A MAKKABEUSOK MÁSODIK KÖNYVE
LEVELEK AZ EGYIPTOMI ZSIDÓKNAK: 1,1-2,18
Első levél a templomszentelés ünnepére 1 1Testvéreiket, az egyiptomi zsidókat üdvözlik, és nekik békességet kívánnak zsidó testvéreik Jeruzsálemben és Júdea földjén! Tegyen jót veletek Isten és emlékezzék meg a szövetségéről, amit Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal, hűséges szolgáival kötött! Adjon mindnyájatoknak olyan lelkületet, hogy teljes szívvel és készséges lélekkel szolgáljatok neki és teljesítsétek akaratát! Nyissa meg szíveteket az ő törvénye és parancsai számára, és szerezzen békességet! Hallgassa meg imáitokat, engesztelődjék meg irányotokba, és el ne hagyjon titeket gonosz időben! Ezért imádkozunk itt most értetek. 7Demetriosz uralkodásának idejében, a százhatvankilencedik esztendőben mi, zsidók, írtunk már nektek arról a szorongatásról és támadásról, ami azokban az esztendőkben ért minket, amikor Jázon hűtlenné lett a szent földhöz s az országhoz, és felégették a kaput, és ártatlan vért ontottak. Mi azonban az Úrhoz könyörögtünk és meghallgatásra találtunk. Erre égő- és ételáldozatot mutattunk be, meggyújtottuk a mécseseket és kitettük a kenyereket. 9Üljétek meg tehát ti is Kiszlev havának sátoros ünnepét! Második levél a templomszentelés ünnepére 10A száznyolcvannyolcadik esztendőben.Jeruzsálem és Júdea népe, a nagytanács meg Júdás üdvözlik Arisztobuloszt, Ptolemajosz királynak a felkent papok nemzetségéből való tanítóját, valamint az egyiptomi zsidókat, és jó egészséget kívánnak nekik! Isten segítségével nagy veszedelmektől szabadultunk meg, ezért méltóképpen hálát adunk neki, hogy még egy királlyal is harcba szállhatunk. 12Mert Ő űzte ki Perzsiából azokat, akik ellenünk és a szent város ellen harcoltak. Amikor ugyanis megszámlálhatatlan seregével Perzsiában volt a fővezér, ott veszett Nánea templomában. Nánea papjai tudniillik orvul cselt vetettek neki. Antióchosz ugyanis azzal az ürüggyel, hogy eljegyzi magát az istennővel, bement a templomba barátaival, akik vele voltak, valójában jegyajándék fejében el akarta tulajdonítani a hatalmas kincseket. Miután Nánea papjai odakészítették azokat, ő kevés kísérőjével belépett a templom területére. Amint bement, a templomot bezárták, kinyitották a templom mennyezetének titkos ajtaját, és kődobásokkal agyonsújtották a fővezért kíséretével együtt. Azután darabokra szabdalták őket, és kidobálták a levágott fejeket. Mindezért áldott legyen Isten, aki kiszolgáltatta az istenteleneket!
