Áldozatok a főpap felszentelése alkalmával 9
1A nyolcadik napon aztán szólította Mózes Áront és fiait meg Izrael véneit és azt mondta Áronnak:
»Végy egy borjút a csordából bűnért való áldozatul, meg egy kost egészen elégő áldozatul – mindkettő hibátlan legyen – és mutasd be őket az Úr előtt.
Izrael fiaihoz pedig szólj: ‘Vegyetek egy kecskebakot bűnért való áldozatul, meg egy-egy egyesztendős hibátlan borjút és bárányt egészen elégő áldozatul
és egy szarvasmarhát meg egy kost békeáldozatul és vágjátok le őket az Úr előtt, ételáldozatul pedig hozzatok mindegyikhez olajjal meghintett lisztlángot – mert ma megjelenik az Úr nektek.’«
Elhozták tehát mindazt, amit Mózes parancsolt, a sátor ajtaja elé, s amikor ott együtt volt az egész közösség, így szólt Mózes: »Ezeket parancsolta az Úr: tegyétek meg, és megjelenik nektek dicsősége.« Azzal azt mondta Áronnak: »Járulj az oltárhoz, s mutasd be bűnért való áldozatodat, s áldozd fel egészen elégő áldozatodat, s könyörögj magadért, s a népért, aztán pedig mutasd be a nép áldozatát, s könyörögj érte – amint az Úr megparancsolta.«
Ekkor Áron mindjárt az oltárhoz járult, s levágta a borjút bűnért való áldozatul, önmagáért; vérét fiai odavitték hozzá, s ő belemártotta ujját és megérintette vele az oltár szarvait, a maradékot pedig az oltár aljára öntötte. Aztán elégette a hájat meg a veséket és a máj hártyáját, mint amelyek bűnért valók, az oltáron, amint az Úr parancsolta Mózesnek, a húsát és a bőrét pedig elégette a táboron kívül, tűzben.
Azután levágta az egészen elégő áldozatra való állatot, fiai odavitték hozzá a vérét, s ő ráöntötte körben az oltárra. Aztán odavitték hozzá magát a darabokra vágott áldozatot, a fejet, s az egyes tagokat, s ő elégette mindezt az oltáron, a tűzben, a beleket, s a lábakat azonban előbb megmosta vízzel.
Aztán bemutatta a nép bűnért való áldozatát: levágta a kecskebakot és elvégezte az engesztelést az oltáron. Aztán elkészítette az egészen elégő áldozatot, s rátette az ételáldozatból azt a részt, amelyet azzal egyidejűleg be szokás mutatni és elégette az oltáron, a reggeli egészen elégő áldozat szertartásán felül.
Aztán levágta a szarvasmarhát és a kost, a nép békeáldozatait, s fiai odavitték hozzá a vért, s ő ráöntötte körben az oltárra, a szarvasmarha háját pedig, valamint a kos farkát meg a veséket a hájukkal együtt és a máj hártyáját rátették a szegyekre, s miután a hájat elégette az oltáron, a szegyeket és a jobb lapockákat felajánlotta Áron az Úr előtt és félretette magának, amint Mózes parancsolta.
22Aztán kiterjesztette kezét a népre és megáldotta. Miután így elvégezte a bűnért való, az egészen elégő és a békeáldozatot, lejött. Akkor bement Mózes és Áron a bizonyság sátrába; amikor aztán kijöttek, megáldották a népet. Ekkor megjelent az Úr dicsősége az egész közösségnek, s íme, tűz jött ki az Úrtól és megemésztette az egészen elégő áldozatot, s a hájrészeket az oltáron. Amikor ezt a tömeg látta, dicsérte az Urat és arcra borult.
Büntetés a szabálytalan áldozatért 10 1Áron fiai, Nádáb és Ábiu pedig fogták a tömjénezőjüket, tüzet tettek bele, s füstölőszert rá, s idegen tüzet vittek az Úr elé, amit nem parancsolt nekik. Erre tűz jött ki az Úrtól és megemésztette őket, s meghaltak az Úr előtt.
Azt mondta ekkor Mózes Áronnak: »Ez azt bizonyítja, amit az Úr mondott: ‘Megmutatom szentségemet azokon, akik hozzám közelítenek, s dicsőnek bizonyulok az egész nép előtt.’« – Amikor Áron ezt hallotta, hallgatott. Majd odaszólította Mózes Misaélt és Eliszafánt, Ozielnek, Áron atyai nagybátyjának fiait és azt mondta nekik: »Menjetek, szedjétek fel testvéreiteket a szentély elől, s vigyétek ki őket a táboron kívülre.« Azok tüstént odamentek, fogták őket, úgy, ahogy gyolcsköntösükben feküdtek, s kivitték őket, amint megparancsolta nekik.
