Kis türelmet
A PRÓFÉTA KÉSŐBBI KORSZAKA BESZÉDEK IZRAELRŐL ÉS JÚDÁRÓL: 28,1-35,10
Szamaria pusztulása 28

1 Jaj a büszke koszorúnak,
melyet Efraim részegei viselnek,
és pompás ékessége hervadó virágának;
akik a termékeny völgy övezte csúcson
bortól tántorognak!

Íme, az Úr erőse, hatalmasa,
mint jeges zápor, pusztító vihar,
mint hatalmas, ömlő vizek áradata,
a földre dönt erős kézzel.

Lábbal tiporják majd
Efraim részegeinek büszke koszorúját;

és úgy jár pompás ékességének
hervadó virága
a termékeny völgy övezte csúcson,
mint a korai füge a nyári érés előtt:
ha meglátja valaki,
még tenyerén van, s máris lenyeli.

A szent maradék

5 Azon a napon a Seregek Ura
ékes koszorúja és pompás koronája lesz
népe maradékának;

igazság lelke azoknak,
akik igazságot szolgáltatnak,
és erő azoknak,
akik a harcot a kapunál visszaszorítják.

Jeruzsálem hűtlen papjai és prófétái

7 De ezek is a bortól tántorognak,
és az italtól támolyognak;
pap és próféta tántorog az italtól,
megzavarodnak a bortól,
támolyognak az italtól,
tántorognak látomás közben,
dülöngélnek ítélethozatal közben.

Mert minden asztal úgy tele van hányadékkal és szennyel,
hogy semmi hely sem marad.

Kit akar ez tudásra tanítani?
Kivel akarja megértetni a kijelentést?
Tejtől elválasztott csecsemőkkel,
akiket épp most vettek le anyjuk kebléről.

Csak parancs parancsra, parancs parancsra,
szabály szabályra, szabály szabályra,
egy kicsi itt, egy kicsi ott.

Dadogó ajkkal és idegen nyelven
beszélt ehhez a néphez az,

aki ezt mondta nekik: »Ez a nyugalom,
csak hagyjátok a fáradtat nyugodni!
Ez a megnyugvás!«
De nem akarták meghallani.

Ezért ez számukra az Úr szava:
»Parancs parancsra, parancs parancsra,
szabály szabályra, szabály szabályra,
egy kicsi itt, egy kicsi ott«,
hogy jártukban hanyatt essenek,
és összetörjék magukat,
hálóba akadjanak és fogságba kerüljenek.

Ezért halljátok az Úr szavát,
ti elbizakodottak,
akik uralkodtok ezen a népen,
mely Jeruzsálemben van!

Mert azt mondjátok:
»Szövetségre léptünk a halállal,
és az alvilággal kötöttünk szerződést;
ha eljön a suhogó ostor, nem ér el minket,
mert a hazugságot tettük menedékünkké,
és a hamisságban rejtőztünk el.«

A vakmerők büntetése

16 Ezért így szól az Úristen:
»Íme, leteszek alapul egy követ Sionon,
kipróbált követ,
értékes szegletkövet, szilárd alapot;
aki hisz, nem menekül el.

A jogot teszem mérőzsinórrá,
és az igazságot mérőónná;
jégeső söpri el a hazugság menedékét,
és a rejtekhelyet vizek árasztják el.

Megsemmisül szövetségtek a halállal,
és szerződéstek az alvilággal nem marad fenn;
ha eljön a suhogó ostor, összezúz titeket.

Ahányszor csak eljön, elér titeket;
mert minden reggel lesújt, nappal és éjjel is,
és csak rémület lesz megérteni a kijelentést.«

Mert rövid lesz az ágy, hogy kinyújtózzanak,
és a takaró keskeny, hogy beburkolózzanak.

21 Mert mint a Peraszim hegyén, felkel az Úr,
mint Gibeon völgyében, haragra gerjed,
hogy végbevigye tettét – szokatlan lesz tette;
hogy végrehajtsa művét – különös lesz műve.

