta nekünk.’
Izrael és az ország népei 7 1Ha majd bevisz téged az Úr, a te Istened arra földre, amelyet elfoglalni mégy, s eltöröl előled sok nemzetet, hetitát, girgasitát, amoritát, kánaánit, perizitát, hivvitát, jebuzitát, – hét, nálad sokkal nagyobb számú, nálad erősebb nemzetet – , s ezeket a kezedbe adja az Úr, a te Istened: veszítsd el őket egy szálig. Ne köss velük szövetséget, és ne könyörülj meg rajtuk. Ne lépj velük házasságra: lányodat ne add oda fiának, és az ő lányát el ne vedd fiadnak, mert eltéríti fiadat, hogy ne engem kövessen, hanem inkább más isteneknek szolgáljon, s akkor felgerjed az Úr haragja, s hamarosan eltöröl téged. Sőt éppen ellenkezőleg, ezt cselekedjétek velük: rontsátok le oltáraikat, törjétek össze oszlopaikat, vágjátok ki berkeiket, égessétek el faragott képeiket. 6Te ugyanis az Úrnak, a te Istenednek szentelt nép vagy: téged kiválasztott az Úr, a te Istened, hogy tulajdon népe légy minden nép közül, amely a földön van. Nem azért lépett kapcsolatba veletek és választott ki titeket az Úr, mintha számra nézve minden népet meghaladnátok, hiszen minden népnél kevesebben vagytok, hanem azért, mert szeretett titeket az Úr, s meg akarta tartani azt az esküt, mellyel megesküdött atyáitoknak; azért hozott és szabadított ki titeket erős kézzel a rabszolgaság házából, a fáraónak, Egyiptom királyának kezéből. Tudd tehát, hogy az Úr, a te Istened erős és hűséges Isten, aki ezerízig megtartja a szövetséget, s az irgalmasságot azokkal szemben, akik szeretik őt, s megtartják parancsait, de legott megfizet azoknak, akik gyűlölik őt: elpusztítja őket, nem késlekedik, legott megadja nekik, amit érdemelnek. Tartsd meg tehát azokat a parancsolatokat, szertartásokat és rendeleteket, amelyeknek a megtartását ma megparancsolom neked.
Ha hallgatsz ezekre a rendeletekre, megtartod és teljesíted azokat, akkor az Úr, a te Istened is megtartja számodra a szövetséget és az irgalmasságot, amely felől megesküdött atyáidnak és szeretni fog téged. Meg fog sokasítani és megáldja méhed gyümölcsét, földed gyümölcsét, gabonádat, szüretedet, olajodat, állataidat s juhaid nyáját azon a földön, amely felől megesküdött atyáidnak, hogy neked adja. Áldottabb leszel minden népnél, nem lesz közötted meddő lény az egyik nemen sem, sem az emberek, sem a nyájaid között. Távol tart tőled az Úr minden betegséget s Egyiptomnak gonosz nyavalyáit, amelyeket ismersz, nem terád hozza, hanem mindazokra, akik ellenségeid. Pusztítsd el tehát mindazokat a népeket, amelyeket az Úr, a te Istened a kezedbe ad, meg ne szánja őket szemed, s ne szolgálj isteneiknek, hogy romlásodra ne legyenek.
17Ha azt mondanád szívedben: ‘Többen vannak azok a népek, mint én, hogy tudnám eltörölni őket,’ ne félj, emlékezzél meg arról, amit az Úr, a te Istened a fáraóval s minden egyiptomival művelt, azokról a nagy csapásokról, amelyeket tulajdon szemed látott, azokról a jelekről és csodákról, arról az erős kézről és kinyújtott karról, amellyel kihozott téged az Úr, a te Istened: így fog tenni mindazokkal a népekkel, amelyektől félsz. Még a darazsakat is rájuk bocsátja az Úr, a te Istened, míg mind el nem törli őket, s el nem pusztítja azokat is, akik el tudtak menekülni és el tudtak rejtőzni előled.
Ne félj tőlük, mert közötted van az Úr, a te Istened, a nagy és félelmetes Isten: Ő majd lassanként és apránként elfogyasztja ezeket a nemzeteket a színed elől. Egyszerre nem törölheted el őket, hogy el ne sokasodjék ellened a föld vadja. De az Úr, a te Istened eléd adja és addig pusztítja őket, míg teljesen el nem törli őket. Királyaikat is a kezedbe adja és kipusztítod nevüket az ég alól: senki sem tud majd ellenállni neked, míg el nem tiprod őket.
Faragott képeiket azonban el kell égetned a tűzben: meg ne kívánd azt az ezüstöt és aranyat, amelyből készültek, ne végy el belőlük semmit se magadnak, hogy bajba ne kerülj, mert utálatos az ilyesmi az Úr, a te Istened előtt. Ne vigyél tehát semmit se házadba a bálványból, hogy átkozottá ne légy, amilyen az; undokságként vesd meg, förtelemként és szennyként utáld, mert átkozott.
