Ha lányt szül, két hétig legyen olyan tisztátalan, mint a havi tisztuláskor szokás és hatvanhat napig maradjon otthon tisztulása vérében.
6Amikor aztán letelnek a fiú vagy a lány miatt való tisztulása napjai, vigyen egy egyesztendős bárányt egészen elégő áldozatul meg egy galambfiókát vagy egy gerlét bűnért való áldozatul a bizonyság sátrának ajtajához, s adja oda a papnak, az pedig mutassa be azokat az Úr előtt és könyörögjön érte, s akkor megtisztul vérfolyása miatt való tisztátalanságától. Ez a törvény a fiút vagy a lányt szülő asszonyra vonatkozólag.
Ha azonban arra nem telik neki és bárányt vinni nem tud, két gerlét vagy két galambfiókát vigyen: egyet egészen elégő áldozatul, s egyet bűnért való áldozatul, s könyörögjön érte a pap, s akkor megtisztul«.
A lepra az emberen 13 1Így szólt továbbá az Úr Mózeshez és Áronhoz: »Az olyan embert, kinek teste bőrén színbeli különbség, vagy kelés, vagy valami fehér folt, vagyis lepraszerű kiütés támad, el kell vinni Áronhoz, a paphoz, vagy valamelyik fiához. Ha az megnézve a kiütést a bőrön, azt látja, hogy szőre fehérszínűvé változott, s a kiütés felszíne mélyebb, mint a test többi bőre, akkor leprás kiütés az, s mondja ki az illető felett az elkülönítő ítéletet. Ha azonban csak fénylő fehér folt van a bőrön, de az nem mélyebb, mint a többi test, s a szőr színe a régi, akkor zárassa el őt a pap hét napig; a hetedik napon aztán nézze meg, s ha a kiütés nem terjedt tovább, s nem haladta meg a bőrön a múltkori határokat, akkor ismét zárassa el újabb hét napig; a hetedik napon aztán nézze meg: ha a kiütés homályosabb lett, s nem terjedt tovább a bőrön, akkor nyilvánítsa tisztának, mert kelés az. Az illető mossa ki ruháit, és tiszta lesz. Ha azonban továbbterjed a kelés, miután a pap az illetőt megnézte és tisztának nyilvánította, akkor vigyék el őt ismét hozzá, ő meg ítélje tisztátalannak.
Ha leprás kiütés támad valakin, vigyék el az illetőt a paphoz, s az nézze meg őt. Ha fehér folt van a bőrön, s az megváltoztatta a szőr színét, s maga az eleven hús is kilátszik, idült, a bőrbe rögzött leprának kell azt ítélni. Nyilvánítsa tehát őt a pap tisztátalannak, ne is zárassa el, mert nyilvánvalóan tisztátalan. Ha azonban a lepra rohamosan tör ki a bőrön és ellepi az egész bőrt tetőtől talpig, bármerre tekint a szem, nézze meg őt a pap, s ítélje teljesen tiszta leprában levőnek, mivel az egészen fehérré változott, s ennélfogva az illető tiszta. Mihelyt azonban eleven hús mutatkozik rajta, ítélje őt a pap tisztátalannak és számítsák a tisztátalanok közé, mert az eleven hús, ha lepra van rajta, tisztátalan. De ha ismét fehérré változik, s ellepi az egész embert, nézze meg őt a pap és ítélje tisztának.
Ha a test bőrén fekély volt, s az meggyógyult, de a fekély helyén fehér vagy vörhenyes folt támad, vigyék az illetőt a paphoz. Ha az azt látja, hogy a kiütés helye mélyebb a többi húsnál, s a szőr fehérré változott, ítélje tisztátalannak, mert leprás kiütés támadt a fekélyen. Ha azonban a szőr színe a régi, a folt homályos, s nem mélyebb a körülötte levő húsnál, zárja el őt hét napig: ha továbbterjed, ítélje őt leprásnak, ha pedig megállapodik a helyén, akkor a fekély sebhelye az, s az illető tiszta.
Ha a test bőrét tűz égette meg, s amikor az meggyógyult, sebhelye fehér vagy vörhenyes, nézze meg a pap, s ha szőre íme, fehérré változott, s helye mélyebb a többi bőrnél, ítélje tisztátalannak az illetőt, mert leprás kiütés támadt a sebhelyen. Ha pedig a szőr színe nem változott meg, s a kiütés nem mélyebb a többi húsnál, s a kiütés színe homályos, zárja el az illetőt hét napig, s a hetedik napon nézze meg: ha a kiütés továbbterjedt a bőrön, ítélje tisztátalannak az illetőt; ha azonban a fehér folt megállapodott a helyén, s nem elég élénk, az égés helye az, ítélje tehát az illetőt tisztának, mert égési heg az.
