Kis türelmet
8

Elér tehát erejével egyik határtól a másikig,
s a mindenséget üdvösen igazgatja.

A bölcsesség az erények forrása

2 Őt szerettem
és kerestem ifjú koromtól,
s azon voltam, hogy kedvesemmé tegyem,
és szerelmes lettem szépségébe.

Nemes származásával dicsekszik,
mivel Istennel együtt lakik.
A mindenség Ura megkedvelte,

mert be van avatva Isten ismeretébe,
és műveiben ő a tanácsadója.

5 Ha pedig a gazdagság kívánatos az életben,
mi gazdagabb a mindeneket alkotó bölcsességnél?

Ha a megérzés sikerrel munkálkodik,
van-e a létezők között nála különb művész?

És ha valaki az igazságot kedveli,
fáradságának gyümölcsei kiváló erények,
mert megtanít mértéktartásra és okosságra,
igazságosságra és erősségre,
melyeknél hasznosabb nincs az életben az embereknek.

Ha pedig valaki gazdag tudást kíván:
ismeri ő a múltat, kifürkészi a jövőt,
ért a fordulatos beszédhez, a talányok megfejtéséhez,
előre tudja a jeleket s a csodákat,
a korok és időszakok végét.

A bölcsesség hűséges társ

9 Eltökéltem tehát,
hogy őt veszem életem társául,
mert tudtam, hogy tanácsot ad nekem a jóra,
és vigaszom lesz gondok és bánat közepette.

Dicsőségem lesz miatta a népek előtt,
bár ifjú vagyok, becsületem lesz az öregeknél.

Az ítéletben elmésnek találnak,
a hatalmasok elámulnak rajtam,
s a fejedelmek arca megcsodál engem.

Ha hallgatok, megvárnak engem,
ha szólok, felfigyelnek;
ha még tovább beszélek, a szájukra teszik kezüket.

Ezenfelül általa halhatatlanságban lesz részem,
s örök emléket hagyok az utánam jövőknek.

Népeket kormányzok, és nemzetek lesznek alattvalóim,

félelmetes fejedelmek rettegnek, ha rólam hallanak,
a nép között kegyesnek mutatkozom, és a harcban hősnek.

Megtérve otthonomba, kipihenem magamat oldalán,
mert nincs keserűség a társaságában,
nincsen bosszúság a vele való együttlétben,
csak vígság és öröm.

Mialatt ezeket magamban fontolgattam,
és szívemben meghánytam-vetettem,
hogy halhatatlanság van a bölcsesség társaságában,

és nemes gyönyörűség a barátságában,
el nem fogyó gazdagság a keze fáradságában,
okulás a vele való szóváltásban,
és jó hírnév a vele való társalgásban,
körüljártam és kerestem, mint vehetném magamhoz.

SALAMON IMÁDSÁGA BÖLCSESSÉG A TÖRTÉNELEMBEN: 8,19-19,22
Ima a bölcsességért
Bevezetés

19 Bár széptermetű ifjú voltam,
és jó lélek jutott osztályrészemül,

vagy inkább: mivel jó voltam,
hibátlan testbe érkeztem,

mégis láttam, hogy nem juthatok másként a birtokába,
csak akkor, ha Isten megadja,
– és már ez is bölcsesség volt:
tudni, hogy kinek az adománya az –,
azért az Úr elé járultam, kértem őt,
és szívem mélyéből így szóltam:

Ima a bölcsességért 9

»Atyáim Istene, irgalom Ura,
aki szavaddal teremtettél mindeneket,

és bölcsességeddel alkottad az embert,
hogy uralkodjék a teremtményeken, amelyeket alkottál,

hogy igazgassa a földkerekséget szentségben és igazságban,
és egyenes lélekkel igazságot tegyen:

add meg nekem a veled együtt trónoló bölcsességet,
és ne zárj ki engem gyermekeid közül!

Hiszen szolgád vagyok, szolgálód gyermeke,
gyenge, rövidéltű ember,
elégtelen a jog s a törvények értésére.

Mert legyen bár valaki
mégoly tökéletes is az emberek fiai között,
a tőled eredő bölcsesség nélkül számba sem jöhet.

Te szemeltél ki engem néped királyává,
fiaid és leányaid bírájává,

8 te mondtad, hogy templomot építsek szent hegyeden,
és oltárt lakóhelyed városában,
hasonmását a szent sátornak,
amelyet kezdettől fogva készítettél.

Veled van bölcsességed, amely ismeri műveidet,
s amely jelen volt akkor is, amikor a világot teremtetted,
és tudja, mi kedves a szemed előtt,
és mi felel meg parancsaidnak.

Küldd el azt szent egedből,
dicsőséged trónusától,
hogy velem legyen és velem munkálkodjék,
és megtudjam, mi kedves előtted!

Mert ő mindezeket tudja és érti,
ezért józanul vezérel majd tetteimben,
és megőriz engem hatalmával.

