Benjamin törzse 6Benjamin három fia Bela, Bekor és Jedjaél volt. Bela öt fia Eszbon, Ózi, Oziel, Jerimót és Uráj volt. Ezek családfők és igen erős harcosok voltak. Jegyzékük huszonkétezer-harmincnégy tagot számlált. Bekor fiai Zámira, Joás, Elieszer, Elioenáj, Ámri, Jerimót, Ábia, Anatót és Álmát voltak, ezek voltak Bekor összes fiai. Jegyzékük nemzetségeik és a családfők szerint húszezer-kétszáz vitézlő harcost számlált. Jedjaél fiai Bálán, Bálán fiai pedig Jehus, Benjamin, Áod, Kanána, Zetán, Tarzis és Ahisahár voltak. Ezek mind Jedjaél fiai voltak. Jegyzékük a családfők szerint, tizenhétezer-kétszáz harcba vonuló, vitézlő embert számlált. Hír fiai Sefám és Háfám, Áher fia pedig Húsim volt.
Naftali törzse Naftali fiai Jásziel, Gúni, Jeszer és Sallum, ők Bilhától születtek.
Manassze törzse Manassze fia Eszriel volt, akit szír mellékfelesége szült; ő szülte Mákirt, Gileád atyját is. Mákir feleségül vette Hufím és Szufím Maáka nevű húgát. Egy másik fiának Celofhád volt a neve. Celofhádnak csak leányai születtek. Maáka, Mákir felesége, fiút szült és elnevezte Peresnek. Az öccsét Seresnek hívták, akinek fiai Ulám és Rekem voltak, Ulám fia pedig Bádán lett. Ezek voltak a fiai Gileádnak, aki Mákirnak, Manassze fiának volt a fia. Nővére, Regina, Ishódot, Abiézert és Moholát szülte. Semida fiai Áhin, Sekem, Leki és Ániám voltak.
Efraim törzse Efraim fiai voltak Sutála, az ő fia Báred, akinek fia Táhát, akinek fia Eláda, akinek fia Táhát, akinek fia Zábád, akinek fia Sutála, akinek fia Ezer és Elád. Utóbbiakat Gát bennszülött emberei megölték, mivel ők lementek, hogy rajtaüssenek a jószágaikon. Ezért atyjuk, Efraim sok napig gyászolt, de fivérei eljöttek, hogy megvigasztalják. Aztán bement feleségéhez, az fogant és fiút szült, akit ő Bériának nevezett el, mivel háza bajai között született. Leánya Sára volt: ő építtette ki Alsó- és Felső-Béthoront meg Ózensárát. Fia volt továbbá Ráfa, Resef és Tále, utóbbitól született Taán. Ő Laádánt nemzette, akinek a fia Ammiúd volt, aki Elisámát nemzette, tőle pedig Nún származott, akinek a fia Józsue volt. Birtokaik és lakóhelyeik voltak: Betel és leányvárosai, kelet felé Nórán, nyugat felé Gézer és leányvárosai, továbbá Szíchem, leányvárosaival együtt egészen Ájáig és leányvárosaiig. Manassze fiaié voltak: Bétsán és leányvárosai, Tánák és leányvárosai, Megiddó és leányvárosai, Dór és leányvárosai. Ezekben laktak Józsefnek, Izrael fiának fiai.
Áser törzse Áser fiai Jimna, Jisva, Jisvi és Béria voltak, nővérük Szára volt. Béria fiai Héber és Melkiel voltak, utóbbi volt Bárszait atyja. Héber Jeflátot, Sómert, Hótámot és nővérüket Suát nemzette. Jeflát fiai Pászah, Bimhál és Asvat voltak. Ezek voltak Jeflát fiai. Sómer fiai Áhi, Roága, Hába és Arám, fivérének, Helemnek fiai pedig Szúfa, Jimna, Selles és Amál voltak. Szúfa fiai Szúe, Harnáfer, Suál, Béri, Jámra, Bószor, Hód, Samma, Sálusa, Jetrán és Beéra voltak. Jeter fiai Jefóne, Piszpa és Ára, Olla fiai pedig Áreé, Hániel és Reszia voltak. Ezek mind Áser fiai, családfők, válogatott és igen vitéz fővezérek voltak. Nemzetség-jegyzékük huszonhatezer, hadra alkalmas korban levő embert számlált.
