EZDRÁS KÖNYVE
A ZSIDÓK HAZATÉRÉSE ÉS A TEMPLOM FELÉPÍTÉSE: 1,1-6,22
Círusz rendelete 1 1Círusznak, a perzsák királyának első esztendejében felébresztette az Úr Círusznak, a perzsák királyának lelkét, hogy beteljesedjék az Úr szava, amelyet Jeremiás szája által mondott. Erre ő egész birodalmában, írásban is, a következő rendeletet hirdette ki: »Így szól Círusz, a perzsák királya: A föld valamennyi országát kezembe adta az Úr, a mennynek Istene, és ő meghagyta nekem, hogy házat építsek neki Jeruzsálemben, amely Júdeában van. Ki való közületek az ő egész népéből? Legyen vele az ő Istene. Menjen fel Jeruzsálembe, amely Júdeában van, és építse fel az Úrnak, Izrael Istenének templomát. Ő az az Isten, aki Jeruzsálemben lakik. A megmaradtak közül mindenkit, bárhol lakjék is, segítsék meg az ő helységének emberei mindenütt ezüsttel, arannyal, felszereléssel, jószággal, azonfelül, amit önként ajánlanak fel Isten jeruzsálemi temploma javára.«Elindultak erre a családfők Júdából meg Benjaminból, és a papok meg a leviták, egyszóval mindazok, akiknek Isten arra indította lelkét, hogy felmenjenek és megépítsék az Úr templomát Jeruzsálemben. Mindazok pedig, akik körülöttük laktak, önkéntes adományaikon felül ezüst- és aranyedényekkel, felszereléssel, jószággal és egyéb holmikkal segítették őket.
Círusz király előhozatta az Úr házának edényeit is, amelyeket Nebukadnezár vitt el Jeruzsálemből és helyezett el a maga istenének templomában. 8Előhozatta ugyanis azokat Círusz, a perzsák királya, Mitridátész, kincstáros által és szám szerint átadta azokat Sesbaccárnak, Júda fejedelmének. Számuk a következő: harminc aranycsésze, ezer ezüstcsésze, huszonkilenc kés, harminc aranypohár, négyszáztíz másfajta ezüstpohár, ezer egyéb edény. Az arany- és ezüstedények száma összesen ötezer-négyszáz volt. Mindezt magával vitte Sesbaccár, amikor a fogságban levőkkel visszatért Babilonból Jeruzsálembe.
A hazatérők jegyzéke 2 A tartománynak azok a fiai, akik a Nebukadnezár babiloni király által Babilonba hurcolt számkivetettek közül felkerekedtek és visszatértek Jeruzsálembe és Júdába, mindenki a maga városába, a következők voltak: 2Zerubbábellel vonultak: Józsue, Nehemiás, Szárája, Ráhelája, Nahámani, Mardokáj, Belsán, Meszfár, Bigváj, Rehum, Baána.
Izrael férfi-népe szám szerint a következő volt: Fáros fiai kétezer-százhetvenketten, Sefátia fiai háromszázhetvenketten, Área fiai hétszázhetvenöten, Fáhat-Moáb fiai Józsue és Joáb utódai közül kétezer-nyolcszáztizenketten, Élám fiai ezerkétszázötvennégyen, Zétua fiai kilencszáznegyvenöten, Zakáj fiai hétszázhatvanan, Báni fiai hatszáznegyvenketten, Bebáj fiai hatszázhuszonhárman, Azgád fiai ezerkétszázhuszonketten, Adonikám fiai hatszázhatvanhatan, Bigváj fiai kétezer-ötvenhatan, Ádin fiai négyszázötvennégyen, Átér fiai közül azok, akik Hiszkijától valók voltak, kilencvennyolcan, Becáj fiai háromszázhuszonhárman, Jóra fiai száztizenketten, Hásum fiai kétszázhuszonhárman, Gebbár lakói kilencvenöten, Betlehem lakói százhuszonhárman, Netufa férfiai ötvenhatan, Anatót férfiai százhuszonnyolcan, Azmávet lakói negyvenketten, Kirját-Jearim, Kefira és Berót lakói hétszáznegyvenhárman, Ráma és Gibea lakói hatszázhuszonegyen, Makmász férfiai százhuszonketten, Betel és Hái férfiai kétszázhuszonhárman, Nébó lakói ötvenketten, Megbis lakói százötvenhatan, a másik Élám lakói ezerkétszázötvennégyen, Hárim lakói háromszázhúszan, Lód, Hádid és Onó lakói hétszázhuszonöten, Jerikó lakói háromszáznegyvenöten, Szenáa lakói háromezer-hatszázharmincan.
A hazatérő papok és leviták jegyzéke A papok: Jedája fiai Józsue házából kilencszázhetvenhárman, Immer fiai ezerötvenketten, Feshúr fiai ezerkétszáznegyvenheten, Hárim fiai ezertizenheten.