Szolgálat a szentélyben Így szólt aztán Mózes Áronhoz és fiaihoz, Eleazárhoz és Itamárhoz: »Fejeteket díszétől meg ne fosszátok, ruháitokat meg ne szaggassátok, hogy meg ne találjatok halni és harag ne zúduljon az egész közösségre. Testvéreitek, Izrael egész háza, sirassák meg a tűzvészt, amelyet az Úr támasztott, ti azonban ne távozzatok a sátor ajtajától, különben elvesztek, mert a szent kenet olaja van rajtatok.« – Azok mindenben Mózes parancsa szerint cselekedtek.
Azt mondta erre az Úr Áronnak: »Bort vagy más részegítő italt ne igyatok, se te, se fiaid, ha a bizonyság sátorába mentek, hogy meg ne haljatok: örök parancs legyen ez nemzedékeitek számára, hogy különbséget tudjatok tenni a szent és a közönséges, a tisztátalan és a tiszta között, s taníthassátok Izrael fiait valamennyi törvényemre, amelyet nekik az Úr Mózes által meghagyott.«
Így szólt aztán Mózes Áronhoz és megmaradt fiaihoz, Eleazárhoz és Itamárhoz: »Vegyétek az ételáldozatot, amely fennmaradt az Úr tűzáldozatából és egyétek meg – kovász nélkül, az oltár mellett, mert szentséges az. Egyétek meg szent helyen: neked, s fiaidnak jár az az Úr tűzáldozataiból, amint parancsolta nekem. A felajánlott szegyet, s az adományul adott lapockát is egyétek meg és pedig tiszta helyen, te és fiaid meg lányaid veled, mert azok neked és gyermekeidnek járnak Izrael fiainak békeáldozataiból. A lapockát meg a szegyet ugyanis felajánlották az oltáron elégetendő hájjal az Úr előtt, s ezek neked meg gyermekeidnek járnak, örök törvény alapján, amint az Úr parancsolta.«
16Eközben, amikor Mózes a bűnért való áldozatul bemutatott kecskebakot kereste, rájött, hogy elégették. Megharagudott erre Eleazárra és Itamárra, Áron megmaradt fiaira és azt mondta: »Miért nem ettétek meg a szent helyen a bűnért való áldozatot? Szentséges az és az Úr tinektek adta, hogy magatokra vegyétek a sokaság gonoszságát, s könyörögjetek érte az Úr színe előtt. Hiszen ennek a véréből nem vittek be a szentélybe: meg kellett volna tehát ennetek a szent helyen, amint parancsolta nekem.« Azt felelte Áron: »Ma mutatták be az Úr előtt a bűnért való áldozatot meg az egészen elégő áldozatot, amikor engem az ért, amit látsz: hogyan tudtam volna megenni, s hogy tetszhettem volna az Úrnak a szolgálatban keseredett szívvel!« Amikor ezt Mózes hallotta, elfogadta mentségül.
Ezeket szabad ennetek a vízben élő állatok közül: mindazt, aminek úszószárnya és pikkelye van, akár a tengerben, akár a folyókban, akár a tavakban, ehetitek. Viszont aminek nincsen úszószárnya és pikkelye a vizekben nyüzsgő és élő állatok közül, az utálatos legyen nektek: undok legyen, húsukat ne egyétek, tetemüket utáljátok. Mindaz, aminek nincsen úszószárnya és pikkelye a vizekben: utálatos legyen.
13Ezeket nem szabad ennetek, s kell utálnotok a madarak közül: a sast, a saskeselyűt, a tengeri sast, a kányát és a héjafajtát, valamennyi hollófajtát és hasonlókat, a struccot, a baglyot, a sirályt és a karvalyt, a kuvikot, a búvárt, az íbiszt, a hattyút, a pelikánt, a dögkeselyűt, a gémet, a gólyát, a büdös bankát, a denevért.
