»Az ég az én trónusom,
és a föld lábam zsámolya.
Milyen ház az, melyet nekem építhetnétek,
és melyik hely az én nyugvóhelyem?
Mindezeket az én kezem alkotta,
így lettek mindezek – mondja az Úr. –
Arra tekintek, aki szegény,
aki megtört lelkű, és rettegi szavaimat.
3 Aki levágja a bikát, embert is öl;
aki feláldozza a juhot, kutyának is nyakát szegi;
aki ételáldozatot mutat be, sertésvért is áldoz;
aki tömjént éget, a bálványt is áldja.
Ők a maguk útjait választották,
és undokságaikban gyönyörködik lelkük.
Én is az ő megcsúfolásukat választom,
és amitől félnek, elhozom rájuk;
mert kiáltottam, de nem volt, aki válaszoljon,
szóltam, de nem hallották meg;
azt tették, ami rossz a szememben,
és ami nem tetszik nekem, azt választották.«
5 Halljátok az Úr szavát,
ti, akik megremegtek szavára!
Azt mondják testvéreitek, akik gyűlölnek titeket,
és kitaszítanak benneteket nevemért:
»Mutassa meg dicsőségét az Úr,
hadd lássuk örömötöket!«
De ők szégyent fognak vallani.
Zúgás hangzik a városból,
hang a templomból;
az Úr hangja, aki megfizet,
viszonzásul ellenségeinek.
Mielőtt vajúdott volna, már szült is;
mielőtt a fájdalom rájött volna,
fiúgyermeket hozott világra.
Ki hallott ilyet?
Ki látott ehhez hasonlót?
Vajon egy országért egy napig tart a vajúdás?
Vagy születik-e nemzet egyszerre?
Hiszen alig vajúdott Sion,
és már meg is szülte fiait.
»Vajon én, aki megnyitom a méhet,
ne engedjek szülni is? – mondja az Úr. –
Vagy én, aki szülni engedek,
zárjam be a méhet?« – mondja a te Istened.
Örüljetek Jeruzsálemmel, és ujjongjatok benne,
mind, akik szeretitek őt!
Örömmel örvendjetek vele,
mind, akik gyászoltatok miatta,
hogy szopjatok és jóllakjatok
vigasztalásának emlőjéből;
hogy élvezettel szürcsöljetek
dicsőségének bőségéből!
Mert így szól az Úr:
»Íme, én kiárasztom rá a békességet mint folyamot,
és mint megáradt patakot a nemzetek gazdagságát,
és szopni fogtok;
ölben hordoznak és térden ringatnak titeket.
Mint akit az anyja vigasztal,
úgy vigasztallak meg én titeket,
és Jeruzsálemben találtok vigasztalást.
Meglátjátok, és örül majd szívetek,
és csontjaitok, mint a fű, sarjadoznak;
megismerteti magát az Úr keze az ő szolgáival,
és haragja megnyilvánul ellenségein.
Mert íme, az Úr tűzben jön el,
és mint a forgószél, olyanok szekerei;
hogy viszonzásul izzásban eressze ki haragját,
és fenyegetését tűz lángjában.
Mert az Úr a tűzben ítélkezik,
s kardja által minden test fölött;
és sokan lesznek, akiket megöl az Úr.
Akik megszentelik és megtisztítják magukat
a kertekben, egy középen álló mögött;
akik megeszik a sertéshúst,
az undokságot és az egeret,
együtt megsemmisülnek,
– mondja az Úr. –
Mert ahogyan az új ég és az új föld,
amelyet én alkotok,
fennmarad színem előtt, – mondja az Úr –,
úgy marad fenn a ti ivadékotok és nevetek.
Ez történik majd:
újholdról újholdra és szombatról szombatra
eljön minden ember,
hogy leboruljon színem előtt, – mondja az Úr. –
24 És amikor kimennek,
látják majd azoknak az embereknek a holttestét,
akik elpártoltak tőlem;
mert férgük nem pusztul el,
és tüzük nem alszik ki,
s iszonyattá lesznek minden ember számára.«
Jegyzetek
66,1 Az újjáépített templom nem köti Istent egy helyhez.
