1 Jöjjetek közel, nemzetek, hogy halljátok,
és ti népek, figyeljetek!
Hallja meg a föld, és ami azt betölti,
a földkerekség és minden sarjadéka!
Mert felgerjedt az Úr haragja minden nemzet ellen,
és indulata minden seregük ellen;
kiirtásra szánja és lemészároltatja őket.
Megöltjeiket szerteszét dobálják,
holttestükből bűz száll fel,
és vérüktől megolvadnak a hegyek.
Felbomlik az egek minden serege,
mint a könyvtekercs, összegöngyölődnek az egek,
és minden seregük lehull,
ahogy lehull a levél a szőlőről,
s ahogy lehull a fügefáról.
Mert felizzott kardom az égben,
és íme, ítéletre leszáll Edomra,
a népre, melyet kiirtásra szántam.
Az Úr kardja tele van vérrel,
zsíros a hájtól,
bárányok és bakok vérétől,
kosok veséjének hájától.
Mert áldozatot rendez az Úr Boszrában,
és nagy mészárlást Edom földjén.
Elhullanak a bivalyok velük együtt,
és a tulkok a bikákkal együtt;
megittasodik földjük a vértől,
és poruk zsíros lesz a hájtól.
Mert itt az Úr bosszújának napja,
a megtorlás esztendeje,
hogy elégtételt szerezzen Sionért.
Patakjai szurokká változnak,
a pora kénkővé,
a földje pedig égő szurokká.
Éjjel-nappal sohasem alszik ki,
örökké felfelé száll a füstje.
Nemzedékről nemzedékre pusztaság lesz,
soha többé senki sem megy át rajta.
Pelikán és sündisznó veszi birtokába,
bagoly és holló tanyázik majd rajta.
S ő kifeszíti fölötte a pusztaság mérőzsinórját
és a sivárság mérőónját.
Nemesei nem lesznek,
királyságot ott ki nem kiáltanak,
és fejedelmei mind semmivé lesznek.
Palotáiban tövis nő majd,
csalán és bogáncs a váraiban;
sakálok lakóhelye lesz,
és struccmadarak tanyája.
Vadmacskák találkoznak ott hiénákkal,
és démon kiált a társának;
bizony, ott rejtőzik a boszorkány,
és talál nyugvóhelyet magának.
Ott fészkel a kígyó, és rak tojást,
melengeti és kikölti azt árnyékában;
bizony, ott gyűlnek össze a kányák,
egyik a másik után.
16 Keressétek meg az Úr könyvében,
és olvassátok el:
egy sem hiányzik ezek közül,
egyik sem keresi hiába a másikat;
mert az Úr szája parancsolt,
és az ő lelke gyűjtötte össze őket.
Ő vetett sorsot nekik,
és keze osztotta szét azt köztük mérőzsinórral;
örökre birtokba veszik,
nemzedékről nemzedékre ott tanyáznak.
1 Örvendjen a puszta és a kiaszott vidék,
ujjongjon a sivatag, és viruljon, mint a liliom!
Virulva viruljon és ujjongjon,
ujjongva vigadjon!
Övé lett a Libanon dicsősége,
a Kármel és a Sáron fensége;
meglátják ők az Úr dicsőségét,
Istenünk fenségét.
Erősítsétek meg a lankadt kezeket,
és a roskadozó térdeket szilárdítsátok meg!
Mondjátok a remegő szívűeknek:
»Legyetek erősek, ne féljetek!
Íme, a ti Istenetek!
Eljön a bosszú, Isten megtorlása,
ő jön el, és megszabadít titeket.«
Akkor majd kinyílik a vakok szeme,
és a süketek füle megnyílik.
Akkor majd ugrándozik a sánta, mint a szarvas,
és ujjong a néma nyelve;
mert vizek fakadnak a pusztában,
és patakok a sivatagban.
