1 Küldjetek bárányt az ország uralkodójának
Szelából a sivatag felé, Sion leányának hegyére!
Akkor majd, mint menekülő madár
és mint fészkükből elkergetett madárfiókák,
olyanok lesznek Moáb leányai
az Arnon gázlóinál.
Adj tanácsot, szolgáltass igazságot,
tedd árnyékodat délben olyanná, mint az éj!
Rejtsd el az elűzötteket, a menekülőt ne áruld el!
Hadd lakjanak nálad a Moábból elűzöttek,
légy rejtekhelyük a pusztító elől!
Mert vége lesz az elnyomásnak,
megszűnik a pusztítás,
eltűnik az eltipró az országból.
Akkor majd trón készül a kegyelem által,
és azon hűségben ül Dávid sátrában
a bíró, aki keresi a jogot,
és gyors az igazságtevésben.
Hallottunk Moáb gőgjéről:
büszke nagyon;
kevélységéről, gőgjéről és haragjáról,
üres kérkedéséről.
Ezért jajgatnak a moabiták Moáb miatt,
valamennyien jajgatnak;
Kír-Heresz kalácsai után
sóhajtoznak bizony leverten.
Mert Hesbon szőlőültetvényei elhervadnak,
és Sibma szőlőtője is;
a nemzetek urai levágják vesszőit,
pedig Jázerig értek,
szerteszét kúsztak a pusztában;
indái kiterjeszkedtek,
túlnyúltak a tengeren.
Ezért siratom Jázer sírásával
Sibma szőlőtőjét;
elárasztlak könnyeimmel,
Hesbon és Elále,
mert szüretedkor s aratásodra
csatakiáltás hangzott.
Eltűnt az öröm és ujjongás a gyümölcsöskertből,
és a szőlőkben nem vigadnak, nem kiáltoznak.
Bort a sajtóban nem tapos a taposó,
az örömkiáltás megszűnt.
Ezért zokog bensőm Moábért, miként a citera,
és szívem Kír-Hereszért.
Ezek után, ha Moáb megjelenik,
ha fáradozik a magaslaton,
és bemegy szentélyébe, hogy imádkozzék,
nem ér el semmit.
Büntető ítélet Damaszkusz és Izrael ellen 17
1 Kijelentés Damaszkusz ellen.
»Íme, Damaszkusz nem lesz többé város,
hanem romhalmazzá válik.
Elhagyottá lesznek Ároer városai,
a nyájaknak jutnak, s azok ott heverésznek,
anélkül, hogy valaki megzavarná őket.
Eltűnik az erőd Efraimból,
a királyság Damaszkuszból,
és Szíria maradéka úgy elpusztul,
mint Izrael fiainak dicsősége,
– mondja a Seregek Ura. –
Ez történik majd azon a napon:
megfogyatkozik Jákob dicsősége,
és húsának kövérsége lesoványodik.
Úgy lesz, mint amikor az arató
összefogja az álló gabonát,
és sarlójával learatja a kalászokat;
úgy lesz, mint amikor kalászt szed valaki
Refaim völgyében:
csak néhány szem marad belőle;
s mint amikor az olajfa termését leverik:
két-három bogyó marad koronája tetején,
vagy négy-öt a gyümölcsfa ágain«
– mondja az Úr, Izrael Istene.
Azon a napon az ember majd Alkotójára tekint,
és szeme Izrael Szentjére néz;
nem tekint az oltárokra, keze műveire,
és nem néz arra, amit ujjai alkottak,
a fákra és az oszlopokra.
Azon a napon olyanok lesznek erős városai,
mint a magányos erdők és hegycsúcsok,
amelyeket elhagytak Izrael fiai elől.
Pusztasággá válik,
mert megfeledkeztél szabadító Istenedről,
és erős Kőszikládra nem emlékeztél.
Ezért ültetsz tetszetős ültetvényeket,
ezért veted el idegen cserjék magvait.
11 Az ültetés napján körülkeríted,
és reggelre magodat kivirágoztatod.
De odalesz az aratás a betegség napján,
és a fájdalom gyógyíthatatlan lesz.
12 Jaj, zúg a számtalan nép,
zúgnak, mint a tengerek zúgása!
Morajlanak a nemzetek:
mint hatalmas vizek moraja, úgy háborognak.
A nemzetek, mint nagy vizek moraja,
úgy zúgnak.
Ha ő megfenyíti azokat, messzire futnak,
és elsodródnak, mint pelyva a hegyeken a széltől,
és mint kóró a szélvihartól.
Az est idején, íme, itt a rémület,
és reggelre már nincsenek többé!
Ez lesz az osztályrésze fosztogatóinknak,
és a sorsa azoknak, akik minket kirabolnak.
Jegyzetek
16,1 Jeruzsálem befogadja a moábita menekülteket.
16,13 Későbbi kiegészítés. A béres évei a nyomorúság éveit jelentik.
17,1 Különböző fenyegető jövendölések után (1-6) egy későbbi próféta a végső időkről, a népek megtéréséről szól (7-8).
17,11 Az idegen istenek tiszteletére ültetett kertektől termékenységet reméltek.
17,12 Isten végső győzelme a teremtéskor már megfékezett mítikus őstenger felett.
Az eljövendő üdvösség: 3,1-4,21
A Lélek kiáradása 3
1 Aztán pedig kiárasztom lelkemet minden emberre,
és prófétálni fognak fiaitok és leányaitok;
álmokat álmodnak véneitek,
és látomásokat látnak ifjaitok.
Sőt szolgáimra és szolgálóimra is kiárasztom
azokban a napokban lelkemet.
És csodálatos jeleket idézek elő az égen és a földön:
vért, tüzet, és füstpárát;
a nap sötétséggé változik,
a hold pedig vérré,
mielőtt eljön az Úrnak nagy és rettenetes napja.
És akkor ez lesz:
mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, megszabadul.
Mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék
– amint megmondta az Úr –,
azoknak a menekülteknek a számára,
akiket meghív az Úr.
Jegyzetek
3,1 Az idők végén Isten újra magához kapcsolja népét: a saját lelkét adja neki. Mind egyformán Istenhez tartoznak majd, mindannyian próféták lesznek.
Az igazak ajkai sok embert tanítanak,
a balgák pedig tönkremennek szívük oktalansága miatt.
Az Úr áldása gazdagságot szerez,
és nem jár azzal együtt a nyomorúság.
A dőre a bűnözést nézi mulatságnak,
az értelmes férfi pedig a bölcsességet.
A gonoszt utoléri, amitől retteg,
az igazak pedig azt kapják, amire vágynak.