66,3 Az Úrnak adott áldozatok mellett sokan a bálványoknak is mutatnak be áldozatokat: gyermekeket, kutyákat, disznókat.
66,5 Ellentétek a zsidó közösségen belül.
66,18 A pogány népek is Jeruzsálembe jönnek, és egyesek közülük papként szolgálnak majd a templomban. Tarzis Spanyolországban, Púl és Lúd Afrikában, Mesek és Tubál a Fekete-tengernél vannak, Jáván az ión görögöket jelenti, Rós helye ismeretlen.
66,24 Hinnom völgyében (= Gyehenna) égették el a tisztátalan állatokat, most emberek tetemeivel van tele.
FENYEGETŐ BESZÉDEK A SZOMSZÉD NÉPEK ELLEN: 25,1-32,32
Izrael közvetlen szomszédai ellen: 25,1-28,26
Ammon, Moáb, Edom és a filiszteusok ellen 25 1Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: »Emberfia, fordítsd arcodat Ammon fiai ellen, jövendölj ellenük, és mondd Ammon fiainak: Halljátok az Úr Isten igéjét!Így szól az Úr Isten: Mivel ti így beszéltetek szentélyemről, amikor meggyalázták, és Izrael földjéről, amikor elpusztult, és Júda házáról, amikor fogságba hurcolták: ‘Haha, haha!’ – íme, téged a napkelet fiainak adlak örökrészül; benned állítják majd fel karámjaikat és benned ütik fel sátraikat; ők eszik meg termésedet és ők isszák meg tejedet. Rabbátot pedig tevék tanyájává teszem, és Ammon fiainak földjét nyájak pihenőhelyévé; és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
Mert így szól az Úr Isten: Mivel kezeddel tapsoltál és lábaddal dobbantottál és teljes szívedből örültél Izrael földje miatt, azért íme, kinyújtom rád kezemet és a nemzetek zsákmányává teszlek. Kiirtalak a népek közül, kitöröllek az országok közül és összetiporlak, s megtudod majd, hogy én vagyok az Úr!
Így szól az Úr Isten: Mivel Moáb és Szeír ezt mondták: ‘Íme, Júda háza is olyan, mint bármely más nemzet!’, azért íme, én hozzáférhetővé teszem Moáb lejtőit a városok felől; az ő városai felől, mondom, és az ő határai felől az ország ékességeit: Bét-Jesimótot, Beelmeont és Kirjátaimot; még ezt is örökrészül adom a napkelet fiainak Ammon fiaival együtt, hogy ne legyen többé emléke Ammon fiainak a nemzetek között. És Moáb fölött is végrehajtom az ítéletet, s megtudják majd, hogy én vagyok az Úr!
Így szól az Úr Isten: Mivel Edom bosszút állt és megbosszulta magát Júda fiain, bűnre bűnt halmozott, és bosszúját kitöltötte rajtuk, 13azért így szól az Úr Isten: Kinyújtom kezemet Edomra, elveszem tőle az embert és az állatot, és pusztasággá teszem Temántól kezdve, és akik Dedánban laknak, kard által hullanak majd el. Kitöltöm bosszúmat Edomon az én népemnek, Izraelnek keze által, s ők Edommal haragom és bosszúm szerint cselekszenek, úgyhogy megismeri majd bosszúállásomat – mondja az Úr Isten! –
15Így szól az Úr Isten: Mivel a filiszteusok bosszúállók voltak és teljes lelkükből megbosszulták magukat: gyilkoltak és folytatták a régi ellenségeskedést, azért így szól az Úr Isten: Íme, én kinyújtom kezemet a filiszteusokra, megölöm az öldöklőket, kiirtom a tengerparti ország megmaradt részét, és hatalmas bosszút állok rajtuk; megfenyítem őket haragomban, s ők megtudják majd, hogy én vagyok az Úr, amikor bosszúmat kitöltöm rajtuk!«
Tírusz ellen 26 1Történt pedig a tizenegyedik esztendőben, a hónap elsején, hogy az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: »Emberfia, mivel Tírusz így beszélt Jeruzsálemről:
‘Haha! Össze van törve a népek kapuja!
