Elkészítette az engesztelőhelyet is, azaz a tudakolóhelyet színaranyból – két és fél könyök volt a hossza, másfél könyök a szélessége –, és két kerubot vert aranyból. Az utóbbiakat rátette az engesztelőhely két végére: az egyik kerubot az egyik oldalon a végére, a másik kerubot a másik oldalon a végére, tehát egy-egy kerubot az engesztelőhely mindkét végére. Kiterjesztették szárnyukat, és befödték az engesztelőhelyet, egymás felé és az engesztelőhely felé néztek.
Elkészítette az asztalt is, akácfából; két könyök volt a hossza, egy könyök a szélessége, és másfél könyök a magassága. Aztán bevonta színarannyal, és körben aranyszegélyt helyezett rá, a szegély fölé pedig egy négy ujj magas átszegett párkányzatot, afölé pedig egy másik aranyszegélyt. Öntött továbbá négy aranykarikát, ráillesztette az asztal négy sarkára, minden lábhoz egyet, a szegély mellé. Aztán keresztüldugta rajtuk a rudakat, hogy hordozni lehessen az asztalt. Elkészítette a rudakat is akácfából, aztán bevonta őket arannyal – valamint a különféle célokra szolgáló asztali edényeket: a tálakat, a csészéket, a serlegeket és a tömjénezőket színaranyból, az italáldozatok bemutatásához.
Elkészítette a mécstartót is, színaranyból verve. A szárából ágak, kelyhek, kis gömbök és liliomok ágaztak ki, összesen hat a két oldalból: három ág az egyik oldalból, és három a másikból. Három dióformájú kehely volt az egyik ágon, mindegyik egy-egy kis gömbbel és liliommal; három dióalakú kehely volt a másik ágon, mindegyik egy-egy kis gömbbel és liliommal. Egyformára készült mind a hat ág, amely a mécstartó szárából kiágazott. Magán a száron négy dióformájú kehely volt, mindegyik egy-egy kis gömbbel és liliommal: egy-egy kis gömb volt két-két ág tövén, mind a három helyen, mind a hat ág alatt, amely a szárból leágazott. A kis gömbök is, az ágak is magából a szárból jöttek elő, és az egész színaranyból volt verve. Elkészítette a hét mécsest is színaranyból, hamuszedőikkel és azokkal az edényekkel együtt, amelyekben a leszedett hamvat eloltják. Egy talentum aranyat nyomott a mécstartó, minden tartozékával együtt.
Elkészítette az illatáldozat oltárát is akácfából; egy könyök volt mind a négy oldala, kettő a magassága, a sarkaiból álltak ki a szarvak. Aztán bevonta színarannyal, rostélyával, falaival, szarvaival együtt, és körben aranyszegélyt, a szegély alá pedig mindegyik oldalára két-két aranykarikát, hogy rudakat lehessen beléjük dugni, és hordozni lehessen az oltárt. Elkészítette a rudakat is akácfából, és bevonta őket aranylemezekkel.
Elkészítette az olajat is, a szentelés kenetét, valamint a füstölőszert színtiszta fűszerekből, a kenetkészítők mestersége szerint.
38 1Elkészítette az egészen elégő áldozat oltárát is akácfából – öt könyök volt mind a négy oldala, három a magassága, a szarvai a sarkaiból álltak ki –, azután bevonta rézlemezekkel. Elkészítette rézből a különféle tartozékokat is: az üstöket, a lapátokat, a villákat, a horgokat és a parázstartókat. Elkészítette hálószerű rézrostélyát is, ez alá az oltár közepére a párkányzatot. Öntött még négy karikát a rostély minden sarkára, hogy rudakat lehessen beléjük dugni, és hordozni lehessen az oltárt. A rudakat is elkészítette akácfából, aztán bevonta rézlemezekkel, és bedugta az oltár oldalain kiálló karikákba. Maga az oltár nem volt tömör, hanem üreges, deszkákból való és belül üres.
Elkészítette a rézmedencét is talapzatával együtt, az asszonyok tükreiből, akik a sátor ajtajánál várakoztak.