A száraz vidék tóvá lesz,
és a szomjas föld vizek forrásává;
a tanyán, ahol sakálok hevertek,
benne nád és káka terem.
Kiépített út vezet arra,
és szent útnak fogják hívni.
Nem jár rajta tisztátalan:
azoké lesz, akik a helyes úton járnak,
és balgák nem tévelyegnek rajta.
Nem lesz ott oroszlán,
ragadozó vad nem lép rá,
nem is téved arra:
csak a megváltottak járnak rajta.
Akiket az Úr kiváltott, visszatérnek,
ujjongással jönnek a Sionra,
és örök örvendezés lesz a fejük felett;
vidámság és öröm tölti el őket,
s elfut tőlük a bánat és a sóhaj.
FÜGGELÉK: TÖRTÉNETI ESEMÉNYEK: 36,1-39,8
Szanherib hadjárata Jeruzsálem ellen: 36,1-22
Szanherib első üzenete 36 1Történt Hiszkija király tizennegyedik esztendejében, hogy felvonult Szanherib, Asszíria királya Júda minden megerősített városa ellen, és bevette őket. Ekkor elküldte Asszíria királya a főpohárnokát Lákisból Jeruzsálembe, Hiszkija királyhoz nagy hadsereggel, és az fel is állt a Felső-tó vízvezetéke mellett a Ruhamosók mezejéhez vivő úton. Kiment hozzá Eljakim, Helkija fia, az udvarnagy, Sebna, az írnok és Joah, Ászáf fia, a főtanácsos. Ekkor így szólt hozzájuk a főpohárnok: »Mondjátok meg Hiszkijának, ezt mondja a nagykirály, Asszíria királya: Mi ez a bizalom, miben bízol? Azt gondolod: ‘Az ajkak beszéde már jó terv és elég erő a hadakozáshoz?’ Most kiben bízol, hogy fellázadtál ellenem? Íme, te ebben a törött nádpálcában, Egyiptomban bizakodsz, mely annak, aki rátámaszkodik, belemegy a tenyerébe, és átlyukasztja. Ilyen a fáraó, Egyiptom királya, mindazok számára, akik benne bíznak. Ha pedig azt mondjátok nekem: ‘Az Úrban, a mi Istenünkben bízunk’, nemde ő az, akinek magaslatait és oltárait Hiszkija eltávolította, és azt mondta Júdának és Jeruzsálemnek: ‘Ez előtt az oltár előtt boruljatok le?’ Nos tehát, fogadj urammal, Asszíria királyával! Adok neked kétezer lovat, ha tudsz lovasokat adni rájuk. Hogyan tudnál visszafordítani egyet is uram legkisebb szolgái közül? Mégis Egyiptomban bízol, a harci kocsikban és a lovasokban. Nos, talán az Úr nélkül vonultam fel ez ellen a föld ellen, hogy elpusztítsam? Az Úr mondta nekem: ‘Vonulj fel ez ellen a föld ellen, és pusztítsd el!’«Ekkor így szólt Eljakim, Sebna és Joah a főpohárnokhoz: »Beszélj szolgáidhoz arámul, mert megértjük! Ne beszélj hozzánk zsidó nyelven a nép füle hallatára, mely a várfalon áll!« De a főpohárnok azt mondta: »Talán csak uradhoz és hozzád küldött engem az én uram, hogy elmondjam mindezeket a szavakat? És nem inkább azokhoz az emberekhez, akik a várfalon ülnek, hogy majd saját ürüléküket egyék, és saját vizeletüket igyák, veletek együtt?«