Akkor majd kedvesek lesznek cselekedeteim,
igazságban vezérlem népedet,
és méltó leszek atyám trónjára.

13 Mert melyik ember ismerheti Isten akaratát,
és ki tudná elgondolni, mit kíván Isten?

Hiszen a halandók gondolatai bátortalanok,
és terveink ingatagok,

15 mert a romlandó test teher a léleknek,
s a földi sátor lehúzza a sokat tűnődő elmét.

Alig sejtjük azokat, amik a földön vannak,
csak fáradsággal értjük meg azt, ami szemünk előtt van,
az égieket pedig ki tudná kifürkészni?

Ki ismerte meg akaratodat,
hacsak te nem adtál bölcsességet,
s el nem küldted szent lelkedet a magasból?

Így lettek egyenessé a földön levők útjai,
s így tanulták meg az emberek, mi tetszik neked,
hisz a bölcsesség által menekültek meg, Uram,
akik neked kezdettől fogva kedvesek voltak.«

A BÖLCSESSÉG HATALMA - HÉT PÉLDA : 10,1-11,4
Ádám 10

1 Ez óvta meg azt, akit Isten először formált,
a földkerekség atyját,
amikor még csak ő volt megteremtve;

ez vezette ki őt vétkéből,
és adott hatalmat neki, hogy minden fölött uralkodjon.

3 Tőle pártolt el haragjában az igaztalan,
azért pusztult el testvérgyilkos indulatában.

Noé

Mikor miatta özönvíz árasztotta el a földet,
ismét a bölcsesség mentette meg,
és vezérelte hitvány fa által az igazat.

Ábrahám

Miután a népek gonosz tervükre egybegyűltek,
ez találta és óvta meg az igazat,
hogy Isten előtt feddhetetlen legyen,
és erőssé tette fia szeretetével szemben.

Lót

6 Ez ragadta ki az igazat a gonoszok romlásakor,
mikor az Ötvárosra hulló tűz elől menekült,

gonoszságuk bizonysága gyanánt ott van
a füstölgő sivár vidék,
az idétlen gyümölcsöt termő fák,
s a hitetlen lélek emlékéül álló sóoszlop.

Mivel mellőzték a bölcsesség útját,
nemcsak abban vallottak kárt, hogy a jót meg nem ismerték,
hanem balgaságuk emlékét is hátrahagyták az embereknek,
hogy el ne titkolhassák, amiben vétkeztek.

Hű szolgáit viszont a bölcsesség ragadta ki a szorongatásból.

Jákob

10 Egyenes úton vezérelte
a bátyja haragja elől menekülő igazat,
megmutatta neki Isten országát,
és megadta neki a szent dolgok ismeretét.
Vesződsége közepette jóléthez segítette,
és fáradságát bőséggel jutalmazta.

Vele volt kizsákmányolóinak ármányával szemben,
és gazdagsághoz juttatta,

megőrizte ellenségektől, megóvta üldözőktől,
és kemény viadalban neki juttatta a győzelmet,
hogy belássa: a bölcsesség hatalmasabb mindennél.

József

Ez nem hagyta cserben az eladott igazat,
hanem megóvta a bűntől, leszállt vele a verembe,

és nem hagyta el a bilincsekben sem,
amíg meg nem hozta neki a kormánypálcát
s a hatalmat elnyomói fölött.
Meghazudtolta az ellene vádaskodókat,
és örök hírnevet szerzett neki.

Izrael népe

Ez ragadta ki a szent népet,
a feddhetetlen ivadékot,
az elnyomó nemzet hatalmából,

ez vonult be Isten szolgájának lelkébe,
mire ő csodákkal és jelekkel
állt ellen félelmes királyoknak.

Megadta az igazaknak kényszermunkájuk jutalmát,
csodás utakon vezérelte őket,
nappal lepel volt számukra, éjjel pedig csillagfény.

Átvitte őket a Vörös-tengeren,
átvezette őket a nagy vízen,

ellenségeiket pedig a tengerbe merítette,
s a tenger mélységéből partra vetette.
Ezért az igazak kifosztották a gonoszokat,

és énekkel dicsérték Uram, szent nevedet.
Egyetértve magasztalták győztes kezedet,

a bölcsesség ugyanis megnyitotta a némák száját,
s a gyermekek nyelvét ékesszólóvá tette.

11

Sikerre vezette vállalkozásaikat
szent próféta vezetése mellett:

átkeltek lakatlan pusztaságon,
és sivár helyeken ütöttek sátort.

Ellenálltak ellenségeknek,
s megbosszulták magukat ellenfeleiken.

Szomjúságukban segítségül hívtak Téged,
és vizet kaptak a meredek sziklából,
szomjukat oltották a kemény kőszálból.

ISTEN NÉPE ÉS ISTEN ELLENSÉGEI HÉT PÁRHUZAM : 11,5-19,22
Első párhuzam: a Nílus vize és a sziklából fakadó víz

Amivel ellenségeik bűnhődtek, amikor nem volt innivalójuk,
Izrael fiai annak bőségében örvendeztek,
s az nekik, amikor szűkölködtek, jótéteményül szolgált.