Elkészítette az udvart is. Déli oldalán száz könyök széles kárpit volt sodrott lenből, valamint húsz rézoszlop és talpazat. Az oszlopfők és az egész mű metszései ezüstből voltak. Északi oldalán a kárpitok, az oszlopok, a talpak és az oszlopfők ugyanilyen méretűek és alakúak voltak, ugyanabból a fémből. Nyugatra néző oldalán ötven könyök széles kárpit, tíz rézoszlop és talpazat volt, az oszlopfők és az egész mű metszései ezüstből voltak. Kelet felé is ötven könyök széles kárpitot készített. Ezek közül tizenöt könyöknyi, három oszloppal és talppal az egyik oldalt foglalta el. A másik oldalon – a két oldal közé helyezte ugyanis az udvar bejáratát – szintén tizenöt könyök kárpit, három oszlop és ugyanennyi talp volt. Az udvar valamennyi kárpitja sodrott lenvászon volt. Az oszlopok talpa rézből, fejük pedig összes metszésükkel együtt ezüstből volt. Az udvar oszlopait is bevonta ezüsttel. Bejáratára hímző munkával, kék, bíbor, karmazsin színű fonalból és sodrott lenből készítette el a függönyt. Ennek hossza húsz könyök, a magassága öt könyök volt, az udvar valamennyi kárpitjának méretével megegyezően. A bejáratnak négy oszlopa volt, réztalppal, ezüstfővel és metszésekkel. Elkészítette körben a hajléknak és az udvarnak a cövekeit is rézből.
A következők voltak a bizonyság hajlékához felhasznált dolgok: Mózes parancsára, a leviták szolgálata által Itamár, Áron papnak a fia számlálta össze őket. Bezeleél, Úrinak, a Júda törzséből való Húr fiának a fia készítette el mindazt, amit az Úr Mózes által parancsolt. A társa Oliáb, a Dán törzséből való Ahiszámek fia volt, aki maga is kiváló mester volt a fafaragásban, a kék, bíbor, karmazsin színű fonallal és lenből való műszövésben és hímzésben.
Az arany, amelyet a szentély elkészítéséhez felhasználtak, és amelyet ajándékul felajánlottak, összesen huszonkilenc talentum és hétszázharminc sékel volt a szentély súlyegysége szerint. 25Ezt azok ajánlották fel, akiket számbavettek, azaz a húszévesnél idősebb hatszázháromezer-ötszázötven fegyverfogató férfi. Volt továbbá száz talentum ezüst: ebből öntötték a szentélynek és a függönnyel fedett bejáratnak a talpait. Száz talp készült a száz talentumból, egy-egy talentumot számítottak minden talpra. Ezerhétszázhetvenöt sékelből pedig oszlopfőket készített, és az oszlopokat bevonta ezüsttel. Rézből hetvenkétezer talentumot és négyszáz sékelt ajánlottak fel. Ebből öntötték a talpakat a bizonyság sátrának bejáratához, a rézoltárt és rostélyát, és mindazokat a kellékeket, amelyek annak szolgálatához tartoznak, udvar talpazatát körben és a bejáratánál, valamint a hajlék és az udvar cövekeit körös-körül.
Jegyzetek
37,1 Vö. Kiv 25,10-40; 30,1-5.22-38.
38,1 Vö. Kiv 27,1-19; 30,18-21. 1 talentum kb. 41 kg, 1 sékel kb. 11,5 g.
38,25 Vö. Szám 1,46.
Áldás és átok: 26,1-46
Isten legfőbb parancsa 26 1Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek. Ne csináljatok magatoknak bálványt vagy faragott képet, ne emeljetek emlékoszlopokat, s ne állítsatok fel jelzett követ földeteken, hogy imádjátok, mert én, az Úr vagyok a ti Istenetek! Tartsátok meg szombatjaimat, s féljétek szentélyemet: én, az Úr, parancsolom!Az áldás ígérete Ha rendeleteim szerint jártok, parancsaimat megtartjátok és megteszitek: megadom nektek az esőket a maguk idejében, megtermi a föld a maga termését, és megtelnek a fák gyümölccsel. A gabona cséplése eléri a szüretet, a szüret eléri a vetést. Jóllakásig fogjátok enni kenyereteket, és rettegés nélkül laktok földeteken. Békességet adok földeteken, alhattok, mert nem lesz, aki felriasszon, kiirtom az ártalmas vadat, s kard nem járja földeteket. Megkergetitek ellenségeiteket, és ők elhullanak előttetek. Öten közületek száz idegent kergetnek meg, és százan közületek tízezret: kardélre hullanak ellenségeitek előttetek.
