Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése
Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról.
Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be.
Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek.
14Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal.
János tanúságot tesz róla, és hirdeti: »Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.«
Mi mindnyájan az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre halmozva. Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.
JÉZUS NYILVÁNOS MŰKÖDÉSE: 1,19-12,50
Jézust igazoló jelek és csodák; a működés kezdete: 1,19-4,54
Keresztelő János vallomása 19Ez János tanúsága, amikor a zsidók papokat és levitákat küldtek Jeruzsálemből hozzá, hogy megkérdezzék őt: »Ki vagy te?« 20Ő megvallotta, és nem tagadta, és megvallotta: »Nem én vagyok a Krisztus.« Erre megkérdezték tőle: »Mi vagy tehát? Illés vagy?« Ő azt válaszolta: »Nem vagyok.« »A próféta vagy?« Azt felelte: »Nem.« Akkor azt mondták neki: »Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket! Mit mondasz magadról?« Ő azt felelte:

»A pusztában kiáltó szavavagyok:
‘Tegyétek egyenessé az Úr útját’,
amint Izajás próféta mondta.« (Iz 40,3)

A küldöttek a farizeusok közül voltak. Ezért tovább kérdezték: »Miért keresztelsz tehát, ha nem te vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?« János ezt felelte nekik: »Én vízzel keresztelek, de köztetek áll az, akit ti nem ismertek. Ő az, aki utánam jön, akinek a saruszíját megoldani sem vagyok méltó.« Ezek Betániában történtek, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.
Jegyzetek

1,14 Test: nem az Ige (Isten) változott testté, hanem ő, miközben megtartotta eredeti mivoltát, felvette a szolgaság alakját. Amint az emberi gondolat sem veszíti el szellemi voltát, ha szóban megfogalmazzák, úgy az Ige is, amikor megtestesült, megtartotta isteni természetét.

1,19 A zsidók: János nem a zsidó népet, hanem a zsidóság korabeli vezetőit érti alatta.

1,20 Keresztelő János alázattal beszél saját küldetéséről: nem ő a várt Messiás, ő nem is Illés, sem „a Próféta”, akiről Mózes beszélt (MTörv 18,15). Ő csak az előfutár hangja, amely előkészíti annak az útját, akit várnak az emberek.