Mert a ki nem apadó folyó forrás vize helyett
embervért adtál a gonoszoknak.

Amíg azok megfogyatkoztak,
büntetésül a megölt kisdedekért,
ezeknek váratlanul bőséges vizet adtál,

és megmutattad az akkori szomjúsággal,
hogyan magasztalod fel a tieidet
és pusztítod el ellenségeiket.

Amikor ugyanis megpróbáltatás érte őket,
bár csak enyhe feddésben volt részük,
megtudták, milyen kínokat szenvedtek a harag sújtotta gonoszok.

Azokat ugyanis, mint intő atya, próbára tetted,
ezeket pedig, mint szigorú király, kérdőre vontad és elkárhoztattad.

Távol tőlük és jelenlétükben egyaránt kínt szenvedtek,

mert kétszeres bánat fogta el őket,
és sóhajtottak, amikor a múltakra emlékeztek,

mert amikor hallották, hogy az, ami nekik bűnhődés,
amazoknak javára szolgált, tudomást szereztek az Úrról,
és csodálták az események végét.

Első kitérés: Isten és a büntetés

14 Akit egykor gonoszul kitettek és gúnyolva elutasítottak,
azt az események végén megcsodálták;
szomjaztak ők, de nem úgy, mint az igazak!

Romlottságuk balga vélekedései miatt,
amelyektől félrevezetve esztelen csúszómászókat
és alávaló állatokat imádtak,
büntetésül esztelen állatok raját bocsátottad rájuk,

hogy megtudják: mindenki azzal bűnhődik,
ami által vétkezik.

17 Mert mindenható kezed,
amely a világot a forma nélküli anyagból teremtette,
küldhetett volna ellenük medvét,
bősz oroszlánt seregestől,

vagy újfajta ismeretlen, dühös fenevadakat,
amelyek tüzes párát lehelnek, sistergő gőzt fújnak,
vagy szemükből rémes szikrát szórnak,

amelyek nemcsak ártással tudták volna őket tönkretenni,
hanem puszta látásuk is holtra rémítette volna őket.

De eleshettek volna akár egyetlen lehelettől,
üldözve saját tetteiktől,
elszélesztve hatalmad fuvallatától,

Csakis neked áll mindig módodban,
megmutatni nagy hatalmadat,
és ki tudna ellene szegülni karod erejének?

Mert az egész világ olyan előtted,
mint a mérleg mutatója,
mint a földre hulló hajnali harmatcsepp,

mégis könyörülsz mindenen, mert módodban áll minden,
s elnézed az emberek bűneit a bűnbánatért,

mert szereted mindazt, ami van,
semmit sem utálsz abból, amit alkottál.
Mert ha gyűlöltél volna bármit is, meg sem teremtetted,
s meg sem alkottad volna.

Hogy is maradhatna meg bármi, ha te nem akarnád,
és hogyan állhatna fenn, amit nem hívtál létre?

Kímélsz mindent, mivel a tiéd, Uram,
s az élőben leled örömedet!

Jegyzetek

8,2 A bölcsesség nemes származású, mert Isten bizalmasa.

8,5 A bölcsesség megtestesíti a görögök négy sarkalatos erényét (igazságosság, okosság, mértékletesség és bátorság).

8,9 A király felsorolja, hogy mi mindent remél a bölcsességgel kötött szövetségétől.

8,19 A test és a lélek különválasztása a görög filozófia hatásának eredménye.

9,8 A templom a mennyei szentély mása.

9,13 Ezekben a sorokban világossá válik, hogy ez az imádság nemcsak egy király könyörgése, hanem minden emberé is.

9,15 Az a tétel, hogy a test visszatartja a lelket, Plátóntól származik.

10,1 Az itt következő fejezetek bemutatják, hogyan működött a bölcsesség Izrael történetében. A szerző az események mögött mindenütt Isten hűségét és jóságát látja meg. Az események leírásában nemcsak a Bibliára, hanem más zsidó hagyományokra (a targumokra) is támaszkodik.

10,1 Ádám bűnbe esett, de a bölcsesség megmentette őt.

10,3 Káin pusztulásának oka az, hogy elpártolt a bölcsességtől.

10,6 Az Ötváros Szodoma, Gomorra, Adma, Cebojim és Coár/Bela.

10,10 Jákob álmában látta a megnyílt eget, Isten országát.

11,14 Egyiptomban sok állatot részesítettek isteni tiszteletben (krokodil, gyík, kígyók). A büntetés ennek megfelelően a békák és a sáskajárás volt.

11,17 A „forma nélküli anyag” kifejezés a görög filozófiából származik, az elemeket (levegő, föld, víz, tűz) jelenti. A szerző bibliai értelemben használja ezt a kifejezést: Isten a rendezett világot alaktalan anyagból formálta (vö. Ter 1,2).


Minden fejezet...
1 0