Izrael és a bőség 8 1Gondosan ügyelj arra, hogy teljesíts minden parancsot, amelyet ma parancsolok neked, hogy élhessetek, megsokasodhassatok, s elérhessétek és birtokolhassátok azt a földet, amely felől megesküdött az Úr atyáitoknak. Gondolj csak vissza arra az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven esztendőn át vezetett a pusztában, hogy megsanyargasson és próbára tegyen, s így nyilvánvalóvá legyen, mi forog szívedben: vajon megtartod-e parancsait vagy nem? Éhínséggel sanyargatott téged és eledelül mannát adott neked, amelyet nem ismertél sem te, sem atyáid, hogy megmutassa neked, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. Ruházatod, amely betakart, az öregségtől el nem kopott, lábad fel nem törött immár negyvenedik esztendeje! Ismerd el tehát szívedben, hogy amint az ember oktatja fiát, úgy oktatott téged az Úr, a te Istened, hogy megtartsd az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, járj az ő útjain és féld őt.
Az Úr, a te Istened ugyanis bevisz téged egy pompás földre, patakok, vizek és források földjére, amelynek mezőin s hegyein folyók mélységei fakadnak, búza, árpa és szőlő földjére, ahol füge, gránátalma és olajfa terem, olaj és méz földjére, ahol minden szűkölködés nélkül eszed kenyeredet, s mindennek bőségét élvezed, olyan földre, amelynek köve vasas, és amelynek hegyeiből rézércet bányásznak. Ha tehát majd eszel és jóllaksz, áldd az Urat, a te Istenedet azért a felette jó földért, amelyet neked adott.
Ügyelj, s vigyázz magadra, hogy soha meg ne feledkezzél az Úrról, a te Istenedről, s el ne hanyagold parancsolatait, rendeleteit és szertartásait, amelyeket ma parancsolok neked, hogy amikor eszel, s jóllaksz, szép házakat építesz és azokban laksz, marhacsordákra, juhnyájakra, ezüst, arany és minden dolog bőségére szert teszel, fel ne fuvalkodjék szíved, s meg ne feledkezzél az Úrról, a te Istenedről, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából. Hogy vezéred volt a nagy és rettenetes pusztán, amelyben tüzes leheletű kígyó, skorpió és kiaszott föld volt, és egy szemernyi víz sem. Aki forrást fakasztott neked a kemény sziklából, s atyáid által nem ismert mannával etetett téged a pusztában, s miután megsanyargatott és próbára tett, végül megkönyörült rajtad. Ne mondd tehát majd szívedben: ‘Az én erőm, az én kezem ereje szerezte meg mindezt nekem,’ hanem emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedről, hogy ő az, aki erőt adott neked, hogy teljesítse szövetségét, amely felől megesküdött atyáidnak, mint ahogy a mai nap mutatja. Ha azonban megfeledkezel az Úrról, a te Istenedről, s más istenek után jársz, azokat tiszteled és imádod, íme, most előre megmondom neked, hogy teljességgel el fogsz veszni. Mint azok a nemzetek, amelyeket majd eltöröl az Úr utadból, úgy vesztek el ti is, ha engedetlenek lesztek az Úr, a ti Istenetek szavával szemben.
Jegyzetek
6,4 Értsd: Jahve a mi Istenünk, Jahve egyedül. Ez a zsidók mindennapi imádsága (Semá Izrael), vértanúik utolsó hitvallása.
6,7 „Elmélkedj róluk”, szó szerint: „mondogasd őket”.
6,8 A hívő zsidók mindmáig tartják magukat ezekhez az előírásokhoz (imaszíjak, „mezuza” az ajtófélfán).
6,20 Aki egy rabszolgát kivált és hazavisz, annak joga van rendelkezni fölötte. Éppígy rendelkezik Isten a megszabadított Izrael fölött.
7,1 Vö. Kiv 23,20-33; Szám 21,1-3. Ezeket az előírásokat Izrael sohasem hajtotta végre teljes mértékben, ezért folyton el is bukott a környező pogány népek csábításának hatására.
7,6 A korabeli jog szerint a családfőnek vagy a királynak lehetett a rendes családi ill. koronavagyonon kívül egészen személyes vagyona is (például – király esetében – egy vazallus ország).
7,17 Magyarázat arra, hogy miért csak olyan lassan sikerült Izraelnek elfoglalnia az országot.
8,1 A pusztai vándorlás Istenre utaltságával szemben Kánaán földjén Izrael megtanul önmagáról, önmaga jövőjéről gondoskodni, földi biztonságot kiépíteni maga körül. A jóléti társadalomban élve gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, és hogy az ember Isten nélkül embertelenné válik. Istenre nemcsak akkor van szükségünk, amikor túlélési gondokkal küzdünk.