Ha egy férfinak vagy asszonynak kiütése támad a fején vagy a szakállában, nézze meg az illetőt a pap, és ha a hely mélyebb a többi húsnál, a haj pedig szőke, s a szokottnál vékonyabb, ítélje tisztátalannak, mert a fej vagy a szakáll leprája az. Ha azonban azt látja, hogy a var felszíne egyenlő a körülötte levő hússal, a haj pedig fekete, zárja el az illetőt hét napig, s a hetedik napon nézze meg: ha a var nem terjedt, s a hajnak megvan a maga színe, s a kiütés felszíne egyenlő a többi hússal, az illető borotválkozzék meg, kivéve a var helyén és zárják el másik hét napig. Ha a hetedik napon az látszik, hogy a kiütés megállapodott a helyén, s nem mélyebb a húsnál, ítélje tisztának az illetőt: mossa ki ruháit, s tiszta legyen. Ha azonban a tisztának nyilvánítás után a var továbbterjed a bőrön, ne is vizsgálja többé, szőkévé változott-e a szőr, minthogy nyilvánvalóan tisztátalan az illető. Ha azonban a var megállapodott, s a szőr fekete, tudja meg, hogy az illető meggyógyult, s ítélje bízvást tisztának.
Ha egy férfi vagy asszony bőrén fehér folt támad, nézze meg őket a pap: ha azt találja, hogy a fehér folt homályosan fehérlik a bőrön, tudja meg, hogy nem lepra az, hanem fehérszínű sömör, s az illető tiszta.
Ha egy férfi fejebúbján kihullik a haj, az illető kopasz és tiszta; ha elöl hull ki a haj, az illető elöl kopasz és tiszta. Ha azonban a hátul levő kopaszságon vagy az elöl levő kopaszságon fehér vagy vörhenyes folt támad, akkor az lepra, amely ennek az embernek a fején vagy homlokán támadt. A papnak meg kell őt vizsgálnia. Ha megállapítja, hogy az ember tarkóján vagy homlokán olyan vörhenyes folt támadt, amilyen a bőrlepra, akkor az ember leprás és tisztátalan. A papnak ki kell nyilvánítani, hogy tisztátalan, hogy a fején megtámadta a lepra.
45Mindaz pedig, akit a lepra tisztátalanná tett, megszaggatott ruhában s hajadon fővel járjon, száját fedje be kendővel, s kiáltsa ezt magáról: ‘Tisztátalan, tisztátalan!’ Mindaddig, amíg leprás és tisztátalan, egyedül lakjon, a táboron kívül.
47Ha lepraszerű folt támad egy gyapjú- vagy lenruhán, a láncfonalon vagy a vetülékfonalon, vagy pedig valamelyik bőrön vagy bőrből készült holmin, s a rajtuk levő folt fehér vagy vörhenyes: leprának kell tartani és meg kell mutatni a papnak. Az, miután megnézte, zárassa el hét napig; a hetedik napon aztán nézze meg újra, s ha azt találja, hogy terjedt, akkor makacs lepra az: tisztátalannak ítélje azt a ruhát vagy egyebet, amin található, s azért égettesse el tűzzel. Ha pedig azt látja, hogy nem terjedt, akkor parancsolja meg, hogy mossák ki azt, amin a kiütés van, s zárassa el ismét hét napig. Ha akkor azt látja, hogy régi színét nem nyerte vissza, noha a kiütés nem terjedt, akkor ítélje tisztátalannak, s égettesse el tűzzel, mivel lepra lepte el az egész ruhát vagy felszínét. Ha pedig a ruha kimosása után a kiütés helye elhomályosodott, akkor szakítsa azt le és válassza el az éptől; ha aztán előtűnik azokon a helyeken, amelyek azelőtt nem voltak foltosak, akkor terjedő, vándorló lepra az: el kell égetni tűzzel; ha nem mutatkozik, mosassa ki a tiszta részt másodszor is vízzel, s az tiszta lesz.