Odaállt tehát a főpohárnok, majd nagy hanggal, zsidó nyelven kiáltott, és ezt mondta: »Halljátok a nagykirálynak, Asszíria királyának szavait! Így szól a király: Rá ne szedjen titeket Hiszkija, mert nem tud megmenteni benneteket! Az Úrral se biztasson titeket Hiszkija, mondván: ‘Bizonyosan megment minket az Úr, nem kerül ez a város Asszíria királyának kezébe!’ Ne hallgassatok Hiszkijára! Mert így szól Asszíria királya: Adjátok meg magatokat nekem, és jöjjetek ki hozzám, akkor ehet mindenki a szőlőtőjéről és mindenki a fügefájáról, és ihatja mindenki a kútjának vizét, míg el nem jövök, és el nem viszlek titeket egy olyan földre, mint a ti földetek, gabonát és mustot termő földre, kenyeret és szőlőt termő földre. Ne vezessen félre titeket Hiszkija, mondván: ‘Az Úr majd megment minket!’ Vajon megmentették-e a nemzetek istenei a maguk földjét Asszíria királyának kezétől? Hol vannak Emát és Arfád istenei? Hol vannak Szefárvaim istenei? És megmentették-e Szamariát a kezemtől? Ezek közül az országok közül melyiket mentette meg istene a kezemtől, hogy az Úr meg tudná menteni Jeruzsálemet a kezemtől?«
De ők hallgattak, és nem feleltek neki egy szót sem, mert a király parancsa ez volt: »Ne feleljetek neki!« Akkor Eljakim, Helkija fia, az udvarnagy, Sebna, az írnok és Joah, Ászáf fia, a főtanácsos bement Hiszkijához megszaggatott ruhában, és jelentették neki a főpohárnok szavait.
Jegyzetek
34,1 A végítélet leírása. Edom, Izrael ősellensége itt példaként szerepel, milyen is lesz az ítélet.
34,16 Későbbi kiegészítés a prófécia beteljesedéséről.
35,1 Egy ismeretlen próféta éneke az üdvösségről (vö. Mt 11,5). A nép hazatér majd a szétszóratásból.
36,1 Ezek a fejezetek a 2Kir 18,13-20,19-ből kerültek ide, hogy az összes Izajással kapcsolatos hagyomány megtalálható legyen az ő könyvében. Magyarázatokat lásd ott.
Izrael kiváltsága, az isteni bölcsesség: 3,9-4,4
A bölcsesség ajánlása
9 Halld meg, Izrael, az élet parancsait,
figyelj, hogy okosságot tanulj!
Megvénültél az idegen földön,
fertőzött vagy, mint a halottak,
azok közé számítanak, akik leszállnak az alvilágba.
Elhagytad a bölcsesség forrását!
Ha Isten útján jártál volna,
bizonnyal örökké békében lakhatnál!
Tanuld meg, hogy hol az okosság, hol az erő,
hol az értelem – hogy azt is megtanuld:
hol van a hosszú élet és a jólét,
hol a ragyogó szem és a béke?
Ki találta meg annak helyét,
és ki hatolt be kincseibe?
Hol vannak a nemzetek fejedelmei,
a föld vadállatainak urai,
akik az ég madaraival játszanak,
akik ezüstöt halmoznak össze
meg aranyat, amelyben bíznak az emberek,
és amely után vég nélkül törtetnek?
Akik ezüstért fáradtak, érte szorgoskodtak,
és kiknek cselekedetei érthetetlenek?
Eltűntek ők, leszálltak az alvilágba,
és mások léptek a helyükbe.
Ifjabbak látták meg a napvilágot
és laktak a földön,
de a fegyelem útját nem ismerték,
és nem értették meg ösvényeit;
fiaik sem tudták felfogni,
távol maradt az tőlük is.
22 Nem hallottak róla Kánaán földjén,
Temánban sem látták.
23 Hágár fiai, akik a földi okosságot kutatják,
Merra és Temán kereskedői,
a mesemondók, akik kutatják az okosságot és az értelmet,
szintén nem ismerték fel a bölcsesség útját,
és nem gondoltak ösvényeire.
Ó Izrael, mily nagy az Isten háza,
mily nagy az ő birtokának helye!
