Az istentiszteletre vonatkozó szabályok
A szombat törvénye 35 1Aztán egybegyűjtötte Izrael fiainak egész közösségét, és azt mondta nekik: »Ez az, amit az Úr parancsolt, hogy meg kell tennetek. Hat napon át végezzétek munkátokat, a hetedik nap szent legyen nektek, szombat és nyugalom az Úr tiszteletére. Aki azon munkát végez, ölessék meg! Tüzet se gyújtsatok szombat napján egyetlen lakóhelyeteken sem!«Adományok a szentély számára Azt mondta továbbá Mózes Izrael fiai egész közösségének: »Ezt parancsolta az Úr: Különítsetek el magatok közt adományokat az Úr számára! Önként, jószántából hozza azokat mindenki az Úrnak: aranyat, ezüstöt, rezet, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalat, ezenkívül lent, kecskeszőrt, vörösre festett kosbőrt, halbőrt, akácfát, olajat a mécsesek feltöltésére és a kenet elkészítéséhez, kellemes illatú füstölőszert, ónixköveket és drágaköveket a vállravaló és a tudakoló díszítésére.
Aki bölcs köztetek, jöjjön és készítse el, amit az Úr parancsolt: a hajlékot, annak fedelét és sátorlapját, a karikákat, a deszkázatot, a reteszrudakat, a cövekeket és a talpakat, a ládát és rúdjait, a kegyelem táblát és az előtte lévő függönyt, az asztalt, annak rúdjait és eszközeit, a kitett kenyereket, a mécstartót a mécsesek számára, annak tartozékait és mécseseit, az olajat a mécsesek táplálására, az illatáldozat oltárt és rúdjait, a kenet olaját, a fűszerekből készült illatáldozatot, a hajlék ajtajára való leplet, az égőáldozati oltárt, annak rézből való rostélyát, rúdjait és tartozékait; a mosdómedencét és talapzatát, az udvar kárpitjait, oszlopait és talpazatát, az udvar ajtajára való függönyt, a hajlék és az udvar cövekeit, a hozzájuk tartozó köteleket, a ruhákat, amelyeket a szentély szolgálatában használnak, végül pedig Áronnak, a főpapnak és fiainak ruháit, hogy nekem papokként szolgáljanak.«
Elment erre Izrael fiainak egész közössége Mózes színe elől, aztán készséges és ájtatos szívvel adományokat hoztak az Úrnak a bizonyság sátrának elkészítéséhez, és mindahhoz, ami a szolgálathoz és a szent ruhákhoz kellett. A férfiak és az asszonyok átadták a karpereceket, fülbevalókat, gyűrűket, karkötőket: mindenféle aranytárgy került az Úr ajándékai közé. Akinek volt kék, bíbor, kétszer festett karmazsin anyaga, lenvászna, kecskeszőre, vörösre festett kosbőre, halbőre, ezüstje, reze vagy akácfája a különféle célokra, elhozta az Úrnak.
A hozzáértő asszonyok beszolgáltatták azt, amit megfontak: a kék, bíbor, karmazsin színű, len és kecskeszőrfonalat, jószántukból adva mindent. A fejedelmek átadták az ónixköveket és a drágaköveket a vállravalóhoz és a tudakolóhoz, valamint a fűszereket és az olajat a mécsesek feltöltéséhez, a kenet elkészítéséhez és a kellemes illatú füstölőszer elkészítéséhez. Minden férfi és asszony buzgó szívvel hozott ajándékot, hogy elkészüljön a munka, amelyet az Úr Mózes által parancsolt: Izrael fiai mindnyájan jószántukból ajándékoztak az Úrnak.
A művészek és kézművesek megbízása Azt mondta erre Mózes Izrael fiainak: »Íme, az Úr név szerint meghívta Bezeleélt, Úrinak, a Júda törzséből való Húr fiának fiát. Eltöltötte őt Isten lelkével, bölcsességgel, értelemmel, tudással és minden ismerettel az aranyból, ezüstből és rézből való munkák kigondolására és elkészítésére, kövek metszésére, fa faragására. Mindazt, amit mesterséggel el lehet készíteni, a szívébe adta. Ugyanígy Oliábnak, a Dán törzséből való Ahiszámek fiának is. Betöltötte mindkettőjüket bölcsességgel, hogy tudjanak faragott, műszövő és hímzett munkákat készíteni kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és lenből, tudjanak mindenfélét szőni és mindenféle új dolgokat kigondolni.«
36 Dolgozni kezdtek tehát Bezeleél, Oliáb és mindazok a bölcs férfiak, akiknek az Úr bölcsességet és értelmet adott, hogy mesterien meg tudják csinálni, ami a szentély szolgálatára szükséges, és amit az Úr parancsolt.
