Joacház Izrael királya 13
1Joásnak, Ahaszja fiának, Júda királyának huszonharmadik esztendejétől kezdve tizenhét esztendeig Joacház, Jéhu fia uralkodott Izraelen, Szamariában.
Azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt s Jeroboámnak, Nábát fiának bűneit követte, aki vétekre vitte Izraelt s nem távozott azoktól.
3Fel is gerjedt az Úr haragja Izrael ellen s Házaélnek, Szíria királyának és Ben-Hadadnak, Házaél fiának kezébe adta őket ezen egész idő alatt. Joacház azonban könyörgött az Úrnak s az Úr meghallgatta őt, mert látta Izrael nyomorúságát, minthogy elnyomta őket Szíria királya, és szabadítót adott az Úr Izraelnek s ez megszabadult Szíria királyának kezéből s Izrael fiai úgy laktak sátraikban, mint azelőtt. Mindazonáltal nem távoztak el Jeroboám házának bűneitől, aki vétekre vitte Izraelt, hanem azok szerint jártak, sőt a berek is megmaradt Szamariában. Pedig nem maradt Joacháznak a népből csak ötven lovasa és tíz szekere és tízezer gyalogosa, mert Szíria királya megölte és olyanná tette őket, mint a por a nyomtatószérűn.
Joacház egyéb dolgai pedig s mindaz, amit cselekedett, meg a vitézsége, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében? Amikor aztán Joacház aludni tért atyáihoz, eltemették Szamariában s fia, Joás lett a király helyette.
Joás Izrael királya 10Joásnak, Júda királyának harminchetedik esztendejétől kezdve tizenhat esztendeig uralkodott Joás, Joacház fia Izraelen, Szamariában. Azt cselekedte, ami gonosz az Úr színe előtt s nem távozott Jeroboámnak, Nábát fiának semmiféle bűnétől, aki vétekre vitte Izraelt, hanem azok szerint járt. Joás egyéb dolgai pedig s mindaz, amit cselekedett, meg a vitézsége, hogy hogyan hadakozott Amaszjával, Júda királyával, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében? Amikor aztán Joás aludni tért atyáihoz, Jeroboám ült királyi székébe, Joást pedig eltemették Szamariában, Izrael királyai mellé.
Elizeus betegsége és halála 14Amikor Elizeus megbetegedett abban a betegségben, amelybe bele is halt, lement hozzá Joás, Izrael királya és sírt előtte és ezt mondogatta: »Atyám, én atyám, Izrael szekere és szekérvezetője!« Azt mondta erre neki Elizeus: »Hozz íjat és nyilakat!« Amikor odavitte hozzá az íjat s a nyilakat, azt mondta Izrael királyának: »Tedd kezedet az íjra!« Amikor aztán rátette kezét az íjra, Elizeus rátette kezét a király kezére és azt mondta: »Nyisd ki a keleti ablakot.« Amikor aztán kinyitotta, azt mondta Elizeus: »Lődd ki a nyilat.« Ki is lőtte. Azt mondta erre Elizeus: »Az Úr győzelmi nyila, győzelmi nyíl Szíriával szemben: megvered Szíriát Áfeknél a végpusztulásig.« Majd azt mondta: »Vedd a nyilakat.« Miután vette, azt mondta neki: »Verd meg a nyíllal a földet.« Amikor aztán háromszor megverte s akkor megállt, megharagudott rá az Isten embere és azt mondta: »Ha ötször, hatszor vagy hétszer verted volna meg, a végpusztulásig verted volna meg Szíriát, most azonban csak háromszor fogod megverni.«
Meghalt tehát Elizeus és eltemették. Ugyanabban az esztendőben portyázók jöttek Moábból az országba. Bizonyos emberek pedig, akik éppen egy embert temettek, – amikor meglátták a portyázókat, bevitték a holttestet Elizeus sírjába. Amikor hozzáért Elizeus teteméhez, életre kelt az ember, s a lábára állt.