Rátok tekintek és megszaporítalak titeket: megsokasodtok, és megerősítem szövetségemet veletek.
A réginél is régibb gabonát ehettek, s ki kell hordanotok a régit a beérkező új elől.
Közétek helyezem hajlékomat, s nem vet meg titeket lelkem. Közöttetek járok, a ti Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket az egyiptomiak földjéről, hogy ne legyetek rabszolgáik, s összetörtem azt a láncot, amely a nyakatokban volt, hogy felegyenesedve járjatok.
Fenyegetés és átok Ha azonban nem hallgattok rám, és nem teszitek meg minden parancsomat, ha megvetitek törvényeimet és semmibe sem veszitek rendeleteimet, s nem teszitek meg azt, amit meghagytam, és megszegitek szövetségemet, akkor én is azt teszem veletek. Meglátogatlak titeket csakhamar sorvadással és lázzal, az tönkreteszi szemeteket és elsorvasztja életeteket. Hiába vetitek el a magot: ellenségeitek eszik meg a termést. Ellenetek fordítom arcomat, és elhullotok ellenségeitek előtt, azok alá kerültök, akik gyűlölnek titeket, s futni fogtok, noha senki sem kerget titeket.
Ha pedig még így sem engedelmeskedtek nekem, akkor hétszeresen fenyítlek meg titeket bűneitekért, s megtöröm makacs gőgötöket. Olyanná teszem az eget felettetek, mint a vas, földeteket pedig mint az érc. Hiába emésztődik erőtök, nem hoz termést a föld, s nem adnak gyümölcsöt a fák.
Ha azután is ellenemre jártok, és nem hallgattok rám, akkor hétszeresen sújtlak titeket bűneitekért: rátok bocsátom a mező vadjait, hogy faljanak fel titeket és jószágaitokat, s fogyasszanak el mindent, úgy, hogy pusztákká legyenek útjaitok.
Ha pedig még így sem akartok fegyelemre térni, hanem továbbra is ellenemre jártok, akkor én is ellenetekre járok és hétszeresen sújtlak titeket bűneitekért: Rátok bocsátom szövetségem bosszúálló kardját, s ha városaitokba menekültök, döghalált bocsátok közétek, és ellenség kezére kerültök, 26mert eltöröm kenyérsütő bototokat, úgyhogy tíz asszony süt egy kemencében kenyeret, mértékre adják azt, és jóllakásig nem ehettek.
Ha pedig még ezek után sem hallgattok rám, hanem továbbra is ellenemre jártok, akkor én is ellenetekre járok ellenséges haraggal, hétszeres csapással fenyítlek meg titeket bűneitekért, úgyhogy fiaitok és lányaitok húsát eszitek. Lerontom magaslataitokat, összetöröm bálványszobraitokat. Bálványaitok romjai közé hullotok, s megutál titeket a lelkem annyira, hogy sivataggá teszem városaitokat, elpusztítom szentélyeiteket, s nem fogadom el többé a kedves illatot. Úgy elpusztítom földeteket, hogy álmélkodni fognak rajta ellenségeitek, amikor lakosaivá lesznek. 33Titeket pedig szétszórlak a nemzetek közé, kivonom a kardot a hátatok mögött, pusztasággá válik földetek, és romokká lesznek városaitok.
Akkor kedvére megtartja majd a föld a maga szombatjait, pusztaságának egész ideje alatt – amikor ti ellenséges földön lesztek –, szombatot tart, s nyugodni fog pusztasága szombatjain, mivel nem nyugodott szombatjaitokon, amikor ti rajta laktatok.
Azoknak a szívébe pedig, akik megmaradnak közületek, félénkséget öntök az ellenség földjén. Megrémíti őket a hulló levél zörrenése, s úgy futnak majd, mint a kard elől, elhullanak, pedig senki sem kergeti őket. Egymásra omlanak, mintha harcból szaladnának; senki sem mer majd megállni közületek az ellenség előtt, elpusztultok a nemzetek között, s az ellenséges föld felemészt titeket.
