Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése
Az üdvösség akadályai 59

1 Íme, nem rövid az Úr keze,
hogy ne tudna megszabadítani,
és nem tompa a füle,
hogy ne hallana;

hanem a ti bűneitek lettek válaszfallá
köztetek és Istenetek között,
és a ti vétkeitek fedték el arcát előletek,
hogy ne hallgasson meg.

Mert kezetek szennyes a vértől,
és ujjaitok a bűntől;
ajkatok hazugságot beszél,
nyelvetek gonoszságot mormol.

Nincs, aki igazságban emelne vádat,
nincs, aki becsülettel folytatna pert;
hiábavalóságban bíznak, és hamisságot beszélnek,
nyomorúságot fogannak, és bajt szülnek.

Áspiskígyó tojásait költik ki,
és pókhálót szőnek.
Aki tojásaikból eszik, meghal,
és amit szétnyomnak, abból vipera jön elő.

Pókhálójukból nem lesz ruha,
és nem takarózhatnak be munkáikkal;
munkáik bűnös munkák,
és erőszak műve van a kezükben.

Lábuk a gonoszság felé fut,
és sietnek, hogy ártatlan vért ontsanak;
gondolataik bűnös gondolatok,
pusztulás és romlás van útjaikon.

A békesség útját nem ismerik,
és nincs törvényesség kerékvágásukban;
ösvényeiket görbévé tették,
aki azokon jár, nem ismeri a békességet.

9 Ezért távol van tőlünk a törvényesség,
és nem ér el hozzánk az igazság;
várjuk a világosságot, de íme, sötét van,
a fényességet, de homályban járunk.

Tapogatjuk a falat, mint a vakok,
és mint akiknek nincs szemük, tapogatózunk;
megbotlunk délben, mint a szürkületben,
az egészségesek között, mint a holtak.

Morgunk mindnyájan, mint a medvék,
és mint a galambok, nyögve búgunk;
várunk a törvényességre, de nincs,
a szabadulásra, de távol van tőlünk.

Mert sok a mi gonoszságunk előtted,
és vétkeink tanúskodnak ellenünk;
mert gonoszságaink velünk vannak,
és bűneinket ismerjük.

Hűtlenek lettünk, és megtagadtuk az Urat,
elpártoltunk Istenünktől;
elnyomás és engedetlenség, amit beszélünk,
hazug szavakat fogantunk és szólunk szívünkből.

Háttérbe szorult a törvényesség,
és az igazság távol áll;
mert elbukott a hűség a téren,
és a méltányosság nem tud betérni.

Hiányzik a hűség,
és aki kerüli a gonoszságot, zsákmányul esik.
Látta az Úr, és rossznak tűnt szemében,
hogy nincs törvényesség.

Látta, hogy nincs senki,
és csodálkozott, hogy nincs, aki közbelépjen.
Saját karja segített neki,
és igazsága támogatta őt.

Felöltötte az igazságot, mint a páncélt,
és a szabadítás sisakja volt a fején;
felöltötte a bosszú ruháit öltözetül,
és betakarta magát féltékenységgel, mint palásttal.

A tetteknek megfelelően fog megfizetni:
haraggal ellenfeleinek,
megtorlással ellenségeinek;
a szigeteknek megtorlással fog fizetni.

Félik majd nyugaton az Úr nevét,
és napkeleten az ő dicsőségét,
amikor eljön, mint a sebes folyó,
melyet az Úr szele hajt.

Megváltóként jön el Sionhoz,
azokhoz, akik megtérnek a bűnből Jákobban – mondja az Úr. –

21 Ez az én szövetségem velük,
– mondja az Úr –:
»Lelkem, amely rajtad van,
és igéim, amelyeket szádba helyeztem,
nem távoznak el szádból,
sem utódaid szájából,
sem utódaid utódainak szájából,
– mondja az Úr –,
mostantól fogva mindörökké.«

SION ELJÖVENDŐ DICSŐSÉGE: 60,1-62,12
Jeruzsálem a népek zarándokhelye 60

1 Kelj fel, tündökölj,
mert eljött világosságod,
és az Úr dicsősége felragyogott fölötted!

Mert íme, sötétség borítja a földet,
és homály a népeket,
de fölötted felragyog az Úr,
és dicsősége megjelenik fölötted.

Nemzetek jönnek majd világosságodhoz,
és királyok felragyogó fényedhez.

Hordozd körül szemedet, és lásd:
mindnyájan összegyűltek, eljöttek hozzád!
Fiaid messziről jönnek,
és leányaidat ölben hozzák.

Akkor meglátod majd, és földerülsz,
megdobban és kitágul a szíved;
mert rád száll a tenger vagyona,
nemzetek gazdagsága jön hozzád.

6 Tevék áradata borít el téged,
Mádián és Éfa dromedárjai,
mindnyájan Sábából jönnek;
aranyat és tömjént hoznak,
és az Úr dicső tetteit hirdetik.

Kedár minden nyája odagyűlik hozzád,
Nábajót kosai neked szolgálnak;
kedves áldozattá lesznek oltáromon,
és dicsőséges házamat megdicsőítem.

8 Kik ezek, akik repülnek, mint a felhő,
és mint a galambok dúcaikhoz?

Bizony, rám várnak a szigetek,
és elöl Tarzis hajói,
hogy elhozzák fiaidat a távolból,
ezüstjüket és aranyukat velük együtt,
az Úr, a te Istened nevének
és Izrael Szentjének, mert megdicsőített téged.

Idegenek fiai építik fel falaidat,
és királyaik neked szolgálnak;
mert haragomban megvertelek ugyan,
de jóindulatomban megkönyörültem rajtad.