A szárnyas rovarok közül mindaz, ami négy lábon jár, utálatos legyen nektek. Ami azonban négy lábon jár ugyan, de hosszabb hátsólábakkal bír, amelyekkel szökdécsel a földön, azt megehetitek; ilyen a cserebogársáska és fajtája, a szarvasbogársáska, a kígyóval vívó sáska, a nagy sáska és ezek fajtái. Aminek azonban csak négy lába van a szárnyas rovarok közül, az utálatos legyen nektek. Aki ezek tetemét érinti, tisztátalanná teszi magát és tisztátalan lesz estig, aki pedig vinni kénytelen ezek valamelyikének tetemét, mossa ki ruháit és legyen tisztátalan estig.
Minden olyan állat, amelynek van ugyan körme, de nem hasadt és nem kérődzik, tisztátalan legyen; aki ilyet érint, tisztátalan legyen. Mindaz, ami a talpán jár a négylábú állatok közül, tisztátalan legyen; aki tetemüket érinti, tisztátalan legyen estig, aki pedig ilyen tetemet visz, mossa ki ruháit és legyen tisztátalan estig, mert mindez tisztátalan nektek.
Ugyancsak a tisztátalanokhoz kell számítani a földön nyüzsgő állatok közül a következőket: a menyétet, az egeret, a krokodilust és ezek fajait, a cickányt, a kaméleont, a tarka gyíkot, a zöld gyíkot és a vakondokot. Mindez tisztátalan.
Aki tetemüket érinti, tisztátalan legyen estig. Amire ezek egyikének hullája esik, tisztátalan legyen, akár faholmi, akár ruha vagy bőr, vagy zsák vagy valamilyen szerszám: vízbe kell tenni és estig tisztátalan legyen, akkor aztán tiszta lesz. A cserépedény azonban, amelybe valami ezek közül esik, végleg tisztátalanná válik és azért össze kell törni. Minden fertőzött ehető eledel, amelyre vizet öntenek, tisztátalan legyen és minden ilyen innivaló folyadék, bármilyen edényben van, tisztátalan legyen. Mindaz, amire ilyen tetem esik, tisztátalan legyen: ha kemence vagy tűzhely, le kell rontani és tisztátalan legyen. 36Forrás, vízverem, s minden vízmedence azonban tiszta marad; de aki a bennük levő ilyen tetemet érinti, tisztátalan legyen. Ha vetőmagra esik ilyesmi, nem teszi tisztátalanná; ha azonban a magot leöntik vízzel, s aztán éri ilyen tetem, legott tisztátalan lesz.
Ha elhull valamilyen olyan állat, amelyet szabad ennetek, aki a tetemét érinti, tisztátalan legyen estig, aki pedig eszik vagy visz belőle valamit, mossa ki ruháit és legyen tisztátalan estig.
41Mindaz, ami csúszik-mászik a föld színén, utálatos legyen: eledelül ne szolgáljon. Semmit, ami a hasán jár, akár négy lábbal, akár sok lábbal, akár csúszva-mászva a földön, ne egyetek, mert utálatos. Ne tegyétek utálatossá magatokat általuk és semmit se érintsetek közülük, hogy tisztátalanokká ne legyetek, mert én, az Úr, vagyok a ti Istenetek: szentek legyetek, mert én szent vagyok. Ne tegyétek tisztátalanná magatokat semmiféle csúszó-mászó által, amely a földön mozog, mert én, az Úr, hoztalak ki titeket Egyiptom földjéről, hogy Istenetek legyek: szentek legyetek, mert én szent vagyok.
Ez a törvény az állatokról, a szárnyasokról, s minden élőlényről, amely a vizekben mozog, s amely a földön csúszik-mászik, hogy különbséget ismerjetek a tiszta és a tisztátalan között, s tudjátok, mit szabad ennetek, s mit kell megvetnetek.«
Elhozták tehát mindazt, amit Mózes parancsolt, a sátor ajtaja elé, s amikor ott együtt volt az egész közösség, így szólt Mózes: »Ezeket parancsolta az Úr: tegyétek meg, és megjelenik nektek dicsősége.« Azzal azt mondta Áronnak: »Járulj az oltárhoz, s mutasd be bűnért való áldozatodat, s áldozd fel egészen elégő áldozatodat, s könyörögj magadért, s a népért, aztán pedig mutasd be a nép áldozatát, s könyörögj érte – amint az Úr megparancsolta.«
Ekkor Áron mindjárt az oltárhoz járult, s levágta a borjút bűnért való áldozatul, önmagáért; vérét fiai odavitték hozzá, s ő belemártotta ujját és megérintette vele az oltár szarvait, a maradékot pedig az oltár aljára öntötte. Aztán elégette a hájat meg a veséket és a máj hártyáját, mint amelyek bűnért valók, az oltáron, amint az Úr parancsolta Mózesnek, a húsát és a bőrét pedig elégette a táboron kívül, tűzben.