Most tehát ne bízzátok el magatokat,
nehogy még szorosabbak legyenek bilincseitek!
Mert elhatározott megsemmisítést hallottam
az Úrtól, a Seregek Istenétől
az egész föld számára.

Példabeszéd a földművesről –

23 Fogjátok fel fületekkel
és halljátok meg hangomat,
figyeljetek és hallgassatok beszédemre!

Vajon egész nap szánt a szántóvető, hogy vessen?
Mindig hasogatja és barázdálja földjét?

Nemde, ha elegyengette felszínét,
elhinti a kaprot, és köményt szór;
ültet búzát, kölest meg árpát a kijelölt helyre,
és tönkölyt a szélére?

Mert így nevelte rendre,
így tanította őt Istene.

Mert nem cséplőszánnal csépelik a kaprot,
és a kocsi kereke nem forog a kömény felett,
hanem vesszővel verik ki a kaprot,
és a köményt bottal.

Talán összezúzzák a kenyérgabonát?
Bizony, nem csépeli azt örökké a cséplő,
és nem morzsolja a kocsi kereke,
s lovaival sem zúzza össze.

Ez is a Seregek Urától származik,
csodásan hajtotta végre tervét,
megmutatta nagy bölcsességét.

A város ostroma és megmentése 29

1 Jaj, Ariel, Ariel!
Város, ahol Dávid táborozott!
Tegyetek esztendőt esztendőhöz,
ünnepek peregnek egymás után;

és ostrom alá fogom Arielt;
lesz bánat és gyász,
s olyan leszel számomra, mint Ariel.

Tábort ütök körülötted,
őrhelyekkel veszlek körül,
és sáncot emelek ellened.

Fojtott hangon a földből szólsz,
és a porból alig hallatszik beszéded;
úgy hangzik hangod a földből, mint szellemé,
és a porból suttog beszéded.

De olyan lesz zsarnokaid sokasága, mint a finom por,
és elnyomóid sokasága, mint az elszálló pelyva.
Hirtelen, egy pillanat alatt történik:

a Seregek Ura meglátogat téged
mennydörgéssel, földrengéssel és nagy zúgással,
szélvésszel, viharral és emésztő tűz lángjával.

Mint éjszakai álomlátás,
olyan lesz az összes nemzet sokasága,
mely Ariel ellen hadakozik,
mindazok, akik harcolnak ellene és erődítménye ellen,
és ostromolják őt.

Mint amikor azt álmodja az éhező, hogy íme, eszik,
de ha felébred, kielégítetlen a vágya;
és amikor azt álmodja a szomjazó, hogy íme, iszik,
de ha felébred, íme, tikkadt,
és sóvárgó vágya megmarad:
úgy jár az összes nemzet mind,
mely Sion hegye ellen hadakozik.

Az elvakultak ellen

Ámuljatok és bámuljatok,
vakuljatok meg és legyetek vakok,
legyetek részegek, de ne bortól,
tántorogjatok, de ne italtól!

Mert rátok árasztotta az Úr az álomkór szellemét,
bezárta szemeteket: a prófétákat,
és betakarta fejeteket: a látnokokat.

Olyan lesz számotokra minden látomás, mint a lepecsételt könyvben a szavak; ha odaadják azt egy írást ismerőnek, s azt mondják: »Olvasd el ezt!«, ő így felel: »Nem tudom, mert le van pecsételve.« Ha pedig olyannak adják a könyvet, aki nem ismeri az írást, és azt mondják: »Olvasd el ezt!«, ő így felel: »Nem ismerem az írást.«
13Így szól az Úr:

»Mivel ez a nép a szájával közeledik hozzám,
és ajkával tisztel engem,
szíve azonban távol van tőlem,
és félelmük irántam csak betanult emberi parancs,

azért, íme, én ismét ‘csodásan’ bánok ezzel a néppel, igen ‘csodásan’:
elpusztítom a bölcsek bölcsességét,
és az okosok okosságát elrejtem.«

Jaj azoknak, akik mélyen el akarják
rejteni az Úr elől szándékaikat!
Tetteiket sötétben teszik, és azt mondják:
»Ki lát minket, és ki ismer bennünket?«

16 Ferde a ti gondolkozástok!
Talán mint az agyag, olyannak számít a fazekas,
hogy az alkotás azt mondhatná alkotójáról:
»Nem ő alkotott engem«,
és a megformált mű azt mondhatná formálójáról:
»Nincs esze«?