Kapuid állandóan nyitva lesznek,
sem nappal, sem éjjel nem zárják be őket,
hogy behordják hozzád a nemzetek gazdagságát,
és királyaikat bevezessék.

Mert az a nemzet és az a királyság,
amely nem szolgál neked, elvész,
és a nemzetek teljesen elpusztulnak.

Hozzád jön a Libanon dicsősége,
ciprus, szilfa és cédrus egyaránt,
hogy ékesítsék szent helyemet,
és lábam helyét megdicsőítem.

Meghajolva jönnek hozzád elnyomóid fiai,
és lábad talpához borulnak mind, akik megvetettek;
így neveznek téged: az Úr városa,
Izrael Szentjének Sionja.

Elhagyatott voltál és gyűlöletes,
s nem volt, aki feléd járt volna;
de ehelyett örök fenséggé teszlek,
sok-sok nemzedék örömévé.

Szopod majd a nemzetek tejét,
és királyi emlőket fogsz szopni;
akkor megtudod, hogy én vagyok az Úr, a te szabadítód,
és a te megváltód, Jákob Hatalmasa.

A réz helyett aranyat hozok,
és a vas helyett ezüstöt hozok;
a fa helyett rezet,
és a kövek helyett vasat;
felügyelőddé a békét teszem,
és parancsolóddá az igazságot.

Nem hallani többé erőszakról országodban,
sem pusztulásról és romlásról határaidban;
a szabadítást nevezed falaidnak,
és kapuidnak a dicséretet.

Nem lesz többé a nap nappali világosságod,
és a hold fénye nem világít neked,
hanem az Úr lesz neked örök világosságod,
és Istened az ékességed.

Nem megy le többé napod,
és holdad nem fogyatkozik meg,
mert az Úr lesz neked örök világosságod,
és letelnek gyászod napjai.

Néped csupa igazakból áll,
örökre birtokba veszik az országot;
ültetvényem hajtása, kezem műve,
az én dicsőségemre.

A legkisebb is ezerré lesz,
és a legcsekélyebb hatalmas nemzetté.
Én, az Úr, a maga idejében gyorsan végbeviszem.

Jegyzetek

59,1 A próféta magyarázza, hogy miért maradt el a fogságban megjövendölt csodálatos változás, mikor a nép visszatért Izraelbe: a nép bűnei miatt.

59,9 A próféta panasza és bűnvallomása a nép nevében.

59,21 Függelék: Isten új szövetséget köt népével, megadja nekik Lelkét és szavát.

60,1 Izajás könyve harmadik részének csúcspontja ez a három fejezet, melyek az üdvösséget ígérik a népnek.

60,1 Mint a teremtés első napján, fény fog támadni a sötétségben.

60,6 Arábiából királyi ajándékokkal megrakodva jönnek a Jeruzsálemben támadt fényességhez (vö. Mt 2,11).

60,8 Nagy kereskedőhajók érkeznek (vö. Iz 2,26).


Gyászének Izrael vezetőiről 19 1Te pedig kezdj gyászéneket Izrael fejedelmeiről, és mondd:

Mi volt az anyád? Nőstényoroszlán
az oroszlánok között.
Oroszlánkölykök között
nevelte fel kicsinyeit.

Felnevelt egyet oroszlánkölykei közül,
és az oroszlánná lett;
megtanult prédát szerezni,
és embert felfalni.

Hallottak róla a nemzetek,
a vermükben elfogták,
és láncra verve
Egyiptom földjére vitték.

Amikor pedig látta, hogy erőtlenné lett
és reménysége odaveszett:
vett egyet oroszlánkölykei közül,
és oroszlánná tette meg;

Ez kevélyen járt-kelt az oroszlánok között,
és oroszlánná lett;
megtanult prédát szerezni
és embereket felfalni;

Megtanult özvegységre juttatni,
és városaikat elpusztítani.
Megborzadt a föld s ami azt betöltötte,
ordításának hangjától.

Akkor összegyűltek ellene a nemzetek
tartományaikból mindenfelől,
és kivetették rá hálójukat;
a vermükben elfogták.

Ketrecbe tették, láncra verve elvitték Babilon királyához,
és börtönre vetették,
hogy szava ne legyen többé hallható
Izrael hegyein.

Olyan volt anyád, mint szőlődben a szőlőtő,
víz mellé ültetve;
gyümölcse és lombja jól tenyészett
a sok víztől.

Erős hajtása kormánypálcává lett,
magas lett a növése a lombok között;
és szembe ötlött magasságával
sok venyigéje közepette.

De kitépték haragjukban
s a földre vetették;
a forró szél elszárította gyümölcseit,
s azok elfonnyadtak;
elszáradtak erős hajtásai,
tűz emésztette meg őket.

Most pedig, hogy átültették a sivatagba,
járatlan és kietlen földbe;

tűz gyúlt ki venyigéinek hajtásából,
mely megemésztette gyümölcsét;
és nem maradt rajta erős hajtás,
sem kormánypálca.«
Gyászének ez, és gyászénekké lett.

Jegyzetek

19,1 Az anyakirálynő („a nőstényoroszlán”) két fiát is elpusztították (Joahás és Jojachin vagy Cidkija). A próféta gyászéneket énekel a királyi ház fölött.


Az igazak lámpása vígan lobog,
a gonoszok mécsese pedig kialszik.

A kevélyek között mindig háborúság van,
a megfontoltakat azonban bölcsesség vezérli.

A sietve harácsolt vagyon elillan,
a kézzel, apránként gyűjtött pedig gyarapszik.

Hosszú várakozás a szívet beteggé teszi,
a teljesedő kívánság azonban az élet fája.