Mint a délen átsöprő szélviharok,
                                            úgy jön a sivatagból, a félelmetes földről.    
            Fenyegető látomásban volt részem:
                                            a fosztogató fosztogat,
                                            és a pusztító pusztít.
                                            Vonulj föl, Élám!
                                            Indíts ostromot, Média!
                                            Minden érte való sóhajtozásnak véget vetettem.    
            Ezért van tele fájdalommal ágyékom,
                                            görcsök fogtak el, mint a szülő asszony görcsei;
                                            összeroskadtam attól, amit hallottam,
                                            megrémültem attól, amit láttam.    
            Reszket a szívem, rémület szállt meg,
                                            a nekem oly kedves alkonyatot rettegéssé tette.    
            Asztalt állítanak,
                                            szőnyeget terítenek, esznek, isznak.
                                            Keljetek fel, fejedelmek,
                                            kenjétek be a pajzsot!    
            Mert így szólt hozzám az Úr:
                                            »Menj, állíts őrszemet,
                                            és amit lát, jelentse!    
            Ha lát kocsit, kettős fogatot,
                                            szamáron járó, tevén ülő csapatot,
                                            figyeljen erősen, nagy figyelemmel!«    
            És kiáltott a figyelő:
                                            »Őrségen állok, Uram, folyvást naphosszat;
                                            és őrhelyemen állok egész éjszakákon át.    
            Íme, lovasok jönnek, és kettős fogatok!«
                                            Akkor valaki megszólalt:
                                            »Elesett, elesett Babilon,
                                            és isteneinek faragott képeit
                                            mind szétzúzták a földön!«    
            Ó, szérűn agyoncsépelt fiam!
                                            Amit a Seregek Urától, Izrael Istenétől hallottam,
                                            azt hirdettem nektek.    
            Kiáltanak hozzám Szeírből:
                                            »Őr, meddig tart még az éjszaka?
                                            Őr, meddig tart még az éj?«    
            Felel az őr:
                                            »Eljött a reggel, aztán az éjszaka;
                                            ha kérdezni akartok, kérdezzetek,
                                            jöjjetek ismét vissza!«    
        13            Kijelentés a pusztában.
                                            Az erdőben, a pusztában töltsétek az éjszakát,
                                            Dedán karavánjai!    
            A szomjazó elé vigyetek vizet,
                                            Tema földjének lakói!
                                            Kenyérrel siessetek a menekülő elé!    
            Mert kard elől menekülnek,
                                            kivont kard elől,
                                            és kifeszített íj elől,
                                            súlyos harc elől.    
Ítélet Jeruzsálem ellen: 22,1-25
Jeruzsálem lakóinak gonoszsága 22 1Kijelentés a Látomás völgye ellen.            Mi lelt téged,
                                            hogy egész néped felment a háztetőkre,    
        2            te lármával teli, zajongó város,
                                            te vigadó város?
                                            Sebesültjeidet nem kard sebezte meg,
                                            és nem harcban haltak meg.    
            Főembereid mind együtt menekültek,
                                            íj nélkül kerültek fogságba;
                                            mindazok, akikre ráakadtak,
                                            fogságba jutottak mindannyian,
                                            hiába menekültek messze.    
            Ezért mondom: »Vegyétek le szemeteket rólam,
                                            keservesen sírok!
                                            Ne zaklassatok vigasztalásotokkal
                                            népem leányának pusztulása miatt!«    
            Mert zűrzavar, eltiprás és kavarodás napja ez
                                            az Úrtól, a Seregek Istenétől,
                                            a Látomás völgyében.
                                            Lerombolják a falat,
                                            és segélykiáltás hangzik a hegy felé.    
            Élám felvette a tegezt,
                                            lovas emberek menetében,
                                            és Kír elővette a pajzsot.    
            Gyönyörű völgyeid megteltek harci kocsikkal,
                                            és a lovasok felálltak a kapuban.    
        8            Leveszik Júda leplét,
                                            és rátekintesz azon a napon
                                            a Cédrusház fegyverzetére.    
            Látjátok, hogy Dávid városán sok a rés;
                                            és összegyűjtitek az Alsó-tó vizét.    
            Jeruzsálem házait számba veszitek,
                                            és szétszedik a házakat,
                                            hogy megerősítsétek a várfalat.    
            Medencét csináltok a két fal között
                                            a régi tó vizének;
                                            de nem figyeltek arra, aki ezeket alkotta,
                                            és aki régóta formálta, arra nem néztek.    
            Az Úr, a Seregek Istene azon a napon
                                            sírásra és jajgatásra hív,
                                            kopaszságra és zsákruha felöltésére.    
            De íme, itt eközben öröm és vidámság van,
                                            marhákat ölnek, és juhokat vágnak,
                                            húst esznek, és bort isznak:
                                            »Együnk és igyunk,
                                            mert holnap úgyis meghalunk!«    
            Kinyilatkoztatást kaptam fülembe
                                            a Seregek Urától:
                                            »Bizony, nem nyer bocsánatot ez a bűnötök,
                                            míg meg nem haltok!«
                                            – mondja az Úr, a Seregek Istene.    
            »Indulj, menj be ahhoz az intézőhöz,
                                            Sebna udvarnagyhoz:    
            ‘Mi van neked itt, és ki van neked itt,
                                            hogy sírhelyet vágattál itt magadnak?’