Ez a törvény a gyapjú- és a lenruha, a láncfonal és a vetülékfonal s minden bőrből készült holmi leprájáról, hogy mi módon kell őket tisztáknak vagy tisztátalanoknak ítélni.«
A leprás megtisztulása 14 Így szólt továbbá az Úr Mózeshez: »Ez a törvény áll a leprásra, amikor őt meg kell tisztítani: Vigyék el a paphoz, akinek azonban ki kell mennie a tábor elé, s ha ő úgy találja, hogy a lepra meggyógyult, 4parancsolja meg a megtisztítandónak, hogy hozzon magáért két élő, ehető madárkát, cédrusfát, karmazsin színű fonalat meg izsópot. Aztán parancsolja meg, hogy vágják le az egyik madárkát cserépedényben lévő élővíz felett, a másikat pedig, az élőt, mártsa a cédrusfával, a karmazsin színű fonállal és az izsóppal együtt a levágott madárka vérébe. Aztán hintse meg ezzel hétszer a megtisztítandót, hogy így annak rendje s módja szerint megtisztuljon, az élő madárkát pedig engedje elrepülni a mezőre. Aztán az illető mossa ki ruháját és borotválja le testének minden szőrét, s fürödjék meg vízben, s tiszta lesz, s bemehet a táborba, de hét napig még sátrán kívül kell maradnia. A hetedik napon aztán borotválja le fejének haját, szakállát, szemöldökét, s egész testének szőrét és mossa meg ismét ruháját és testét.
10A nyolcadik napon vegyen két hibátlan hím bárányt s egy egyesztendős hibátlan nőstény bárányt s háromtized, olajjal meghintett lisztlángot, ételáldozatul, s külön még egyhatod olajat. Aztán állítsa a pap, aki az illető tisztítását végzi, őt és mindezt az Úr elé, a bizonyság sátrának ajtajához. Vegye az egyik bárányt, s mutassa be a hatod olajjal vétekért való áldozatul, s ajánlja fel mindkettőt az Úr előtt. Ott vágja le a bárányt, ahol a bűnért való áldozatot és az egészen elégő áldozatot szokták levágni, tudniillik a szent helyen: mert, miként a bűnért való áldozat, úgy ez a vétekért való áldozat is a papé: szentséges az. Aztán vegyen a pap a vétekért bemutatott áldozat véréből, s kenje meg vele a megtisztítandó ember jobb fülcimpáját, jobb keze és lába hüvelykujját. Aztán öntsön a hatod olajból a maga balkezébe, mártsa bele jobb ujját, s hintsen belőle hétszer az Úr elé, ami pedig megmarad az olajból a bal kezében, azt kenje a megtisztítandó ember jobb fülcimpájára, jobb kezének és lábának hüvelykujjára a vétekért való áldozatul kiontott vér fölé, meg a fejére, és könyörögjön érte az Úr előtt. Aztán végezze el a bűnért való áldozatot, majd vágja le az egészen elégő áldozatot, s rakja fel az oltárra, ételáldozatával együtt, s az illető annak rendje s módja szerint megtisztul.
Ha azonban az illető szegény, s keze nem tud szert tenni a mondottakra, akkor vegyen egy bárányt, vétekért való áldozatul, a felajánlás céljára, hogy a pap könyöröghessen érte, meg egy tized, olajjal meghintett lisztlángot, ételáldozatul, meg egy hatod olajat, továbbá két gerlét vagy két galambfiókát, egyet bűnért való áldozatul, egyet pedig egészen elégő áldozatul, és vigye ezeket, tisztulása nyolcadik napján, a paphoz, a bizonyság sátrának ajtajához, az Úr elé. Az vegye a vétekért való áldozatul szánt bárányt meg a hatod olajat, s ajánlja fel mindkettőt. Aztán vágja le a bárányt, kenjen a véréből a megtisztítandó ember jobb fülcimpájára, jobb keze és lába hüvelykujjára, az olaj egy részét pedig öntse a maga bal kezébe, mártsa bele jobb keze ujját, s hintsen belőle hétszer az Úr elé, s érintse meg vele a megtisztítandó ember jobb fülcimpáját, jobb keze s lába hüvelykujját, a vétekért való áldozatul kiontott vér helyén, a maradék olajat pedig, amely bal kezében van, öntse a megtisztítandó ember fejére, hogy kiengesztelje érte az Urat. Aztán mutassa be a két gerlét vagy galambfiókát, az egyiket bűnért való áldozatul, a másikat egészen elégő áldozatul, ételáldozatával együtt.