Izrael békéje és boldogsága

17 Íme, még egy kevés kis idő,
és Libanon gyümölcsöskertté változik,
a gyümölcsöskert pedig hatalmas erdővé.

Meghallják majd azon a napon
a süketek a könyv igéit,
s a homály és sötétség után
a vakok szeme látni fog.

Az alázatosak egyre jobban örvendeznek az Úrban,
és a szegény emberek Izrael Szentjében ujjonganak.

Mert vége lesz az erőszakosnak,
és eltűnik az öntelt,
kipusztulnak mind, akik gonoszságon törik fejüket;

akik vétkesnek nyilvánítják szavukkal az embereket,
az ítélőnek tőrt vetnek a kapuban,
és hamis ürügyekkel elutasítják az igazat.

Így szól Jákob házához az Úr,
aki megváltotta Ábrahámot:
»Most már nem szégyenkezik Jákob,
és most már nem sápad el az arca,

hanem, ha meglátja gyermekeit, kezem művét körében,
szentnek mondják nevemet,
szentnek mondják Jákob Szentjét,
és Izrael Istenét félik.

Akkor megismerik a tévelygő lelkűek a bölcsességet,
és a zúgolódók belátást tanulnak.«

Az Egyiptommal kötött szövetség hiábavalósága 30

1 »Jaj a lázongó fiaknak – mondja az Úr –,
akik tervet szőnek, mely nem tőlem való,
és szövetséget kötnek, mely nem az én akaratom,
hogy bűnt bűnre halmozzanak!

Útra kelnek, hogy lemenjenek Egyiptomba,
de az én számat nem kérdezik meg,
hanem menedéket keresnek a fáraónál,
és oltalmat Egyiptom árnyékában.

A fáraó menedéke azonban szégyen lesz számotokra,
és gyalázat az oltalom Egyiptom árnyékában.

4 Mert bár Tániszba mentek küldöttei,
és követei Háneszig jutottak,

mind szégyent vallanak a nép miatt,
mely nem használhat nekik,
nem lehet segítségükre és hasznukra,
csak szégyenükre és gyalázatukra.«

Kijelentés a Délvidék „állatai” ellen.

A szorongatás és nyomorúság földjén át,
ahol nőstény és hím oroszlán,
vipera és szárnyas kígyó él,
hiába viszik szamarak hátán gazdagságukat,
és tevék púpján kincseiket
a néphez, mely nem használhat.

7 Egyiptom segítsége üres hiábavalóság;
ezért nevezem őt tehetetlen Ráhábnak.

Az engedetlen nép megbüntetése

8 Most menj, írd fel ezt előttük egy táblára,
és egy könyvbe vésd be,
hogy megmaradjon az eljövendő időre,
tanúbizonyságul örökre!

Bizony, engedetlen nép ez, hamis fiak,
fiak, akik nem akarnak hallgatni az Úr tanítására;

akik azt mondják a látóknak: »Ne lássatok!«,
és a látnokoknak: »Ne lássatok nekünk igaz dolgokat!
Beszéljetek nekünk hízelgő dolgokat,
lássatok csalárdságokat!