Azután levágta az egészen elégő áldozatra való állatot, fiai odavitték hozzá a vérét, s ő ráöntötte körben az oltárra. Aztán odavitték hozzá magát a darabokra vágott áldozatot, a fejet, s az egyes tagokat, s ő elégette mindezt az oltáron, a tűzben, a beleket, s a lábakat azonban előbb megmosta vízzel.
Aztán bemutatta a nép bűnért való áldozatát: levágta a kecskebakot és elvégezte az engesztelést az oltáron. Aztán elkészítette az egészen elégő áldozatot, s rátette az ételáldozatból azt a részt, amelyet azzal egyidejűleg be szokás mutatni és elégette az oltáron, a reggeli egészen elégő áldozat szertartásán felül.
Aztán levágta a szarvasmarhát és a kost, a nép békeáldozatait, s fiai odavitték hozzá a vért, s ő ráöntötte körben az oltárra, a szarvasmarha háját pedig, valamint a kos farkát meg a veséket a hájukkal együtt és a máj hártyáját rátették a szegyekre, s miután a hájat elégette az oltáron, a szegyeket és a jobb lapockákat felajánlotta Áron az Úr előtt és félretette magának, amint Mózes parancsolta.
22Aztán kiterjesztette kezét a népre és megáldotta. Miután így elvégezte a bűnért való, az egészen elégő és a békeáldozatot, lejött. Akkor bement Mózes és Áron a bizonyság sátrába; amikor aztán kijöttek, megáldották a népet. Ekkor megjelent az Úr dicsősége az egész közösségnek, s íme, tűz jött ki az Úrtól és megemésztette az egészen elégő áldozatot, s a hájrészeket az oltáron. Amikor ezt a tömeg látta, dicsérte az Urat és arcra borult.
Büntetés a szabálytalan áldozatért 10 1Áron fiai, Nádáb és Ábiu pedig fogták a tömjénezőjüket, tüzet tettek bele, s füstölőszert rá, s idegen tüzet vittek az Úr elé, amit nem parancsolt nekik. Erre tűz jött ki az Úrtól és megemésztette őket, s meghaltak az Úr előtt.
Azt mondta ekkor Mózes Áronnak: »Ez azt bizonyítja, amit az Úr mondott: ‘Megmutatom szentségemet azokon, akik hozzám közelítenek, s dicsőnek bizonyulok az egész nép előtt.’« – Amikor Áron ezt hallotta, hallgatott. Majd odaszólította Mózes Misaélt és Eliszafánt, Ozielnek, Áron atyai nagybátyjának fiait és azt mondta nekik: »Menjetek, szedjétek fel testvéreiteket a szentély elől, s vigyétek ki őket a táboron kívülre.« Azok tüstént odamentek, fogták őket, úgy, ahogy gyolcsköntösükben feküdtek, s kivitték őket, amint megparancsolta nekik.
Szolgálat a szentélyben Így szólt aztán Mózes Áronhoz és fiaihoz, Eleazárhoz és Itamárhoz: »Fejeteket díszétől meg ne fosszátok, ruháitokat meg ne szaggassátok, hogy meg ne találjatok halni és harag ne zúduljon az egész közösségre. Testvéreitek, Izrael egész háza, sirassák meg a tűzvészt, amelyet az Úr támasztott, ti azonban ne távozzatok a sátor ajtajától, különben elvesztek, mert a szent kenet olaja van rajtatok.« – Azok mindenben Mózes parancsa szerint cselekedtek.