Ez legyen az áldozata annak a leprásnak, aki nem tud mindent megszerezni tisztulásához.«
A leprás ház 33Így szólt továbbá az Úr Mózeshez és Áronhoz: »Ha majd bejuttok Kánaán földjére, amelyet én nektek fogok adni birtokul, és lepraszerű kiütés támad valamelyik házon, menjen el az, akié a ház és jelentse a papnak, s mondja: ‘Lepraszerű kiütést látok a házamon.’ Erre az parancsolja meg, hogy hordjanak ki mindent a házból, mielőtt ő bemegy, hogy megnézze, leprás-e az, hogy tisztátalanná ne váljék mindaz, ami a házban van. Aztán menjen be, hogy megnézze a ház lepráját, és ha azt látja, hogy falain zöldes vagy vörhenyes horpadásfélék éktelenkednek, s azok mélyebbek a többi falfelületnél, menjen ki a ház ajtaján, s tüstént zárassa be hét napig. A hetedik napon aztán menjen el ismét és nézze meg. Ha azt találja, hogy a kiütés terjedt, parancsolja meg, hogy szedjék ki azokat a köveket, amelyeken a kiütés van és dobálják valamilyen tisztátalan, a városon kívül levő helyre, a ház belsejét pedig körös-körül vakarják le, s a levakart port öntsék valamilyen tisztátalan, a városon kívül levő helyre, s tegyenek más köveket a kivettek helyére, s tapasszák be más sárral a házat.
Ha aztán, miután a köveket kiszedték, a port levakarták, s a házat más földdel kitapasztották, bemegy a pap és azt látja, hogy a kiütés újra előjött, s a falak foltosak – akkor makacs lepra az, s a ház tisztátalan: tüstént rontsák le, s kövét, fáját s minden porát vessék valamilyen tisztátalan, a városon kívül levő helyre. – Aki bemegy a házba, míg az zár alatt van, tisztátalan legyen estig, aki pedig ott alszik vagy eszik valamit benne, mossa ki ruháit.
Ha azonban a pap bemegy és azt látja, hogy a kiütés nem terjedt a házon, miután újra tapasztották, ítélje tisztának, mert visszanyerte épségét. Megtisztítására pedig vegyen két madárkát, cédrusfát, karmazsin színű fonalat és izsópot, s vágja le az egyik madárkát cserépedényben lévő élővíz felett, s vegye a cédrusfát, az izsópot meg a karmazsin színű fonalat s az élő madárkát, s mártsa mindezt a levágott madárka vérébe és az élővízbe, s hintse meg ezzel hétszer a házat, s tisztítsa meg azt a madárka vérével meg az élővízzel, az élő madárkával, a cédrusfával, az izsóppal s a karmazsin színű fonállal. Aztán engedje a madárkát szabadon elrepülni a mezőre, s könyörögjön a házért, s az annak rendje s módja szerint tiszta lesz.
Ez a törvény a különféle lepráról és kiütésről, a ruha és a ház leprájáról, a sebhelyről, a kelésről, a fehér és a különböző színváltozatú foltról, hogy tudni lehessen, mikor tiszta vagy tisztátalan valami.«
A férfiak tisztátalansága 15 Így szólt továbbá az Úr Mózeshez és Áronhoz: 2»Szóljatok Izrael fiaihoz, s mondjátok nekik: Az olyan férfi, aki magfolyásban szenved, tisztátalan legyen. Akkor kell pedig valakit ebben a bajban levőnek ítélni, ha testén szüntelenül folyik és megalszik az az undok nedvesség. Minden fekvőhely, amelyen hál s minden, amire ül, tisztátalan legyen. Ha valaki érinti ilyennek a fekvőhelyét, mossa ki ruháját, maga pedig fürödjék meg vízben, s legyen tisztátalan estig; ha ráül valamire, amin ilyen ült, szintén mossa ki ruháját, fürödjék meg vízben, s legyen tisztátalan estig; ha érinti ilyennek a testét, mossa ki ruháját, fürödjék meg vízben, s legyen tisztátalan estig. Ha az ilyen ember leköp valakit, aki tiszta, akkor az mossa ki ruháját, fürödjék meg vízben, s legyen tisztátalan estig. A nyereg, amelyben az ilyen ült, tisztátalan legyen, s mindaz, ami a magfolyásban szenvedő alatt volt, tisztátalan legyen estig; ha valaki visz valamit ezen dolgok közül, mossa ki ruháját, fürödjék meg vízben, s legyen tisztátalan estig. Mindaz, akit az ilyen érint anélkül, hogy előzőleg leöblítené a kezét, mossa ki ruháját, fürödjék meg vízben, s legyen tisztátalan estig. Az olyan cserépedényt, amelyet ilyen érint, össze kell törni, a faedényt vízzel kiöblíteni.