Hagyjátok el az utat, térjetek le az ösvényről,
hagyjatok nekünk békét Izrael Szentjével!«

Ezért így szól Izrael Szentje:
»Mivel megvetettétek ezt a szót,
és a hamisságban meg csalárdságban bíztok,
s arra támaszkodtok,

azért ez a bűn olyan lesz számotokra,
mint leomló faldarab, mely kiszakad a magas falból,
és hirtelen, egy szempillantás alatt roppan össze,

és úgy összetörik,
mint ahogy összetörik a fazekasok korsója,
kíméletlenül összezúzva,
és nem található törmelékei között egy cserépdarab,
amelyben parazsat lehetne hozni a tűzhelyről,
vagy vizet meríteni a gödörből.«

Mert így szól az Úristen, Izrael Szentje:

»Megtérés és nyugalom által szabadultok meg;
nyugodtság és bizalom által lesz erőtök.«
De ti nem akartátok,

16 hanem így hencegtetek:
»Azért sem! Inkább lovakon száguldozunk!«
Ezért el fogtok száguldani!
»És gyors paripákra szállunk!«
Csakhogy gyorsabbak lesznek üldözőitek!

Ezren megrettennek egy ember fenyegetésétől,
ötnek fenyegetésétől elmenekültök,
míg úgy nem maradtok,
mint a jelzőpózna a hegytetőn,
és mint a zászló a dombon.

Az Úr megkönyörül népén

18 Az Úr azonban arra vár, hogy kegyelmezzen nektek,
és ezért fölkel, hogy irgalmazzon nektek.
Mert az ítéletnek Istene az Úr;
boldogok mind, akik benne reménykednek!

Bizony, Sion népe, aki Jeruzsálemben laksz,
többé nem fogsz sírni;
biztosan megkegyelmez neked kiáltásod hangjára,
amint meghallja, válaszol neked.

Bár az ínség kenyerét adja nektek az Úr,
és a nyomorúság vizét,
de nem rejtőzik el többé tanítód,
hanem szemed látni fogja tanítódat,

és füled meghallja az igét, mely mögötted szól:
»Ez az út, ezen járjatok!«,
amikor jobbra vagy balra letérnétek.

Akkor tisztátalannak fogod tartani
faragott bálványaid ezüstbevonatát
és öntött istenszobraid aranyburkolatát;
szétszórod, mint undokságot:
»El veled!« – mondod neki.

Akkor esőt fog adni magodra,
mellyel beveted a földet,
és a föld termésének kenyere
bőséges és tápláló lesz.
Jószágod azon a napon tágas legelőn legel majd,

és a tehenek meg szamárcsikók,
melyek a földön dolgoznak,
sózott takarmányt esznek,
amelyet rostával és szórólapáttal tisztítottak meg.

Minden magas hegyen
és minden kiemelkedő dombon
patakok és vízfolyások erednek
a nagy öldöklés napján,
amikor ledőlnek a tornyok.

Olyan lesz a hold fénye, mint a napnak fénye,
és a nap fénye hétszeres lesz,
mint hét nappalnak a fénye,
azon a napon, amelyen bekötözi az Úr népe sérülését,
és verésének sebhelyét meggyógyítja.

Büntető ítélet Asszíria ellen

27 Íme, az Úr neve jön messziről,
lángol a haragja, és súlyos a hangja;
ajka telve van bosszúsággal,
és nyelve olyan, mint az emésztő tűz.

Lehelete, mint az áradó patak,
mely nyakig ér,
hogy megrostálja a nemzeteket a pusztítás rostájával,
és tévútra vivő zabla lesz a népek száján.

Úgy énekeltek majd,
mint az ünnepszentelés éjjelén,
és szívetek örül, mint a zarándoké,
aki fuvolaszó mellett megy az Úr hegyére,
Izrael Kősziklájához.

Akkor az Úr hallatni fogja fenséges hangját,
és karjának csapását megmutatja,
dühös haraggal és emésztő tűz lángjával,
záporban, zivatarban és jégverésben.

Mert az Úr hangjától megretten Asszíria,
melyet bottal ver meg.

Fenyítő vesszejének minden csapása,
melyet rámér az Úr,
dobszó és citera mellett megy végbe,
és harcra lendített kézzel harcol ellenük.

Mert már régóta készen áll a Tófet,
ez is a királynak készítve, mélyen és szélesen;
mélyedésében tűz és fa van bőven,
az Úr lehelete, mint kénköves patak,
gyújtja meg azt.