                                            Mert a magasban vágatta ki sírhelyét,
                                            a kősziklában vésetett hajlékot magának.    
            Íme, az Úr nagy hévvel elhajít téged, ember,
                                            erősen megragadva.    
            Jól összegöngyöl, mint gombolyagot,
                                            mint labdát, hajít téged egy tágas földre:
                                            ott halsz meg, és ott lesznek pompás kocsijaid,
                                            te, gyalázata urad házának!    
            Kivetlek téged tisztségedből,
                                            és hivatalodból letaszítalak.    
        20            Ez történik majd azon a napon:
                                            elhívom szolgámat, Eljakimot, Helkija fiát,    
            ráadom köntösödet,
                                            és övedet ráerősítem;
                                            hatalmadat az ő kezébe adom,
                                            és atyja lesz Jeruzsálem lakóinak
                                            és Júda házának.    
            Az ő vállára adom Dávid házának kulcsát;
                                            amit kinyit, nincs, aki bezárja,
                                            és amit bezár, nincs, aki kinyissa.    
            Beverem őt, mint szeget, szilárd helyre,
                                            és dicsőséges trónusává lesz atyja házának.    
Büntető ítélet Tírusz és Szidon ellen: 23,1-18
23 1Kijelentés Tírusz ellen.            Jajgassatok, Tarzis hajói,
                                            mert elpusztult erősségtek!
                                            Miután megjöttek Ketim földjéről,
                                            akkor jutott hozzájuk a hír.    
            Némuljatok el, partvidék lakói,
                                            Szidon kereskedői!
                                            A tengerjárók elleptek téged.    
            A nagy vizeken a Síhor vetése,
                                            a Nílus aratása volt a jövedelme,
                                            és a nemzetek kereskedelme folyt ott.    
            Szégyenkezz, Szidon, mert így szól a tenger,
                                            ezt mondja a tenger erőssége:
                                            »Nem vajúdtam, és nem szültem,
                                            nem neveltem ifjakat,
                                            nem tápláltam szüzeket.«    
            Amint a hír eljut Egyiptomba,
                                            megrendülnek, mikor Tíruszról hallanak.    
            Keljetek át Tarzisba,
                                            jajgassatok, partvidék lakói!    
            Hát ez a ti vigadozó városotok,
                                            melynek eredete ősidőkbe nyúlik,
                                            melyet lába messzire elvitt,
                                            hogy idegenben telepedjék meg?    
            Ki határozott így Tírusz felől,
                                            mely egykor koronát viselt,
                                            melynek kereskedői fejedelmek voltak,
                                            és kalmárai a földön tiszteletben álltak?    
            A Seregek Ura határozott így,
                                            hogy meggyalázzon minden kevély büszkeséget,
                                            és megszégyenítse mindazokat,
                                            akik tiszteletben állnak a földön.    
            Műveld meg földedet, Tarzis leánya,
                                            mint a Nílus partját,
                                            nincs többé kikötő!    
            Az Úr kinyújtotta kezét a tenger fölé,
                                            királyságokat rendített meg.
                                            Az Úr parancsot adott Kánaán ellen,
                                            hogy pusztítsák el erődítményeit.    
            Így szólt: »Nem fogsz többé vigadozni,
                                            te meggyalázott szűz, Szidon leánya!
                                            Hiába kelsz fel és kelsz át Ketimbe,
                                            ott sem lesz nyugalmad!«    
        13            Íme, a káldeaiak országa:
                                            ilyen nép nem volt;
                                            Asszíria vadaknak szánta.
                                            Felállították ostromtornyaikat,
                                            földig rombolták palotáit,
                                            romhalmazzá tették.    
            Jajgassatok, Tarzis hajói,
                                            mert elpusztult erősségtek!    
            »Vedd a citerát, járd körül a várost,
                                            te elfelejtett parázna nő!
                                            Pengesd szépen, énekelj sokat,
                                            hogy visszaemlékezzenek rád!«    
Jegyzetek
21,1 Ez a látomás feltehetően a babiloni fogság idejéből származik. A Babilon eleste fölötti örömkiáltás Isten végső győzelmének örömhírévé lett a Jelenések könyvében (Jel 14,8; 18,2).
21,11 A próféta megtagadja a nyomorúság és a szabadulás időpontjaira vonatkozó kérdés megválaszolását.
21,13 Dedán és Tema délarábiai karaván-állomások.
22,1 Izajás szavai közvetlenül Jeruzsálem csodálatos felszabadulása után (Kr. e. 701). A nép nem ismerte fel Isten cselekvő kezét, és nem tart bűnbánatot.
22,2 Az elesettek azok a főemberek, akik szökést kíséreltek meg az ostromlott városból.
22,8 A Cédrusházhoz lásd 1Kir 7,2.
22,20 A kulcsok a város fölötti hatalmat jelképezik, melyeket a tisztségbe való beiktatáskor a hivatalnok vállára tettek (vö. Mt 16,19; Jel 3,7).
22,24 Intés Eljákimnak, hogy ne részesítse előnyben a saját családját.
23,1 Gyászének a fényűző föníciai tengerpart pusztulásáról, melyet a próféta a térséget jelképező tarzisi hajókhoz intéz. Ketim földje Ciprus.
23,13 Későbbi betoldások miatt a mondat alig érthető.
23,15 Tírusz kereskedelmét a próféta paráznasághoz hasonlítja. Jövedelme a Jeruzsálemben szegényesen élő papoké lesz.