A leviták: Józsue fiai, vagyis Kadmiel, Binnuj, Hodavja hetvennégyen. Az énekesek: Ászáf fiai százhuszonnyolcan.
A kapuőrök: Sallum fiai, Áter fiai, Telmon fiai, Akkub fiai, Hátita fiai, Sobáj fiai; összesen százharminckilencen.
A templomszolgák: Szíha fiai, Hászufa fiai, Tabbaót fiai, Kerosz fiai, Sziáa fiai, Fádon fiai, Lebána fiai, Hágába fiai, Akkub fiai, Hágáb fiai, Semláj fiai, Hánán fiai, Gáddel fiai, Gáher fiai, Raája fiai, Rászin fiai, Nekoda fiai, Gazám fiai, Úza fiai, Fászea fiai, Beszáj fiai, Ászena fiai, Meuniták fiai, Nefuszim fiai, Bakbuk fiai, Hákufa fiai, Harhúr fiai, Beszlút fiai, Máhida fiai, Hársa fiai, Berkosz fiai, Sziszára fiai, Tema fiai, Nászja fiai, Hátifa fiai.
Salamon szolgáinak fiai: Szotáj fiai, Szóferet fiai, Fáruda fiai, Jála fiai, Derkon fiai, Geddel fiai, Sáfatja fiai, Hátil fiai, Fókeret fiai, akik Aszebaimból valók voltak, Ámi fiai.
A templomszolgák és Salamon szolgáinak fiai összesen háromszázkilencvenketten.
Azok pedig, akik Telmelából, Telhársából, Kerubból, Ádonból és Immerből jöttek és nem tudták kimutatni, hogy családjuk és nemzetségük Izraelből való, a következők voltak: Dalája fiai, Tóbija fiai, Nekoda fiai hatszázötvenketten; a papok fiai közül pedig: Hóbia fiai, Kósz fiai, Barzilláj fiai, aki a gileádi Barzilláj leányai közül vett magának feleséget, és azok nevét kapta. Ezek keresték ugyan származásuk okmányait, de nem találták, ezért kizárták őket a papi szolgálatból. A kormányzó Atersáta ugyanis meghagyta nekik, hogy a szentségesből mindaddig ne egyenek, amíg pap nem támad az Urim és Tumim kezeléséhez.
A népszámlálás Az egész sokaság mintegy negyvenkétezer-háromszázhatvan főből állott, leszámítva szolgáikat és szolgálóleányaikat, akik hétezer-háromszázharmincheten voltak, közöttük kétszáz énekes és énekesnő. Lovuk hétszázharminchat volt, öszvérük kétszáznegyvenöt, tevéjük négyszázharmincöt, szamaruk pedig hatezer-hétszázhúsz.
A családfők közül egyesek, amikor megérkeztek Jeruzsálembe az Úr templomához, önként ajánlottak fel adományokat az Isten háza javára, hogy azt felépítsék a maga helyén. Erejükhöz mérten hatvanegyezer drachma aranyat, ötezer mína ezüstöt, továbbá száz papi ruhát adományoztak a szolgálat céljaira.
A papok és a leviták, meg többen a nép közül, továbbá az énekesek, a kapuőrök és a templomszolgák az ő városaikban telepedtek le, és egész Izrael a maga városaiban.
Jegyzetek
1,1 Círusz majdnem 20 évig uralkodott Perzsia és Média felett. Itt úgy szerepel, hogy az uralkodásának első éve 538, amikor Babilónia és a zsidók királya lett. A hódító felszabadító gesztusa Isten különös beavatkozását valósítja meg, aki az emberi történéseket irányítja, és aki kezében tartja a király szívét is. Tehát nem csak politikai okai vannak intézkedésének, hogy a különböző népek szertartásait visszaállítják (politikai ok: a meghódított népeket a hatalmas birodalomhoz kötik; ez az ősi keleten máskor is előfordult). A Jeremiás szájából elhangzott ígéret: a próféta a 25,10-11-ben hetven éves fogságról beszél. Némelyek ezt a számot szimbolikusnak vélik, mások, összeszámolva az éveket akkortól, amikor a prófécia elhangzott (Kr. e. 606) Círusz rendeletének keltéig (Kr. e. 537), majdnem pontos beteljesülésnek.
1,8 Sesbaccár ismeretlen személyiség. A név babiloni. Van, aki Zerubbábellel azonosítja. Mások – és ezek vannak többen – előkelő személyiségnek tartják, akit Júda fejedelmének hívnak. Círusz király bízta meg, hogy képviselje az ő hatalmát, amikor visszatérnek hazájukba.
2,2 Érdekes megjegyezni, hogy a szerző megnevezi a tizenkét „vént” vagy vezetőt, mint Izrael 12 törzsének vezetőit, és ezzel jelzi a választott nép helyreállítását.