Sikeres hadjárat az arámok ellen 22Házaél, Szíria királya tehát sanyargatta Izraelt Joacház egész idejében. Ám az Úr megkönyörült rajtuk s feléjük fordult azon szövetség kedvéért, amelyet Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal tartott s nem akarta elveszíteni s egészen elvetni őket mind a mai napig. Amikor aztán Házaél, Szíria királya meghalt s fia, Ben-Hadad lett a király helyette, Joás, Joacház fia visszavette Ben-Hadadnak, Házaél fiának a kezéből azokat a városokat, amelyeket ez hadijoggal elvett apjának, Joacháznak kezéből. Három ízben verte meg őt Joás s így visszaszerezte Izrael városait.
Amaszja Júda királya 14 1Joásnak, Joacház fiának, Izrael királyának második esztendejében lett királlyá Amaszja, Joásnak, Júda királyának fia. Huszonöt esztendős volt, amikor uralkodni kezdett s huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki jeruzsálemi volt, Joadánnak hívták. Azt cselekedte, ami igaz az Úr előtt, – de nem annyira, mint atyja, Dávid. Egészen úgy cselekedett, ahogy apja, Joás cselekedett, csakhogy a magaslatokat ő sem távolította el s a nép továbbra is a magaslatokon áldozott és gyújtott illatot. Amikor elfoglalta a királyságot, megölette azokat a szolgáit, akik apját, a királyt megölték, 6de a gyilkosok fiait nem ölette meg, – miként meg van írva Mózes törvényének könyvében, amely szerint az Úr azt parancsolta és azt mondta: »Ne lakoljanak halállal az apák a fiakért, sem a fiak az apákért: mindenki csak a saját bűnéért lakoljon halállal.«
Ugyanő megverte az edomitákat – tízezret – a Sóaknás-völgyben, s bevette harccal Petrát s elnevezte azt Jektehélnek mind a mai napig.
Ekkor követeket küldött Amaszja Joáshoz, Joacháznak, Jéhu, Izrael királya fiának fiához, ezzel az üzenettel: »Gyere, szálljunk szembe egymással.« Visszaküldött erre Joás, Izrael királya, Amaszjához, Júda királyához, ezzel az üzenettel: »A libanoni bogáncs elküldött a libanoni cédrushoz, ezzel az üzenettel: Add lányodat fiamnak feleségül. De a libanoni erdei vadak arrafelé mentek és eltiporták a bogáncsot. Te megverted az edomitákat s föléjük kerekedtél s szíved felfuvalkodottá tett téged: elégedj meg a dicsőséggel s maradj házadban. Miért hívod ki a bajt, hogy elessél te és veled Júda?« 11Ám Amaszja nem nyugodott.
Felvonult tehát Joás, Izrael királya s szembeszálltak egymással, ő és Amaszja, Júda királya, Bétsemesnél, Júda városánál. Júda vereséget szenvedett Izrael előtt, úgyhogy mindenki a sátrába menekült, Amaszját pedig, Júda királyát, Ahaszja fiának, Joásnak fiát elfogta Joás, Izrael királya Bétsemesnél és elvitte Jeruzsálembe. Ott aztán lerontotta Jeruzsálem falát, Efraim kapujától kezdve egészen a szegletkapuig, négyszáz könyöknyi darabon, majd vett minden aranyat és ezüstöt s minden tárgyat, amely az Úr házában meg a király kincsei között akadt és túszokat szedetett és visszatért Szamariába.
15Joás egyéb dolgai pedig, amelyeket cselekedett, meg a vitézsége, amellyel Amaszja, Júda királya ellen hadakozott, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében? Amikor aztán Joás aludni tért atyáihoz, eltemették Szamariában Izrael királyai mellé s fia, Jeroboám lett a király helyette.
Amaszja, Joás fia, Júda királya, Joásnak, Joacház fiának, Izrael királyának halála után tizenöt esztendeig élt.