Azt mondta erre az Úr Áronnak: »Bort vagy más részegítő italt ne igyatok, se te, se fiaid, ha a bizonyság sátorába mentek, hogy meg ne haljatok: örök parancs legyen ez nemzedékeitek számára, hogy különbséget tudjatok tenni a szent és a közönséges, a tisztátalan és a tiszta között, s taníthassátok Izrael fiait valamennyi törvényemre, amelyet nekik az Úr Mózes által meghagyott.«
Így szólt aztán Mózes Áronhoz és megmaradt fiaihoz, Eleazárhoz és Itamárhoz: »Vegyétek az ételáldozatot, amely fennmaradt az Úr tűzáldozatából és egyétek meg – kovász nélkül, az oltár mellett, mert szentséges az. Egyétek meg szent helyen: neked, s fiaidnak jár az az Úr tűzáldozataiból, amint parancsolta nekem. A felajánlott szegyet, s az adományul adott lapockát is egyétek meg és pedig tiszta helyen, te és fiaid meg lányaid veled, mert azok neked és gyermekeidnek járnak Izrael fiainak békeáldozataiból. A lapockát meg a szegyet ugyanis felajánlották az oltáron elégetendő hájjal az Úr előtt, s ezek neked meg gyermekeidnek járnak, örök törvény alapján, amint az Úr parancsolta.«
16Eközben, amikor Mózes a bűnért való áldozatul bemutatott kecskebakot kereste, rájött, hogy elégették. Megharagudott erre Eleazárra és Itamárra, Áron megmaradt fiaira és azt mondta: »Miért nem ettétek meg a szent helyen a bűnért való áldozatot? Szentséges az és az Úr tinektek adta, hogy magatokra vegyétek a sokaság gonoszságát, s könyörögjetek érte az Úr színe előtt. Hiszen ennek a véréből nem vittek be a szentélybe: meg kellett volna tehát ennetek a szent helyen, amint parancsolta nekem.« Azt felelte Áron: »Ma mutatták be az Úr előtt a bűnért való áldozatot meg az egészen elégő áldozatot, amikor engem az ért, amit látsz: hogyan tudtam volna megenni, s hogy tetszhettem volna az Úrnak a szolgálatban keseredett szívvel!« Amikor ezt Mózes hallotta, elfogadta mentségül.
TISZTASÁGI TÖRVÉNYEK: 11,1-15,33
Tiszta és tisztátalan állatok 11 1Így szólt továbbá az Úr Mózeshez és Áronhoz: 2»Mondjátok Izrael fiainak: Ezeket az állatokat szabad ennetek a föld minden állata közül: 3mindazt, aminek hasadt körme van és kérődzik az állatok közül, ehetitek. Viszont ami kérődzik ugyan, van körme, de nem hasadt, mint amilyen a teve és hasonlók, azt ne egyétek, hanem számláljátok a tisztátalanok közé. A tengeri nyúl, amely kérődzik ugyan, de körme nem hasadt, tisztátalan; a nyúl is, mert az is kérődzik, de körme nem hasadt; a sertés szintén, mert az meg hasadtkörmű ugyan, de nem kérődzik. Ezeknek húsát ne egyétek, s tetemüket ne érintsétek, mert tisztátalanok nektek.Ezeket szabad ennetek a vízben élő állatok közül: mindazt, aminek úszószárnya és pikkelye van, akár a tengerben, akár a folyókban, akár a tavakban, ehetitek. Viszont aminek nincsen úszószárnya és pikkelye a vizekben nyüzsgő és élő állatok közül, az utálatos legyen nektek: undok legyen, húsukat ne egyétek, tetemüket utáljátok. Mindaz, aminek nincsen úszószárnya és pikkelye a vizekben: utálatos legyen.
13Ezeket nem szabad ennetek, s kell utálnotok a madarak közül: a sast, a saskeselyűt, a tengeri sast, a kányát és a héjafajtát, valamennyi hollófajtát és hasonlókat, a struccot, a baglyot, a sirályt és a karvalyt, a kuvikot, a búvárt, az íbiszt, a hattyút, a pelikánt, a dögkeselyűt, a gémet, a gólyát, a büdös bankát, a denevért.
A szárnyas rovarok közül mindaz, ami négy lábon jár, utálatos legyen nektek. Ami azonban négy lábon jár ugyan, de hosszabb hátsólábakkal bír, amelyekkel szökdécsel a földön, azt megehetitek; ilyen a cserebogársáska és fajtája, a szarvasbogársáska, a kígyóval vívó sáska, a nagy sáska és ezek fajtái. Aminek azonban csak négy lába van a szárnyas rovarok közül, az utálatos legyen nektek. Aki ezek tetemét érinti, tisztátalanná teszi magát és tisztátalan lesz estig, aki pedig vinni kénytelen ezek valamelyikének tetemét, mossa ki ruháit és legyen tisztátalan estig.
