Kis türelmet

KIVONULÁS KÖNYVE

IZRAEL FIAI EGYIPTOMBAN: 1,1-11,10
Jákob utódai Egyiptomban 1 1Ezek Izrael fiainak nevei, akik Jákobbal Egyiptomba mentek. Mindegyikük a háza népével együtt ment: Rúben, Simeon, Lévi, Júda, Isszakár, Zebulon, Benjamin, Dán, Naftali, Gád és Áser. Azoknak a száma tehát, akik Jákob ágyékából származtak, összesen hetven volt; József azonban már Egyiptomban volt. Amikor aztán meghalt ő, minden testvére és az egész nemzedék, Izrael fiai tovább szaporodtak, és úgy megsokasodtak, mintha a földből sarjadtak volna. Annyira népesek lettek, hogy megtelt velük az ország.
8Közben Egyiptomnak új királya támadt, aki nem ismerte Józsefet. Ez azt mondta népének: »Íme, Izrael fiainak népe túl számos és túl hatalmas számunkra. Gyertek, nyomjuk el okosan, hogy ne sokasodjék tovább. Nehogy ellenségeinkhez szegődjön, ha háború támad ellenünk, ne harcoljon ellenünk, és ki se vonuljon erről a földről!« Munkafelügyelőket rendelt tehát föléjük, hogy nehéz munkával sanyargassák őket. Raktárvárosokat építettek a fáraónak: Pítomot és Rámszeszt. De minél inkább nyomorgatták őket, annál inkább sokasodtak és gyarapodtak. Ezért az egyiptomiak meggyűlölték Izrael fiait, és gyalázatosan megsanyargatták őket. Megkeserítették életüket az agyag- és téglavetés kemény munkájával, és mindenféle olyan szolgálattal, amellyel a mezei munkában nyomorgatták őket.
15Egyiptom királya azután parancsot adott a héberek bábáinak, akik közül az egyiket Sifrának, a másikat Puának hívták, és megparancsolta nekik: »Amikor a héber asszonyoknál bábáskodtok, és eljön a szülés ideje, ha fiú az, öljétek meg, ha pedig lány, hagyjátok életben!« A bábák azonban félték Istent, és nem tették meg amit az egyiptomi király parancsolt nekik, hanem életben hagyták a fiúgyermekeket. Magához hívatta erre őket a király, és kérdőre vonta őket: »Miért hagytátok életben a fiúgyermekeket?« Azok azt felelték: »Nem olyanok ám a héber asszonyok, mint az egyiptomiak, hanem életerősek! Mire mi odaérünk hozzájuk, már megszülnek!« Isten ezért jót tett a bábákkal. A nép pedig sokasodott, és nagyon megerősödött. Mivel a bábák félték Istent, ő házat épített nekik.
22Erre egész népének megparancsolta a fáraó: »Ha fiú születik, vessétek mindet a folyóba, ha lány, hagyjátok mindet életben!«
Mózes ifjúsága 2 1Egy Lévi házából való férfi elment, és feleséget vett a maga nemzetségéből. Az fogant és fiút szült. Mivel látta, hogy szép, rejtegette három hónapig. Amikor aztán tovább már nem titkolhatta, fogott egy gyékénykosárkát, bekente aszfalttal és szurokkal, beletette a gyermeket, és kitette a folyó partján levő sás közé. A nénje pedig messzebb megállt, és figyelte a dolog kimenetelét.
A fáraó lánya éppen lement, hogy megfürödjék a folyóban. A szolgálói ezalatt a folyó partján járkáltak. Amikor a fáraó lánya meglátta a kosárkát a sás között, odaküldte egyik szolgálóját, elhozatta, és kinyitotta. Amikor látta, hogy egy nyöszörgő gyermek van benne, megkönyörült rajta, és így szólt: »Ez a héberek gyermekei közül való!« A gyermek nénje ekkor azt mondta neki: »Akarod-e, hogy elmenjek, és hívjak neked egy héber asszonyt, hogy szoptassa a gyermeket?« Az így felelt: »Menj!« Elment a lány, és elhívta a gyermek anyját. A fáraó lánya így szólt hozzá: »Fogd ezt a gyermeket, és szoptasd nekem! Jutalmadat megadom majd neked!« Az asszony fogta a gyermeket, szoptatta, és amikor megnőtt, átadta a fáraó lányának. A fáraó lánya fiává fogadta, és elnevezte Mózesnek, mondván: »Mert a vízből vettem ki.«
Azokban a napokban, amikor Mózes már felnőtt, kiment testvéreihez. Látta sanyargatásukat, és hogy egy egyiptomi ember üti az ő egyik héber testvérét. Ekkor szétnézett erre is, arra is, és amikor látta, hogy nincs ott senki sem, leütötte az egyiptomit, és elrejtette a homokban. Másnap ismét kiment, és azt látta, hogy két héber ember civódik. Azt mondta erre annak, aki jogtalanul cselekedett: »Miért ütöd felebarátodat?« Az így felelt: »Ki tett téged fejedelemmé és bíróvá fölénk? Talán meg akarsz ölni, ahogy tegnap megölted az egyiptomit?« Megijedt erre Mózes, és azt mondta: »Hogyan derülhetett ki ez a dolog?«
Mózes Midiánban 15De a fáraó is hallott a dologról, és halálra kerestette Mózest. Erre ő elmenekült a fáraó színe elől, és Mádián földjén telepedett meg. Elérkezett tehát Mádián földjére, és leült egy kút mellé. 16Mádián papjának volt hét lánya, ezek odajöttek vizet meríteni. Megtöltötték az itatókat, és meg akarták itatni apjuk nyáját. Odajöttek azonban a pásztorok, és elkergették őket. Felkelt erre Mózes, megvédelmezte a lányokat, és megitatta juhaikat. Amikor azok visszatértek atyjukhoz, Ráguelhez, az megkérdezte tőlük: »Miért jöttetek meg hamarabb a szokottnál?« Ők azt felelték: »Egy egyiptomi férfi kiszabadított minket a pásztorok kezéből, sőt vizet is merített nekünk, és megitatta a juhokat.« Erre ő megkérdezte: »Hol van ő? Miért engedtétek el azt az embert? Hívjátok meg, hogy egyen kenyeret!« Mózes ezután úgy döntött, hogy vele fog lakni. A lányát, Cippórát pedig feleségül vette. Az fiút szült neki, s ő elnevezte Gersámnak, mondván: »Jövevény voltam idegen földön.«
Mózes meghívása 23Sok idő múltán meghalt Egyiptom királya. Ekkor Izrael fiai sóhajtoztak és segítségért kiáltottak a munka miatt. Kiáltásuk felszállt Istenhez a szolgaságból, ő pedig meghallotta sóhajtozásukat, és megemlékezett arról a szövetségről, amelyet Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal kötött. 25Rátekintett az Úr Izrael fiaira, és megjelent nekik.
Jegyzetek