Kiszlev hó huszonötödik napján a templom megtisztításának ünnepét üljük. Szükségesnek véltük felhívni figyelmeteket arra, hogy ti is üljétek meg a sátoros ünnepet és a tűz ünnepét, amit akkor rendeltek el, amikor Nehemiás a templom és az oltár felépítése után bemutatta az áldozatokat. 19Amikor ugyanis atyáinkat Perzsiába hurcolták, a papok, akik akkor Isten szolgálatát végezték, titokban tüzet vettek az oltárról és elrejtették azt egy völgyben, amelyben egy mély, kiszáradt kút volt. Ebben úgy eldugták, hogy senki sem ismerte a helyét. Amikor aztán sok esztendő elmúltával úgy tetszett Istennek, hogy Perzsia királya hazaengedje Nehemiást, az elküldte az elrejtésnél jelenlévő papok unokáit, hogy kutassák fel a tüzet. Ám ezek – úgy mondták nekünk – nem találtak tüzet, csak zavaros vizet. Ő megparancsolta, hogy merítsenek és vigyenek neki belőle. Amikor aztán már oda volt készítve az áldozat, Nehemiás pap megparancsolta, hogy a fát és azt, ami rajta volt, hintsék meg azzal a vízzel. Amint ezt megtették, és éppen fölragyogott a nap, amit előbb felhő takart, mindannyiuk álmélkodására nagy tűz lobbant fel. S mialatt elégett az áldozat, az egész papság imát mondott. Jonatán rákezdte, a többiek pedig folytatták. 24Nehemiás imája így hangzott: »Úr Isten, mindenek Teremtője! Te félelmetes, hatalmas, igazságos, irgalmas és egyedül jó király! Egyedül segítő, egyedül igazságos, mindenható, örök, aki megszabadítod Izraelt minden bajtól! Kiválasztottad atyáinkat és megszentelted őket. Fogadd el ezt az áldozatot egész népedért, Izraelért! Óvd meg osztályrészedet és szenteld meg! Gyűjtsd egybe szétszórt népünket! Szabadítsd meg azokat, akik a pogányok szolgaságában sínylődnek! Tekints le a lenézettekre és megvetettekre! Hadd tudják meg a pogányok, hogy te vagy a mi Istenünk! Azokat, akik erőszakoskodnak velünk, és kevélyen gyalázkodnak, sújtsd le, népedet pedig állítsd a te szent helyedre úgy, amint azt Mózes mondta.« Ezután zsoltárokat zengtek a papok, míg csak el nem égett az áldozat. Amikor aztán elégett az áldozat, megparancsolta Nehemiás, hogy a maradék vizet öntsék nagy kövekre. Alighogy ez megtörtént, láng tört elő belőlük, de ezt megemésztette az a tűz, ami az oltárról lobogott fel. Amikor aztán nyilvánvalóvá lett ez a dolog, meghallotta a perzsák királya is, hogy azon a helyen, ahol a számkivetésbe vitt papok tüzet rejtettek el, víz bukkant elő, és ezzel Nehemiás meg övéi megszentelték az áldozatokat. A király megfontolta és jól kivizsgálta a dolgot, majd a történtek bizonyságául szentnek nyilvánította azt a helyet. A vizsgálat megejtése után pedig megajándékozta a papokat sokféle jóval és különböző ajándékokkal, amelyeket saját kezűleg adott át nekik. 36Azt a helyet pedig Neftárnak nevezte el Nehemiás, ami tisztulást jelent. Igen sokan Nefinek is hívják.
Jegyzetek
1,1 Egyiptomban régóta éltek zsidók. A legismertebb közösség Elefantinében volt a Kr. e. 6. századtól.
1,7 II. Demetriosz. Jázon: vö. 4,7-26. 169. esztendő: Kr. e. 143.
1,9 Kiszlev havának sátoros ünnepe (nov.-dec.) máshol Hanukka (1 Makk 4,52-61; 2 Makk 10,1-8): a templom újraszentelésének ünnepe.
1,10 Arisztobulosz képzett hellenista zsidó Alexandriában, IV. Ptolemajosz udvarában.
1,12 A leírás eltér az 1 Makk 6,1-17; 2 Makk 9-től. Nánea perzsa istennő (hasonló az efezusi Artemiszhez); temploma Elimaiszban volt.
1,19 Ebben az időben Babilónia perzsa tartomány volt. A legendás elbeszélés valószínűleg Ezdrással kapcsolatos hagyomány, amelyet később Nehemiáshoz kapcsoltak.
1,24 Az ima jól tükrözi a szórványban élő zsidóság helyzetét.
1,36 Neftár v. Nefi kőolajat is jelenthet.
1 Nagy vesződség jutott minden embernek,
és súlyos iga Ádám fiainak!