Amaszja egyéb dolgai pedig, nemde meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében? Végül is összeesküvés támadt ellene Jeruzsálemben, mire ő elmenekült Lákisba, de utána küldtek Lákisba s ott megölték. Aztán lovakon visszavitték s eltemették Jeruzsálemben atyái mellé, Dávid városában. Erre vette Júda egész népe Azarját, aki tizenhat esztendős volt s királlyá tették apja, Amaszja helyett. Ő építette ki és szerezte vissza Ejlátot Júdának, miután a király aludni tért atyáihoz.
II. Jeroboám Izrael királya 23Amaszjának, Joás fiának, Júda királyának tizenötödik esztendejétől kezdve, negyvenegy esztendeig Jeroboám, Joásnak, Izrael királyának fia uralkodott Szamariában. Azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt: nem távozott Jeroboámnak, Nábát fiának semmi bűnétől, aki vétekre vitte Izraelt.
25Ő állította helyre Izrael határait, Hamat bejárójától kezdve a Puszta tengeréig, az Úrnak, Izrael Istenének azon szava szerint, amelyet szolgája, Jónás próféta, Amáti fia által szólt, aki abból a Gátból való volt, amely Heferben van. Látta ugyanis az Úr Izrael nagyon keserves nyomorúságát s hogy oda vannak a tömlöcbe zártakig s az utolsóig, s nincs, aki megszabadítsa Izraelt, azt pedig nem mondta az Úr, hogy eltörli Izrael nevét az ég alól. Éppen azért megszabadította őket Jeroboámnak, Joás fiának keze által.
Jeroboám egyéb dolgai pedig és mindaz, amit cselekedett, meg a vitézsége, amellyel hadakozott, és hogy miképpen szerezte vissza Izraelnek Damaszkuszt és Hamatot, amely egykor Júdához tartozott, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében? Amikor aztán Jeroboám aludni tért atyáihoz, Izrael királyaihoz, fia, Zakariás lett a király helyette.
3Fel is gerjedt az Úr haragja Izrael ellen s Házaélnek, Szíria királyának és Ben-Hadadnak, Házaél fiának kezébe adta őket ezen egész idő alatt. Joacház azonban könyörgött az Úrnak s az Úr meghallgatta őt, mert látta Izrael nyomorúságát, minthogy elnyomta őket Szíria királya, és szabadítót adott az Úr Izraelnek s ez megszabadult Szíria királyának kezéből s Izrael fiai úgy laktak sátraikban, mint azelőtt. Mindazonáltal nem távoztak el Jeroboám házának bűneitől, aki vétekre vitte Izraelt, hanem azok szerint jártak, sőt a berek is megmaradt Szamariában. Pedig nem maradt Joacháznak a népből csak ötven lovasa és tíz szekere és tízezer gyalogosa, mert Szíria királya megölte és olyanná tette őket, mint a por a nyomtatószérűn.
Joacház egyéb dolgai pedig s mindaz, amit cselekedett, meg a vitézsége, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében? Amikor aztán Joacház aludni tért atyáihoz, eltemették Szamariában s fia, Joás lett a király helyette.
Joás Izrael királya 10Joásnak, Júda királyának harminchetedik esztendejétől kezdve tizenhat esztendeig uralkodott Joás, Joacház fia Izraelen, Szamariában. Azt cselekedte, ami gonosz az Úr színe előtt s nem távozott Jeroboámnak, Nábát fiának semmiféle bűnétől, aki vétekre vitte Izraelt, hanem azok szerint járt. Joás egyéb dolgai pedig s mindaz, amit cselekedett, meg a vitézsége, hogy hogyan hadakozott Amaszjával, Júda királyával, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében? Amikor aztán Joás aludni tért atyáihoz, Jeroboám ült királyi székébe, Joást pedig eltemették Szamariában, Izrael királyai mellé.