Nagy és határtalan,
fölséges és megmérhetetlen!
Ott vannak azok a hírneves óriások,
akik az ősidőkben éltek,
hatalmas termetűek,
hadakozáshoz értők.
Nem őket választotta ki az Úr,
és nem ők találták meg a tudás útját.
Elvesztek,
mert nem volt bölcsességük,
elvesztek a saját oktalanságuk miatt.
29 Ki ment fel az égbe, hogy birtokba vegye,
és ki hozta le a fellegekből?
Ki kelt át a tengeren, hogy rátaláljon,
és elhozza színaranyért?
Nincs senki sem, aki ismerhetné útjait,
sem olyan, aki fel tudná kutatni ösvényeit;
csak a Mindenható ismeri,
és találta meg okosságával:
ő, aki örök időre megalapította a földet,
és betöltötte barmokkal meg négylábú állatokkal.
Aki elküldi a fényt, s az elmegy,
és ha hívja, az remegve engedelmeskedik neki.
A csillagok örömmel ragyognak őrhelyükön,
ha hívja őket, azt mondják: »Itt vagyunk!«,
és készséggel ragyognak alkotójuknak.
Ő a mi Istenünk,
hozzá senki sem hasonlítható.
Ő ismeri a bölcsességnek minden útját,
s azt szolgájának, Jákobnak adta át,
Izraelnek, az ő kedveltjének.
Ezután megjelent a földön,
s az emberekkel társalgott.
az örök érvényű törvény;
mindazok, akik megtartják, eljutnak az életre,
akik pedig elhagyják, meghalnak.
Térj meg, Jákob, és ragadd meg azt,
haladj az úton annak fényessége felé, az ő világossága felé.
Ne add másnak dicsőségedet,
se méltóságodat más nemzetnek!
Boldogok vagyunk, Izrael, mert ami Istennek tetszik,
ismeretes előttünk.
Jeruzsálem panasza és reménye: 4,5-5,9
Jeruzsálem panasza
Légy bizalommal, Isten népe,
emlékezzél meg, Izrael!
El vagytok adva a nemzeteknek,
de nem végromlásra,
hanem mert szörnyű haragra lobbantottátok Istent,
azért adott át titeket az ellenségnek.
Mert felingereltétek alkotótokat, az örök Istent,
azzal, hogy szellemeknek áldoztatok, és nem Istennek.
Mert elfelejtettétek az Istent, aki táplált titeket,
és megszomorítottátok dajkátokat, Jeruzsálemet.
9 Ő látta Istennek rátok törő haragját,
és így szólt:
»Halljátok ti, Sion szomszédai:
Nagy gyászt hozott rám Isten!
Mert láttam népem számkivetését,
fiaimét és leányaimét,
melyet rájuk hozott az Örökkévaló.
Mert felneveltem őket boldogan,
de sírva és gyász közepette váltam meg tőlük.
Senki se örvendjen rajtam,
ki özvegységre jutottam és egyedül állok.
Sokan elhagytak engem fiaim bűnei miatt,
mert ők eltávoztak az Isten törvényétől;
nem törődtek rendeleteivel,
nem haladtak az Isten parancsainak útjain,
és nem jártak igazsága szerint a fegyelem ösvényein.
Jöjjenek Sion szomszédai,
és gondoljanak fiaim és leányaim számkivetésére,
melyet rájuk hozott az Örökkévaló.
Mert rájuk hozott egy népet a távolból,
egy arcátlan és másnyelvű népet,
mely nem tisztelte az aggastyánt,
nem irgalmazott a gyermekeknek,
elhurcolta az özvegy szeretteit,
s a magános nőt megfosztotta leányaitól.«
Ám én mit segíthetnék rajtatok?
Aki rátok hozta a bajokat,
ő ragad majd ki titeket ellenségeitek kezéből!
Menjetek csak, fiaim, menjetek,
mert én elhagyatottan magamra maradtam!