Benjamin törzsének második jegyzéke 8 Benjamin nemzette Bálét, elsőszülöttjét, Ásbelt, a másodikat, Ahárát, a harmadikat, Noháát, a negyediket és Ráfát, az ötödiket. Bále fiai voltak Addár, Gera, Ábiud, Abisue, Naámán, Áhoe, Gera, Sefufán és Húrám. Áhod fiai, a Gibeában lakó családok fejei, akiket áttelepítettek Manahatba, a következők voltak: Naámán, Áhia és Gera. Utóbbi telepítette át őket. Ő Ózát és Áhiudot nemzette. Saháraim Moáb földjén, miután elbocsátotta feleségeit, Húsimot és Bárát, nemzette, éspedig feleségétől, Hódestől nemzette: Jobábot, Szebiát, Mésát, Molkomot, Jéuzt, Szekiát és Mármát: ezek a fiai családfők voltak. Husimtól Abitóbot és Elfaált nemzette. Elfaál fiai Héber, Mísaám és Sámád voltak, ő építtette ki Onót, Lódot és leányvárosait.
Béria és Sáma az Ajjalonban lakó családfők voltak, ők űzték el Gát lakóit. Ahió, Sesák, Jerimót, Zábadja, Árod, Heder, Mikaél, Jesfa és Jóha voltak Béria fiai. – Zábadja, Mesullám, Hezeki, Héber, Jesamári, Jezlia, Jobáb voltak Elfaál fiai, Jákim, Zekri, Zábdi, Elioenáj, Szeletáj, Eliél, Adája, Barája, Samarát pedig Szemei fiai voltak. – Jesfám, Héber, Eliél, Abdon, Zekri, Hánán, Hananja, Élám, Anatótja, Jefdája, Fánuel voltak Sesák fiai, Samsári, Sohorja, Otolja, Jersia, Elija, Zekri pedig Jerohám fiai.
Ezek család- és nemzetségfők voltak és Jeruzsálemben laktak.
Saul családja Gibeonban laktak: Abigibeon, akinek feleségét Maákának hívták, s akinek elsőszülött fia Abdon volt, továbbá Szúr, Kís, Baál, Nádáb, Gedor, Ahió, Záker és Miklót. Miklót Simát nemzette. Ezek a testvéreikkel átellenben, Jeruzsálemben, a testvéreik között laktak.
Nér Kíst nemzette, Kís meg Sault nemzette. Saul Jonatánt, Melkisuát, Abinádábot és Esbaált nemzette. Jonatán fia Meribbaál volt, Meribbaál pedig Míkát nemzette. Míka fiai Fíton, Melek, Táraa, és Ácház voltak. Ácház Joádát nemzette, Joáda Alamátot, Azmótot és Zámrit nemzette, Zámri Mószát nemzette, Mósza Bánaát nemzette, akinek fia Ráfa volt, tőle Elásza származott, ő pedig Ászelt nemzette. Ászelnek hat fia volt, név szerint: Ezrikám, Bokru, Ismaél, Sária, Obadja és Hánán: ez volt Ászel összes fia. Fivérének, Eseknek fiai voltak: Ulám, az elsőszülött, Jehus, a második és Elifálet, a harmadik. Ulám fiai igen erős emberek s nagy erejű íjászok voltak. Sok fiuk és unokájuk volt, mintegy százötven. Ezek mind Benjamin fiai voltak.
Jeruzsálemi családok a száműzetés után 9 1Így foglalták jegyzékekbe egész Izraelt: összességük fel van jegyezve Izrael és Júda királyainak könyvében.
Vétkeik miatt azonban Babilonba hurcolták őket. Azok, akik azelőtt birtokaikon és városaikban laktak: izraeliták, papok, leviták és natiniták voltak.
Jeruzsálemben Júda fiai, Benjamin fiai, Efraim és Manassze fiai közül a következők laktak. Júda fiának, Fáresznek fiai közül: Otei; aki Ammiúdnak volt a fia, aki meg Ámrinak volt a fia, aki meg Omrájnak volt a fia, aki meg Bonninak volt a fia. A selaiták közül: Aszája, az elsőszülött, és fiai. Zára fiai közül: Jehuél, továbbá ezek testvérei, hatszázkilencvenen. – Benjamin fiai közül: Száló, ő Mesullámnak volt a fia, aki meg Odujának volt a fia, aki meg Aszánának volt a fia, továbbá Jobánja, Jerohám fia, meg Éla, Ózinak, Mokori fiának fia, meg Mesullám. Ő Sáfatjának volt a fia, aki meg Ráguelnek volt a fia, aki meg Jebanjának volt a fia, továbbá ezek testvérei, családjaik szerint, kilencszázötvenhatan. Ezek mind családfők voltak a családjukban.