Elizeus betegsége és halála 14Amikor Elizeus megbetegedett abban a betegségben, amelybe bele is halt, lement hozzá Joás, Izrael királya és sírt előtte és ezt mondogatta: »Atyám, én atyám, Izrael szekere és szekérvezetője!« Azt mondta erre neki Elizeus: »Hozz íjat és nyilakat!« Amikor odavitte hozzá az íjat s a nyilakat, azt mondta Izrael királyának: »Tedd kezedet az íjra!« Amikor aztán rátette kezét az íjra, Elizeus rátette kezét a király kezére és azt mondta: »Nyisd ki a keleti ablakot.« Amikor aztán kinyitotta, azt mondta Elizeus: »Lődd ki a nyilat.« Ki is lőtte. Azt mondta erre Elizeus: »Az Úr győzelmi nyila, győzelmi nyíl Szíriával szemben: megvered Szíriát Áfeknél a végpusztulásig.« Majd azt mondta: »Vedd a nyilakat.« Miután vette, azt mondta neki: »Verd meg a nyíllal a földet.« Amikor aztán háromszor megverte s akkor megállt, megharagudott rá az Isten embere és azt mondta: »Ha ötször, hatszor vagy hétszer verted volna meg, a végpusztulásig verted volna meg Szíriát, most azonban csak háromszor fogod megverni.«
Meghalt tehát Elizeus és eltemették. Ugyanabban az esztendőben portyázók jöttek Moábból az országba. Bizonyos emberek pedig, akik éppen egy embert temettek, – amikor meglátták a portyázókat, bevitték a holttestet Elizeus sírjába. Amikor hozzáért Elizeus teteméhez, életre kelt az ember, s a lábára állt.
Sikeres hadjárat az arámok ellen 22Házaél, Szíria királya tehát sanyargatta Izraelt Joacház egész idejében. Ám az Úr megkönyörült rajtuk s feléjük fordult azon szövetség kedvéért, amelyet Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal tartott s nem akarta elveszíteni s egészen elvetni őket mind a mai napig. Amikor aztán Házaél, Szíria királya meghalt s fia, Ben-Hadad lett a király helyette, Joás, Joacház fia visszavette Ben-Hadadnak, Házaél fiának a kezéből azokat a városokat, amelyeket ez hadijoggal elvett apjának, Joacháznak kezéből. Három ízben verte meg őt Joás s így visszaszerezte Izrael városait.
Amaszja Júda királya 14 1Joásnak, Joacház fiának, Izrael királyának második esztendejében lett királlyá Amaszja, Joásnak, Júda királyának fia. Huszonöt esztendős volt, amikor uralkodni kezdett s huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki jeruzsálemi volt, Joadánnak hívták. Azt cselekedte, ami igaz az Úr előtt, – de nem annyira, mint atyja, Dávid. Egészen úgy cselekedett, ahogy apja, Joás cselekedett, csakhogy a magaslatokat ő sem távolította el s a nép továbbra is a magaslatokon áldozott és gyújtott illatot. Amikor elfoglalta a királyságot, megölette azokat a szolgáit, akik apját, a királyt megölték, 6de a gyilkosok fiait nem ölette meg, – miként meg van írva Mózes törvényének könyvében, amely szerint az Úr azt parancsolta és azt mondta: »Ne lakoljanak halállal az apák a fiakért, sem a fiak az apákért: mindenki csak a saját bűnéért lakoljon halállal.«
Ugyanő megverte az edomitákat – tízezret – a Sóaknás-völgyben, s bevette harccal Petrát s elnevezte azt Jektehélnek mind a mai napig.
Ekkor követeket küldött Amaszja Joáshoz, Joacháznak, Jéhu, Izrael királya fiának fiához, ezzel az üzenettel: »Gyere, szálljunk szembe egymással.« Visszaküldött erre Joás, Izrael királya, Amaszjához, Júda királyához, ezzel az üzenettel: »A libanoni bogáncs elküldött a libanoni cédrushoz, ezzel az üzenettel: Add lányodat fiamnak feleségül. De a libanoni erdei vadak arrafelé mentek és eltiporták a bogáncsot. Te megverted az edomitákat s föléjük kerekedtél s szíved felfuvalkodottá tett téged: elégedj meg a dicsőséggel s maradj házadban. Miért hívod ki a bajt, hogy elessél te és veled Júda?« 11Ám Amaszja nem nyugodott.