Felém fordult! Én el fogok telni!
Ő pedig elpusztult!’
Azért így szól az Úr Isten:
Íme, én ellened fordulok, Tírusz,
és számos nemzetet vonultatok fel ellened,
miként a tenger magasba emeli hullámait.
Széthányják Tírusz falait
és lerombolják tornyait;
még törmelékét is elsöpröm róla,
és kopár sziklává teszem.
Hálószárító hellyé lesz
a tenger közepette,
mert én szóltam – mondja az Úr Isten –,
s a nemzetek zsákmányává lesz.
Leányait is, akik a szárazföldön vannak,
karddal pusztítják majd el,
és megtudják, hogy én vagyok az Úr!
Mert így szól az Úr Isten:
Íme, én Tírusz ellen vezetem
Nebukadnezárt, Babilon királyát,
észak felől – a királyok királyát –
lovakkal, szekerekkel és lovasokkal,
hadsereggel és nagyszámú hadinéppel.
Leányaidat, akik a szárazföldön vannak,
karddal öli meg,
téged pedig sánccal vesz körül;
töltést hány körös-körül,
és pajzsot emel ellened.
Védőműveket és faltörő kosokat
irányít falaid ellen,
és tornyaidat ledönti hadigépeivel.
Lovainak nagy száma miatt
ellep téged azok pora;
lovasainak, kerekeinek és szekereinek dübörgésétől
megrendülnek falaid,
amikor bevonul majd kapuidon,
mint egy elpusztított város bejáratán.
Lovainak patáival
összetapossa minden utcádat;
népedet kardélre hányja,
és büszke oszlopaid a földre hullanak.
Elzsákmányolják kincseidet,
elrabolják áruidat,
lerontják falaidat,
és nagyszerű házaidat feldúlják;
köveidet, fáidat és törmelékedet
a vízbe vetik.
Akkor elhallgattatom a te sok énekedet,
és citeráid zengése nem hangzik fel többé.
Kopár sziklává teszlek;
hálószárító hellyé leszel,
és nem épülsz fel többé,
mert én szóltam – mondja az Úr Isten! –
‘Miként vesztél el, ó tenger lakója,
te hírneves város,
mely hatalmas voltál a tengeren lakóid miatt,
akiktől mindenki remegett!
Csodálkoznak most a hajók
rémületed napján,
megremegnek a tenger szigetei,
mert senki sem megy ki belőled!’
Jegyzetek
25,1 Beszédek a népek ellen, melyekben igen sok későbbi betoldás található. Babilon ellen nincs prófécia, mert Ezekiel Babilonban prédikál.
25,1 Ammon (a Jordán keleti partján elterülő ország) örült Jeruzsálem elestének.
25,13 Temán Edom része volt, Dedán pedig tőle délre feküdt.
25,15 A filiszteusok valószínűleg segítették Nebukadnezárt Jeruzsálem elfoglalásakor.
26,1 Kr. e. 586, közvetlenül Jeruzsálem elfoglalása után. Tírusz ujjongott Jeruzsálem elestén. Nebukadnezár 13 évig ostromolta a tengerbe nyúló sziklára (tírusz = szikla) épült várost, de nem tudta elfoglalni (ez csak Nagy Sándornak sikerül majd).
26,1 Tírusz, a nagy főníciai kereskedő- és kikötőváros elleni beszédek.
26,20 A „mélység” az őstenger, a teremtés előtti káosz.
1 A bölcs nő felépíti házát,
a balga pedig a felépültet is lebontja kezével.
Az igaz úton járó, istenfélő embert
lenézi az, aki gyalázatos úton halad.
A balga szájában a kevélység vesszeje van,
a bölcseket azonban ajkuk megóvja.
Ahol nincsen marha, üres a jászol,
ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje.
Jegyzetek
14,1 A bölcs nő magát a bölcsességet személyesíti meg.