Attól a naptól fogva, hogy elhagyják anyjuk méhét,
addig a napig, amíg el nem temetik őket
mindenek anyjába,
gondolatuk és szívük aggodalma,
reményük és várakozásuk a bevégzés napjáig
– az olyané, aki trónján ül dicsőségben,
és az olyané is, aki porban, hamuban gubbaszt,
azé, aki bíbort és koronát visel,
és az olyané is, aki durva darócba öltözik –,
nem egyéb, mint harag, féltékenység, gond és habozás,
a halál félelme, folytonos viszály és civakodás.
Amikor pedig ágyán megpihen,
éjjeli álom zavarja gondolatait,
alighogy egy múló pillanatra nyugalmat talál,
máris rémképekkel küszködik,
megzavarodik lelke látomásától,
mintha háború napján menekülnie kellene,
s amikor megmenekül, felébred,
és csodálkozik, hogy nincs mitől félnie.
Minden élő mellett, az embertől az állatig,
s a bűnösök mellett hétszeresen is,
ott terem még:
a halál és a vérontás, a viszály és a pallos,
az elnyomás, éhínség, szorongatás és a csapások.
Mindezek az igaztalanok miatt vannak,
és miattuk lett a vízözön is.
Mind, ami földből van, visszatér a földbe,
mint ahogy minden víz visszajut a tengerbe.
Minden vesztegető ajándék
és igaztalan dolog elenyészik,
de a becsületesség örökké megáll.
Az igaztalanok vagyona kiapad, mint a vízforrás,
elmúlik, mint a hatalmas égzengés a záporban.
Amikor megnyitja kezét, örvend ugyan,
a bűnösök azonban végképp elenyésznek.
A gonoszok sarjának nem sok a hajtása,
mert a tisztátalanok gyökerei szirt fokán zörögnek.
Minden víz mellett növényzet zöldell,
de a folyó partján lévő előbb sodródik el, mint a többi fű.
A szeretet azonban olyan, mint az áldott paradicsom,
s a jótékonyság örökre megmarad.
18 Édes a béres élete, ha beéri a magáéval,
és kincset találsz benne.
A fiak és a városalapítás fenntartják a nevet,
de mindezeknél többet ér a kifogástalan asszony.
A bor és a zene felvidítja a szívet,
de mind a kettőn túltesz a bölcsesség szeretete.
A fuvola és a lant kellemessé teszik a dalt,
de mindkettőn túltesz a nyájas nyelv.
A szépség és a báj kívánatos a szemednek,
de túltesz rajtuk a zöld vetés.
Jó, ha van barát és társ a maga idejében,
de mindkettőnél többet ér az asszony a férje mellett.
A testvérek segítségül vannak a szükség idején,
de ezeknél is inkább megment az irgalmasság.
Az arany és az ezüst támasza a lábnak,
de mindkettőnél többet ér a jó tanács.
A gazdagság és a hatalom felemelik a szívet,
de mindkettőn túltesz az Úr félelme.
Ahol az Úr félelme van, ott nincs hiány,
és nem kell mellé támaszt keresni.
Az Úr félelme olyan, mint az áldott paradicsom,
és leple felülmúl minden dicsőséget.
Fiam! Sohase légy életedben másokon élősködő,
mert jobb meghalni, mint másra szorulni!
Nem megy életszámba annak a férfinak az élete,
aki másnak asztalát lesi, mert más kenyerén élősködik.
A fegyelmezett és jólnevelt férfi óvakodik az ilyentől!
Jólesik a koldulás a balga szájának,
de a belsejét tűz emészti!
1 Ó, halál! De keserű rád gondolni
annak, aki békében élvezi javait,
a gondtalan embernek, akinek útjai szerencsések mindenben,
aki még jóízűen tud enni!
Ó, halál! De kedves a végzésed
a nyomorgó embernek, az ereje fogytán levőnek,
annak, aki elaggott, és akinek minden csak terhére van,
aki bizalmatlan és reményvesztett!
5 Ne félj a haláltól, kiszabott végzetedtől,
gondolj azokra, akik előtted voltak és utánad következnek,
ez minden élőnek osztályrésze az Úrtól!