1,1 A Kivonulás könyve már nem családtörténet, hanem egy nép története. A kezdő versek összekötik a könyvet a Teremtés könyvével.

1,8 Pitom és Rámszesz katonai- és raktárvárosoknak épültek II. Rámszesz fáraó idejében (Kr. e. 1304-1237) a Nílus-delta keleti részében. Ezzel készítette elő a fáraó szárazföldi hadjáratát a hetiták ellen.

1,15 Az egyiptomiak „héberek”-nek nevezték a határaikon be-betörő nomádokat.

1,22 Vö. Mt 2,16-18.

2,1 Az ókorban gyakoriak az elbeszélések az Istentől kiválasztott emberek születéséről, veszélybe kerüléséről és megmeneküléséről. Az akkád II. Szárgonról (Kr. e. 2300 körül) mesélték például, hogy az anyja egy nád-ládikóban az Eufráteszre tette, egy kertész mentette ki és fogadta örökbe, és Istár közbelépésének köszönhetően lett Babilon királya. Mózes, aki Izraelt a vízen átvezetve megszabadítja, először saját maga menekül meg a vízből. Mózes egyiptomi név, jelentése „gyerek”, de hangzása hasonlít a héber masa (= kihúzni) igére is.

2,15 A midiániták tevéken vándorló nomádok voltak az Akabai öböl és a Sínai-félsziget környékén. Ősatyjukat a Biblia Ábrahám egyik fiának tartja (Ter 25,1).

2,16 A pap nevét a különböző hagyományok másként hozzák: Reuel (Kiv 3,1), Hobáb (Bír 4,11).

2,23 A versek Mózes meghívásának indítékát közlik.

2,25 A héber szövegben a mondat vége valószínűleg hiányzik.


Minden fejezet...
1 0