Felvonult tehát Joás, Izrael királya s szembeszálltak egymással, ő és Amaszja, Júda királya, Bétsemesnél, Júda városánál. Júda vereséget szenvedett Izrael előtt, úgyhogy mindenki a sátrába menekült, Amaszját pedig, Júda királyát, Ahaszja fiának, Joásnak fiát elfogta Joás, Izrael királya Bétsemesnél és elvitte Jeruzsálembe. Ott aztán lerontotta Jeruzsálem falát, Efraim kapujától kezdve egészen a szegletkapuig, négyszáz könyöknyi darabon, majd vett minden aranyat és ezüstöt s minden tárgyat, amely az Úr házában meg a király kincsei között akadt és túszokat szedetett és visszatért Szamariába.
15Joás egyéb dolgai pedig, amelyeket cselekedett, meg a vitézsége, amellyel Amaszja, Júda királya ellen hadakozott, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében? Amikor aztán Joás aludni tért atyáihoz, eltemették Szamariában Izrael királyai mellé s fia, Jeroboám lett a király helyette.
Amaszja, Joás fia, Júda királya, Joásnak, Joacház fiának, Izrael királyának halála után tizenöt esztendeig élt.
Amaszja egyéb dolgai pedig, nemde meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében? Végül is összeesküvés támadt ellene Jeruzsálemben, mire ő elmenekült Lákisba, de utána küldtek Lákisba s ott megölték. Aztán lovakon visszavitték s eltemették Jeruzsálemben atyái mellé, Dávid városában. Erre vette Júda egész népe Azarját, aki tizenhat esztendős volt s királlyá tették apja, Amaszja helyett. Ő építette ki és szerezte vissza Ejlátot Júdának, miután a király aludni tért atyáihoz.
II. Jeroboám Izrael királya 23Amaszjának, Joás fiának, Júda királyának tizenötödik esztendejétől kezdve, negyvenegy esztendeig Jeroboám, Joásnak, Izrael királyának fia uralkodott Szamariában. Azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt: nem távozott Jeroboámnak, Nábát fiának semmi bűnétől, aki vétekre vitte Izraelt.
25Ő állította helyre Izrael határait, Hamat bejárójától kezdve a Puszta tengeréig, az Úrnak, Izrael Istenének azon szava szerint, amelyet szolgája, Jónás próféta, Amáti fia által szólt, aki abból a Gátból való volt, amely Heferben van. Látta ugyanis az Úr Izrael nagyon keserves nyomorúságát s hogy oda vannak a tömlöcbe zártakig s az utolsóig, s nincs, aki megszabadítsa Izraelt, azt pedig nem mondta az Úr, hogy eltörli Izrael nevét az ég alól. Éppen azért megszabadította őket Jeroboámnak, Joás fiának keze által.
Jeroboám egyéb dolgai pedig és mindaz, amit cselekedett, meg a vitézsége, amellyel hadakozott, és hogy miképpen szerezte vissza Izraelnek Damaszkuszt és Hamatot, amely egykor Júdához tartozott, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében? Amikor aztán Jeroboám aludni tért atyáihoz, Izrael királyaihoz, fia, Zakariás lett a király helyette.
Jegyzetek
13,1 Joacház uralkodásának évei Kr. e. 813-797.
13,3 Az ország igazi ura Damaszkusz volt.
13,10 Joás uralkodásának évei Kr. e. 797-782.
13,14 Vö. 1Kir 20,26-30.
13,22 Damaszkusz bukásának oka a terjeszkedő Asszír birodalom volt.
14,1 Amaszja uralkodásának évei Kr. e. 796-767.
14,6 Vö. MTörv 24,16.
14,11 Bétsemes Jeruzsálemtől 24 km-re nyugatra fekszik.
14,15 Vö. 13,12-13.
14,23 II. Jeroboám uralkodásának évei Kr. e. 782-747.
14,25 „Hamat bejárója” Libanonban fekszik (vö. 1Kir 8,65), a „Puszta tengere” a Holt-tenger. Ámosz próféta is említ hódításokat a Jordánon túli területen (Ám 6,13).