Miért ócsárlod tehát a Magasságbeli végzését?
Legyen bár az évekből tíz, vagy száz, sőt ezer:
az alvilágban nincs az életkor miatt szemrehányás.
Utálatos fajzattá lesz a gonoszok nemzetsége,
s akik az istentelenek házában járatosak!
A bűnösök gyermekeinek öröksége elenyészik,
és magzatukat gyalázat kíséri.
Az istentelen apa ellen panaszt emelnek gyermekei,
mert miatta vannak gyalázatban.
Jaj nektek, istentelen férfiak,
akik elhagytátok az Úrnak, a Magasságbelinek törvényét!
Ha születtetek is, átokra születtetek,
és ha meghaltok, átokban lesz részetek.
Mind, ami földből való, a földbe tér vissza,
ekként a gonoszok is átokból romlásba térnek.
Csak testüket siratják az emberek,
az istentelenek neve azonban elenyészik.
Gondod legyen a jó hírnévre,
mert az inkább megmarad neked,
mint ezer drága nagy kincs.
16 Néhány napig tart a kellemes élet,
a jó név pedig örökre megmarad!
Többet ér, aki palástolja ostobaságát,
mint az az ember, aki elrejti bölcsességét.
Mert láthatatlan kincs az elrejtett bölcsesség,
mi haszna hát az egyiknek vagy a másiknak?
Békében őrizzétek, fiaim, a rendet,
s azok miatt érezzetek szégyent, amit most szám említ,
mert nem mindig illő a restelkedés,
és nem minden szégyenkezés talál tetszésre.
Restelld a paráznaságot apád és anyád előtt,
a hazugságot fejedelem és hatalmas előtt,
a vétséget bíró és elöljáró előtt,
a törvényszegést a közösség és a nép előtt,
az igazságtalanságot társad és barátod előtt,
szállóhelyeden
24 a lopást,
a megfeledkezést az Istenre tett esküről és szerződésről,
a könyökölést étkezéskor, az adott és vett jó becsmérlését,
a hallgatást, ha köszöntenek, parázna nőre tekintést,
az arc elfordítását rokontól,
arcod elfordítását társadtól,
az illetmény elvevését és meg nem térítését,
szemed jártatását más férfi feleségén,
a leskelődést szolgálója után, és ágyának megközelítését,
a becsmérlő szavakat barátaid előtt,
és a szemrehányást, amikor adakozol.
Jegyzetek
40,1 Bár Isten minden műve jó (39,21), az ember élete mégis kétségtelenül tele van szenvedéssel.
40,18 Tízlépcsős felsorolás az egyre nagyobb értékekről. A legfőbb jó az istenfélelem.
41,1 A bölcs bátran szembenéz a halállal.
41,5 A tisztességtelen ember a gyermekei jövőjét is beárnyékolja. Hogyan őrizhetnék akkor gyermekei az ő emlékét?
41,16 Sírák fia egészséges önbizalomra és büszkeségre buzdít.
41,24 A görög-római szokás (fekve és a bal könyékre támaszkodva enni) a zsidók közt illetlenségnek számított.
1 Gonosz embereket ne nézz irigy szemmel,
és ne kívánkozz közéjük,
mert szívük erőszakot tervez,
és ajkuk csalárdságot beszél.
Bölcsesség által épül föl a ház,
és értelem teszi szilárddá,
tudás folytán telnek meg a kamrák
mindenféle drága, gyönyörű holmival.
A bölcs férfi erős,
s a tudós férfi izmos és erőteljes.
Mert megfontolva kell viselni a hadat,
ott terem siker, ahol bőven van a tanács.
7 Magas a bölcsesség a balgának,
nem nyitja ki száját a kapuban.
Jegyzetek
24,1 A 22 mondás (22 a héber ábécé betűinek száma) egységes kompozíciót alkot.
24,7 A városkapu a közügyek intézésének helye: akinek ott nincs szava, az senkinek sem számít a közéletben.