Újabb fenyegetés Egyiptom 31

1 Jaj azoknak,
akik Egyiptomba mennek le segítségért,
lovakra hagyatkoznak,
harci kocsikban bíznak, mert sok van azokból,
és lovasokban, mert nagyon erősek,
de nem tekintenek Izrael Szentjére,
és az Urat nem keresik!

Ő azonban bölcs: veszedelmet hoz,
és szavait nem vonja vissza;
felkel a gonoszok háza ellen,
s a gonosztevők segítsége ellen.

Egyiptom ember, és nem Isten,
lova test, és nem lélek;
ha az Úr kinyújtja kezét,
elbotlik a segítő, és elesik a megsegített,
együtt vesznek el mindnyájan.

Jahve harca a hűségesekért

Mert így szól hozzám az Úr:
»Ahogyan morog az oroszlán,
és az oroszlánkölyök a zsákmánya felett,
mégha szembeszáll is vele a pásztorok sokasága,
hangjuktól nem retten meg,
és lármájuktól nem hunyászkodik meg:
úgy száll le majd a Seregek Ura,
hogy hadakozzék a Sion hegyén és halmán.

Mint repdeső madarak,
úgy oltalmazza meg a Seregek Ura Jeruzsálemet;
megoltalmazza és megmenti,
megkíméli és megszabadítja.«

Térjetek meg ahhoz,
akitől oly mélyre süllyedve
elpártoltatok, Izrael fiai!

Mert azon a napon elveti mindenki
ezüstbálványait és aranybálványait,
melyeket vétkes kezetek készített nektek.

Elesik Asszíria, de nem férfi kardjától,
és nem ember kardja emészti meg őt;
megfutamodik a kard elől,
és ifjai rabszolgákká lesznek.

A Sziklája félelmétől menekül,
és a Zászlótól rémülnek meg fejedelmei.
Így szólt az Úr, akinek tüze a Sionon ég,
és kemencéje Jeruzsálemben.

Jegyzetek

28,1 A „koszorú” Szamaria, mely Kr. e. 722-ben elesett.

28,5 A végső idők szent maradéka.

28,7 A papok és próféták lakmároznak, és így képtelenek Isten szavát közvetíteni.

28,16 Az Isten által letett szilárd kő a Messiás (Iz 7,9; Róm 9,33; 10,11; 1 Pét 2,6).

28,21 Vö. Józs 10,10-14; 2 Sám 5,17-25.

28,23 Ahogyan a szántóvető, éppúgy a próféta tudása is Istentől van.

29,1 A gondtalan város váratlanul ostrom alá kerül (Kr. e. 701).

29,13 Akik csak a törvény betűjét látták és teljesítették, majd találkoznak az élő Istennel, és odavész „bölcsességük” (vö. 1 Kor 1,19).

29,16 Sumér mítosz szerint Isten fazekas módjára teremtette az embert.

29,17 Egy későbbi próféta éneke a végső időkről.

30,1 Izajás szavai Hiszkija ellen, aki Kr. e. 703/702-ben követséget küldött Egyiptomba, hogy Asszíria elleni szövetséget hozzon létre.

30,4 Háneszbe mentek a követek.

30,7 Egyiptom nem olyan, mint Ráháb, az őstenger, amely harcolt (vö. 26,20-27,1): nem fog segíteni.

30,8 A prófétát nem hallgatják meg, ezért szavait tanúságul leírja egy könyvbe.

30,16 Izrael az egyiptomi lovasokban bízik, de a lovak csak arra lesznek jók, hogy elmeneküljenek rajtuk a csatából.

30,18 Egy későbbi próféta éneke a végidőről: a bálványimádás végetér, Isten megáldja az ember munkáját (vö. Ter 3,17-19), az égitestek fényesebben világítanak.

30,27 Asszíria bukása olyan lesz, mint egy második Pászka-éjszaka, öröméneket énekelnek majd a szabadító Istennek.

31,1 Izajás óv az Egyiptommal való szövetségtől. Tűz és tűzhely Isten megjelenésének jelei (Ter 15,17).


Minden fejezet...
1 0