Mózes ugyanis meghívta őket és mindazokat a hozzáértő férfiakat, akiknek az Úr bölcsességet adott, és akik önként ajánlkoztak a munka elvégzésére. Átadta nekik Izrael fiainak minden adományát. Ezek már javában szorgoskodtak a munkában, amikor a nép még minden reggel hozott önkéntes adományokat. Ez arra indította a mestereket, hogy menjenek el, és mondják meg Mózesnek: »Többet hord össze a nép, mint amennyi szükséges!« Erre Mózes megparancsolta, hogy hirdessék ki a hírnökök: »Se férfi, se asszony ne hozzon többé semmit a szentély készítéséhez!« Így aztán nem hoztak több ajándékot, mivel elég volt az, amit hoztak, sőt már sok is.
A szentély berendezése 8Mindazok, akiknek a szíve bölcs volt, készítettek tehát a hajlék berendezéséhez tíz szőnyeget, sodrott lenből, kék, bíbor és kétszer festett karmazsin színű fonalból, tarka mintákkal, műszövő munkával. Huszonnyolc könyöknyi volt egynek-egynek a hossza, négy a szélessége; mindegyik szőnyegnek azonos volt a mérete. Aztán összekapcsolta az egyik öt szőnyeget, egyiket a másikhoz, és összekapcsolta a másik ötöt is. Ezután kék színű hurkokat erősítettek mindkét oldalra: az egyik szőnyeg szélére is, s ugyanúgy a másik szőnyeg szélére is, úgy hogy a hurkok egymással szembe kerüljenek, és egymásba lehessen kapcsolni őket. Öntött ötven aranykarikát is, hogy azok összekapcsolják a szőnyegek hurkait, és a hajlék egybefüggő legyen. Készített ezenkívül tizenegy kecskeszőr sátorlapot is a hajlék tetejének befedésére. Harminc könyök volt egy-egy sátorlap hossza, négy könyök a szélessége; egyenlő méretű volt valamennyi. Ötöt közülük egybefoglalt külön, és hat másikat is külön. Aztán készített ötven hurkot az egyik sátorlap szélére, és ötven hurkot a másik sátorlap szélére, hogy össze lehessen kapcsolni őket egymással, valamint ötven rézkapcsot, hogy össze lehessen kapcsolni a fedelet, és egy sátorlap legyen az egész.
Takarót is készített a sátorra, vörösre festett kosbőrből, fölé pedig egy másik takarót, halbőrből. Elkészítette a deszkákat is a hajlékhoz akácfából, úgy, hogy fel lehessen állítani őket. Tíz könyök volt egy-egy deszka hossza, másfél könyök volt a szélessége. Két-két ereszték volt mindegyik deszkán, hogy össze lehessen fogni őket egymással. Így készítette el a hajlék valamennyi deszkáját. Húsz közülük a déli oldalon, a dél felől eső szárnyon volt, negyven ezüsttalppal. Két-két talpat tettek egy-egy deszka alá, egyet-egyet mind a két sarkára, oda, ahol az oldalt levő eresztékek sarkokban végződtek. A hajléknak arra az oldalára, amely északra néz, szintén húsz deszkát helyezett, negyven ezüsttalppal, két-két talpat egy-egy deszkához. Nyugat felé pedig, vagyis a hajléknak arra az oldalára, amely a tenger felé néz, hat deszkát helyezett, két másikat pedig a hajlék mindegyik hátsó sarkára. Az utóbbiak lentről a tetejükig egybe voltak fogva, és egy foglalat tartotta össze őket. Így tettek mindkét oldal szegletén, úgyhogy hátul összesen nyolc deszka volt, tizenhat ezüsttalppal, két-két talp volt ugyanis egy-egy deszka alatt. Készített ezenkívül reteszrudakat is akácfából: ötöt a hajlék egyik oldalán levő deszkák összefogására, másik ötöt a másik oldal deszkáinak összefogására. Ezeken kívül másik öt reteszrudat a hajlék nyugati, a tenger felé eső oldalára. Elkészítette azt a másik reteszrudat is, amelynek a deszkák közepén, az egyik végtől a másik végig kellett érnie. Magukat a deszkákat bevonta arannyal, és ezüsttalpakat öntött hozzájuk. Elkészítette az aranykarikáikat is, amelyekbe a reteszrudakat kellett dugni, és ezeket is bevonta aranylemezekkel.
Elkészítette a függönyt is, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből, műszövő munkával, tarka mintával, és a négy oszlopot akácfából. Az utóbbiakat oszlopfőikkel együtt bevonta arannyal, és ezüsttalpakat öntött hozzájuk.
Készített egy függönyt is a sátor bejáratára kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből, hímző munkával, valamint öt oszlopot, és ezekhez oszlopfőket. Az utóbbiakat bevonta arannyal, talpukat pedig rézből öntötte.
Jegyzetek
35,1 Ezek a fejezetek sok esetben egyszerű ismétlései a Kiv 25-31-nek, az ott leírt utasítások pontos végrehajtását mondják el.
35,1 A szombati tűzgyújtás tilalmát a zsidóság mindmáig megtartja.
36,8 Vö. Kiv 26,1-37.