Levetettem a jólét öltözetét,
a könyörgés szőrruháját öltöttem magamra,
s a Magasságbelihez kiáltok napjaimban.
Legyetek bizalommal, fiaim, kiáltsatok az Úrhoz,
és ő kiragad majd titeket az ellenséges fejedelmek kezéből!
Mert én az Örökkévalótól remélem szabadulástokat,
és megörvendeztet engem a Szent azzal az irgalommal,
melyet örök Szabadítónk gyakorol veletek.
Gyász és sírás közepette váltam meg tőletek,
de örömben és vigasságban
hoz majd vissza titeket hozzám mindörökre az Úr.
Mert amint Sion szomszédai látták elhurcoltatástokat,
melyet rátok hozott Isten,
úgy fogják nemsokára látni szabadulástokat is,
melyet rátok hoz Isten
nagy dicsőséggel és az Örökkévaló fényességével.
Fiaim, viseljétek türelemmel az Isten haragját,
mely rátok zúdult;
mert ellenséged üldöz ugyan téged,
de nemsokára látod majd romlását
és a nyakára hágsz.
Dédelgetett gyermekeim rögös utakon jártak,
mert úgy hurcolták el őket, mint nyájat,
melyet elrabolt az ellenség.
Legyetek bizalommal, fiaim,
és kiáltsatok az Úrhoz,
mert megemlékezik rólatok,
ki elvitt titeket.
Bizony, miként arra irányult figyelmetek,
hogy eltévelyedjetek Istentől,
éppúgy térjetek meg és tízszer jobban keressétek őt újra.
Mert aki rátok hozta a bajokat,
örök vidámságot is ad majd újra nektek,
azzal, hogy megszabadít titeket.
Légy bizalommal, Jeruzsálem,
mert megvigasztal majd téged, aki neveden szólít!
Elvesznek majd, akik ártalmadra voltak és gyötörtek téged,
megbűnhődnek, akik örültek veszteden.
Megbűnhődnek majd azok a városok,
melyeknek rabszolgái lettek fiaid;
az is, amely átvette fiaidat!
Mert amint örvendett romlásodnak
és ujjongott bukásodon,
éppúgy szomorkodik majd a saját pusztulásán!
Véget ér sokasága fölött érzett öröme,
és gyászra fordul vidámsága;
Mert tüzet bocsát rá az Örökkévaló hosszú időre,
és ártó szellemek fognak benne lakni igen sokáig.
36 Tekints, Jeruzsálem, kelet felé,
és lásd azt az örömöt,
melyet Isten áraszt rád.
Mert íme, megjönnek fiaid,
kiket elbocsátottál, a széjjelszórtak;
megjönnek, mert összegyűjti őket
napkelettől napnyugtáig a Szentnek szava,
és örvendeznek az Isten dicsőségén.
Jegyzetek
3,9 Költemény az isteni bölcsességről, mely a Törvényben emberi szóvá lett.
3,22 Kánaán és Temán ősi népek, melyek híresek voltak bölcsességükről.
3,23 „Hágár fiai” gyűjtőnév az észak-arábiai törzsekre.
3,29 Csak Isten, a világ Teremtője, ismeri a világ és az élet titkait, vagyis a bölcsességet.
4,1 Siralmak és vigasztaló költemények gyűjteménye.
4,9 A megszemélyesített Jeruzsálem szavai.
4,36 Keletről azaz Babilonból visszatérnek a száműzöttek.
A kezem rá, hogy a gonosznak nincsen mentsége,
az igazak ivadéka azonban megmenekszik.
Sertés orrában aranykarika:
ilyen a szép nő, ha illetlen.
Az igazak csak jót remélhetnek,
a gonoszokra pedig a harag vár.
Vannak, akik elosztják a magukét és gazdagabbak lesznek,
mások elragadják a másét, és folyton nélkülöznek.