Visszatérés és megbocsátás Ha pedig néhányan ezek ellenére is megmaradnak közületek, azok sorvadozni fognak gonoszságaik miatt ellenségeik földjén és meggyötrődnek atyáik és önmaguk bűneiért, míg meg nem vallják maguk és atyáik gonoszságait, amelyekkel megszegték az irántam köteles hűséget és ellenemre jártak, s amelyekért én is ellenükre járok, s ellenséges földre viszem őket, míg meg nem szégyenül körülmetéletlen szívük. Akkor majd könyörögnek istentelenségükért, s én megemlékezem szövetségemről, amelyet Jákobbal, Izsákkal és Ábrahámmal kötöttem, s megemlékezem földjükről is. A föld pedig, ha majd ők elhagyják, kedvére megtartja szombatjait, mert pusztasággá válik miattuk, ők azonban könyörögni fognak bűneikért, mert megvetették rendeleteimet, és megutálták törvényeimet.
De noha ellenséges földön lesznek is, mégsem vetem el őket egészen, mégsem utálom meg őket annyira, hogy megsemmisüljenek és felbontsam velük való szövetségemet, mert én vagyok az ő Istenük és megemlékezem ősi szövetségemről, amelyet akkor kötöttem, amikor kihoztam őket Egyiptom földjéről a nemzetek színe előtt, hogy Istenük legyek, én, az Úr.«
Összefoglalás Ezek azok a rendeletek, parancsok és törvények, amelyeket az Úr a Sínai hegyen Mózes által adott, szövetségül önmaga és Izrael fiai között.
Jegyzetek
26,1 Isten parancsai az ember legbensőbb lényegének és hivatásának megfogalmazásai, ezért az ember és a társadalom jóléte és boldogsága (az „áldás”) e parancsok megtartásától függ. Az ókori kelet sok törvénygyűjteménye végződött áldásokkal és átkokkal.
26,26 A „kenyér botja” a falon lévő fa-akasztó, amelyre a kerek (lepény)kenyereket felfűzték. A vers az éhínségre utal.
26,33 A fogság idején a kimerült föld végre megkapja a szombatévek nyugalmát.
Segélykérés a nép ellenségeivel szemben
83 1Ászáf éneke. Zsoltár.
Istenem ne maradj néma,
ne hallgass és ne légy tétlen, Istenem!
Mert ellenségeid íme, háborognak,
és gyűlölőid fölemelték fejüket.
Néped ellen álnok tervet szőnek,
ármánykodnak szentjeid ellen.
Így szólnak: »Gyertek, irtsuk ki őket a nemzetek közül,
hogy ne is emlegessék többé Izrael nevét!«
Bizony, megegyeztek közös akarattal,
egymással szövetségre léptek ellened:
Edom sátrai és az izmaeliták,
Moáb és az agariták,
Gebál, Ammon és Amalek,
Filisztea Tírusz lakóival.
Asszúr is szövetkezett velük,
segítői lettek Lót fiainak.
10 Tégy velük, mint Mádiánnal és Siserával,
mint Jábinnal Kíson patakjánál,
akik Endornál elvesztek,
s hasonlókká lettek a föld sarához.
Tégy fejedelmeikkel, mint Órebbel és Zebbel,
mint Zebahhal és Calmunnával, minden fejedelmükkel,
akik így szóltak: »Foglaljuk el örökségül
Isten földjét!«
14 Én Istenem, tedd őket olyanokká, mint a porfelhő,
s amilyen a pelyva a szél előtt!
Mint a tűz, amely megemészti az erdőt,
és mint a láng, amely felperzseli a hegyeket,
úgy kergesd meg őket fergetegeddel,
és rémítsd meg őket viharoddal.
Töltsd el arcukat gyalázattal,
hogy keressék, Uram, nevedet!
Szégyenüljenek meg és zavarodjanak össze örökre,
zavarodjanak össze és pusztuljanak;
Hadd tudják meg, hogy Úrnak hívnak téged:
te vagy az egyetlen Fölség az egész földön.
Jegyzetek
83,1 Ászáf: vö. 50,1.
83,1 A nép panaszdala. A fogság előtti időkben keletkezett, olyan történelmi helyzetben, amelyben a szomszédos népek szövetségre léptek egymással, hogy Izraelt megsemmisítsék.
83,10 Vö. Bír 7,23-25; Iz 9,3; 10,26; Bír 4,15-16; 7,25; 8,21.
83,14 A kérésekhez az ellenség megsemmisítésének vágya társul, vö. Zsolt 109,6-20. Mindez azt a célt szolgálja, hogy mindenki megismerje Isten nevét, és elismerje őt Istenének.