Ha meggyógyul az ilyenfajta bajban szenvedő, számláljon hét napot tisztulása után, s mossa meg ruháját s egész testét élővízzel, s tiszta lesz. A nyolcadik napon pedig vegyen két gerlicét vagy két galambfiókát, s menjen az Úr színe elé, a bizonyság sátrának ajtajához, s adja oda azokat a papnak, az meg áldozza fel az egyiket bűnért való áldozatul, a másikat egészen elégő áldozatul, s könyörögjön érte az Úr előtt, hogy megtisztuljon magfolyása miatt való tisztátalanságától.
16Ha egy férfitól elmegy a közösülés magva, fürössze meg egész testét vízben, s legyen tisztátalan estig; a ruhát vagy a bőrt, amely rajta volt, mossa ki vízzel, s az tisztátalan legyen estig.
Az asszony, akivel hált, fürödjék meg vízben, s legyen tisztátalan estig.
Az asszonyok tisztátalansága 19Az asszony, amikor a hó fordultával vérfolyást szenved, különüljön el hét napig. Mindaz, aki érinti, tisztátalan legyen estig. Amin alszik vagy ül elkülönülése napjaiban, tisztátalan legyen. Aki érinti a fekvőhelyét, mossa ki ruháját, maga pedig fürödjék meg vízben, s legyen tisztátalan estig. Aki érint valami holmit, amelyen ilyen nő ült, mossa ki ruháját, maga pedig fürödjék meg vízben, s legyen tisztátalan estig. Ha valamelyik férfi hál vele havi vérzése idején, akkor hét napig tisztátalan legyen, s minden fekvőhely, amelyen hál, tisztátalan legyen.
Az olyan asszony, aki sok napon át szenved vérfolyást, a havibaj idején kívül, vagy akinél a havi tisztulás után a vérfolyás meg nem szűnik – mindaddig, amíg ebben a bajban szenved, olyan tisztátalan legyen, mint havi tisztulásának idején. Minden fekvőhely, amelyen hál, s minden holmi, amelyen ül, tisztátalan legyen; aki ezeket érinti, mossa ki ruháját, maga pedig fürödjék meg vízben, s legyen tisztátalan estig. – Ha megáll a vérzés, s megszűnik folyása, számláljon hét napot tisztulására, s a nyolcadik napon vigyen magáért két gerlét vagy két galambfiókát a bizonyság sátrának ajtajához, a paphoz, s az áldozza fel az egyiket bűnért való áldozatul, a másikat egészen elégő áldozatul, s könyörögjön érte az Úr előtt, tisztátalanságot okozó folyása miatt.
Így oktassátok Izrael fiait arra, hogy óvakodjanak a tisztátalanságtól, hogy meg ne haljanak tisztátalanságuk miatt, ha tisztátalanná teszik hajlékomat, amely közöttük van. – Ez a törvény arról, aki magfolyásban szenved, aki közösülés által tisztátalanná lesz, akit a havi tisztulás ideje elkülönít vagy aki szüntelen vérfolyásban van és arról a férfiról, aki az ilyennel hál.«
Jegyzetek
12,1 A szülés utáni vérzések miatt az asszony még egy ideig tisztátalannak számított.
12,6 Az asszony ajánlja fel az áldozatot.
13,1 A bibliai szóhasználat sokféle bőrbetegséget nevez leprának. Az istentiszteletről való kizárásról ill. a visszafogadásról a papok döntenek (vö. Mt 8,4). Az itt következő törvények a papoknak adtak eligazítást az egyes esetek elbírálásához. A betegek gondozásáról nem esik szó.
13,1 A beteget elkülönítik, hogy a betegség alakulását megfigyelhessék.
13,45 A beteget kitaszították a társadalomból, gyászruhát kellett viselnie. Ezek a törvények szabályozták a bőrbetegségekben szenvedők és a leprások sorsát az újszövetségi korban is.
13,47 Ha rongyon vagy bőrön a bőrbetegségekhez hasonló foltok jelentek meg, elégették.
14,4 A betegséget jelképesen a madárra ruházták.
14,10 A gyógyult engesztelő áldozatot mutat be, mert betegsége alatt a szent közösséget megkárosította. A gyógyultat vérrel és olajjal megkenik. 3/10-ed éfa kb. 12 liter, 1 log kb. fél liter.
14,33 A falon levő penész- ill. zuzmófoltok esetében a bőrbetegségekhez hasonlóan jártak el.
15,2 A betegség, amire e versek utalnak, talán kelevény, gyulladás, sipoly vagy nemibetegség.
15,16 Úgy tartották, hogy a magot vesztett férfi az életerejéből veszít, ezért nem léphetett Isten elé.
15,19 A menstruáló nő tisztátalanságának szabályában feltehetően egészségügyi okok és az asszony kímélete is szerepet játszottak.