3A következő alapokat vetette Salamon az Isten házának felépítésénél. Hossza a régi mértékegység szerint hatvan, szélessége húsz könyöknyi volt. Az előcsarnokot, amely a ház szélességi méretével egyenlő terjedelmű volt, s húsz könyöknyi hosszú és százhúsz könyöknyi magas volt, belülről tiszta arannyal boríttatta be. A nagyobbik helyiséget fenyőfával boríttatta be, aztán mindenütt finom aranylemezeket szegeztetett fel s ezekre pálmákat és sodrott láncformákat metszetett. A templom padozatát igen értékes márvánnyal boríttatta be, nagy ékességgel. Az arany, amelynek lemezeivel a házat, a gerendáit, ajtófélfáit, falait és ajtóit beboríttatta, teljesen salaktalan volt. A ház falaira kerubokat vésetett.
A Szentek Szentje 8Elkészíttette a Szentek Szentjének helyiségét is. Hossza, a ház szélességével megegyezően húsz könyöknyi, szélessége szintén húsz könyöknyi volt; mintegy hatszáz talentumnyi aranylemezzel boríttatta be. Aranyból készíttette a szegeket is, úgy, hogy mindegyik szeg ötven sékelt nyomott. A felső helyiségeket is beboríttatta arannyal.
A Szentek Szentjének helyiségébe két kerubszobrot készíttetett és azokat bevonattatta arannyal. A kerubok szárnyai húsz könyöknyire terjedtek, úgy, hogy az egyiknek az egyik szárnya öt könyöknyi volt s a ház faláig ért, a másik szárnya, amely szintén öt könyöknyi volt, a másik kerub szárnyát érintette. A másik kerub egyik szárnya szintén öt könyöknyi volt s a falat érte, másik szárnya is öt könyöknyi volt s a másik kerub szárnyát érintette. Mindkét kerub szárnyai tehát ki voltak terjesztve s húsz könyöknyire terjedtek; ők maguk egyenes lábbal álltak és arcukat a külső helyiség felé fordították.
Megcsináltatta a függönyt is kék, bíbor, karmazsin színű fonalból és bisszusból és kerubokat szövetett rá.
A templom pompája A templom bejárója elé két oszlopot készíttetett: harmincöt könyöknyi volt a magasságuk és öt könyöknyi volt az oszlopfő. Csináltatott továbbá olyanforma láncocskákat, mint a felelőhelyé, és rátette azokat az oszlopfőkre, meg száz gránátalmát s ezeket a láncocskák közé helyezte. Magukat az oszlopokat a templom bejárójánál helyezte el: az egyiket jobbra, a másikat balra. A jobboldalon levőt Jákinnak, a baloldalon levőt Boáznak nevezte el.
Jegyzetek
3,1 A pestisjárvány ideje alatt Dávid látomásában egy öldöklő angyalt látott. Amikor a csapás véget ért (1 Krón 21,15-19), megvette azt a helyet, ahol a jelenést látta.
3,3 A szentély a Szentek Szentjével együtt 30 méter hosszú, 10 méter széles és 10 méter magas volt. A homlokzata keletre nézett. Előtte egy oszlopcsarnok volt, olyan széles, mint maga a szentély. Az oszlopcsarnoknak 20 könyök volt a mélysége és 20 a magassága. A könyök a fogságból való szabaduláskor is ugyanakkora volt mint Mózes és Salamon idejében, vagyis kb. fél méter, a babiloni ennél rövidebb volt. A nagy terem a Szentély volt (hékál), ami 40 könyök hosszú volt, vagyis kb. 20 méter.
3,8 A Szentek Szentje (Debir) 10 méternek megfelelő könyök mélységű volt. A talentum kb. 41 kiló volt, a sékel kb. 11,5 gramm. A többi helyiség talán a szentélyt körülvevő épületegyüttes harmadik emeleti szintjén helyezkedett el.