Minden olyan állat, amelynek van ugyan körme, de nem hasadt és nem kérődzik, tisztátalan legyen; aki ilyet érint, tisztátalan legyen. Mindaz, ami a talpán jár a négylábú állatok közül, tisztátalan legyen; aki tetemüket érinti, tisztátalan legyen estig, aki pedig ilyen tetemet visz, mossa ki ruháit és legyen tisztátalan estig, mert mindez tisztátalan nektek.
Ugyancsak a tisztátalanokhoz kell számítani a földön nyüzsgő állatok közül a következőket: a menyétet, az egeret, a krokodilust és ezek fajait, a cickányt, a kaméleont, a tarka gyíkot, a zöld gyíkot és a vakondokot. Mindez tisztátalan.
Aki tetemüket érinti, tisztátalan legyen estig. Amire ezek egyikének hullája esik, tisztátalan legyen, akár faholmi, akár ruha vagy bőr, vagy zsák vagy valamilyen szerszám: vízbe kell tenni és estig tisztátalan legyen, akkor aztán tiszta lesz. A cserépedény azonban, amelybe valami ezek közül esik, végleg tisztátalanná válik és azért össze kell törni. Minden fertőzött ehető eledel, amelyre vizet öntenek, tisztátalan legyen és minden ilyen innivaló folyadék, bármilyen edényben van, tisztátalan legyen. Mindaz, amire ilyen tetem esik, tisztátalan legyen: ha kemence vagy tűzhely, le kell rontani és tisztátalan legyen. 36Forrás, vízverem, s minden vízmedence azonban tiszta marad; de aki a bennük levő ilyen tetemet érinti, tisztátalan legyen. Ha vetőmagra esik ilyesmi, nem teszi tisztátalanná; ha azonban a magot leöntik vízzel, s aztán éri ilyen tetem, legott tisztátalan lesz.
Ha elhull valamilyen olyan állat, amelyet szabad ennetek, aki a tetemét érinti, tisztátalan legyen estig, aki pedig eszik vagy visz belőle valamit, mossa ki ruháit és legyen tisztátalan estig.
41Mindaz, ami csúszik-mászik a föld színén, utálatos legyen: eledelül ne szolgáljon. Semmit, ami a hasán jár, akár négy lábbal, akár sok lábbal, akár csúszva-mászva a földön, ne egyetek, mert utálatos. Ne tegyétek utálatossá magatokat általuk és semmit se érintsetek közülük, hogy tisztátalanokká ne legyetek, mert én, az Úr, vagyok a ti Istenetek: szentek legyetek, mert én szent vagyok. Ne tegyétek tisztátalanná magatokat semmiféle csúszó-mászó által, amely a földön mozog, mert én, az Úr, hoztalak ki titeket Egyiptom földjéről, hogy Istenetek legyek: szentek legyetek, mert én szent vagyok.
Ez a törvény az állatokról, a szárnyasokról, s minden élőlényről, amely a vizekben mozog, s amely a földön csúszik-mászik, hogy különbséget ismerjetek a tiszta és a tisztátalan között, s tudjátok, mit szabad ennetek, s mit kell megvetnetek.«
Jegyzetek
9,1 Izrael első áldozatának leírása.
9,22 Az áldozatok végeztével Áron megáldja az egybegyűlteket (vö. Szám 6,22-27).
10,1 A történet annak magyarázatául szolgál, miért tűnt el Nadab és Abiu családja a papok közül. Nem egészen világos, hogy miben állt a vétségük (a szentélybe kívülről vittek be tüzet?).
10,16 A pap bűnéért bemutatott áldozatából semmit sem szabad megenni, a nép bűnéért bemutatott áldozatból azonban egy rész a papot illeti.
11,1 Isten szent, őt nem illetheti semmi tisztátalan. A tisztasági törvények ősi szokásokat tartalmaznak, ezek oka és eredete sokszor ismeretlen. A tisztaság ill. tisztátalanság e törvényekben nem erkölcsi értelemben értendő.
11,2 A tiltott állatok vagy visszataszítóak, vagy betegségek hordozóinak tartották őket, vagy pedig más népek szent állatai (pl. nyúl, disznó).
11,3 A kérődzőkhöz sorolás az állat kinézete alapján történt.
11,13 A repülő állatokat (madarak, rovarok) külön-külön bírálja el a szöveg.
11,36 A ciszternák és források kivételt képeznek, mert létfontosságúak.
11,41 A csúszómászók és a kígyók (vö. Ter 3,14) mind tiltott állatok.