A papok közül: Jedája, Jojárib, Jákin, továbbá Azarja, az Isten házának főpapja. – Ő Helkijának volt a fia, aki meg Mesullámnak volt a fia, aki meg Szádoknak volt a fia, aki meg Marájótnak volt a fia, aki meg Ahitóbnak volt a fia, – továbbá Adája. – Ő Jerohámnak volt a fia, aki meg Fássúrnak volt a fia, aki meg Melkiának volt a fia, meg Maászáj. – Ő Adiélnek volt a fia, aki meg Jezrának volt a fia, aki meg Mesullámnak volt a fia, aki meg Mesullámitnak volt a fia, aki meg Immernek volt a fia, – meg ezek testvérei, ezerhétszázhatvanan, akik családfők voltak családjukban és vitéz hősök az Isten háza szolgálatának végzésében.
A leviták közül: a Merári fiai közül való Semeja, ő Hásubnak volt a fia, aki meg Ezrikámnak volt a fia, aki meg Hásebjának volt a fia, továb
Továbbá az ajtónállók: Sallum, Akkub, Telmon és Áhimán. Fivérük, Sallum volt a fő: mindezideig ő és emberei őrködtek Lévi fiai közül a királyi, a keleti kapunál, rendjeik szerint.
A levita tisztségviselők Sallum, annak a Kórénak a fia, aki Kóré fiának, Abiászáfnak volt a fia, meg az ő testvérei és az ő családja voltak ugyanis azok a kóriták, akik mint a sátor bejáratának őrei teljesítettek szolgálatot, s az ő családjaik őrizték rendjeik szerint az Úr táborának bejáratát. 20Fineesz, Eleazár fia volt az elöljárójuk az Úr előtt. Zakariás, Mesullámja fia volt a bizonyság hajlékába vezető kapu őre. Azok, akiket a kapuk őreivé szemeltek ki, összesen kétszáztizenketten voltak és a saját falvaikban voltak jegyzékbe véve. Dávid és Sámuel, a látnok rendelte őket megbízatásukba éspedig őket is, fiaikat is az Úr házának ajtajaihoz és a sátorhoz, rendjeik szerint. A négy égtáj felé voltak felállítva az ajtónállók: azaz kelet, nyugat, észak és dél felé. Testvéreik falvaikban tartózkodtak, de szombatjaikon, időről-időre, bevonultak. Erre a négy levitára volt bízva az ajtónállók egész összessége. Ők ügyeltek fel a kamrákra és az Úr házának kincseire is. Az Úr temploma körül tartózkodtak őrhelyeiken, hogy amikor az ideje elérkezik, reggel kinyissák az ajtókat.
Az ő nemzetségükből valók voltak a szolgálathoz szükséges eszközök gondviselői is: megszámlálva vitték be és hozták ki ugyanis az eszközöket. Közülük valók voltak azok is, akikre a szentély tárgyai voltak bízva, akik gondot viseltek a lisztlángra, a borra, az olajra, a tömjénre és a fűszerekre. A keneteket azonban a papok fiai készítették a fűszerekből. Matatiás levita, a kórita Sallum elsőszülöttje a serpenyőben készítendő süteményekről gondoskodott, néhányan testvéreik, Kaát fiai közül pedig a kiteendő kenyerekre viseltek gondot, hogy minden szombatra mindig újakat készítsenek. Ezek voltak az énekesek vezetői a leviták családjai szerint, akik a templom oldalkamráiban laktak, hogy éjjel-nappal állandóan szolgálhassanak tisztükben, s ezek voltak a leviták vezetői, a családok fejei, akik Jeruzsálemben laktak.
Saul családja Gibeonban laktak: Gibeon atyja, Jehiél; feleségét Maákának hívták, elsőszülött fia pedig Abdon volt; továbbá Szúr, Kís, Baál, Nér, Nádáb, Gedor, Ahió, Zakariás és Miklót. Miklót Simát nemzette. Ők testvéreikkel szemben, Jeruzsálemben, testvéreik között laktak. Nér Kíst nemzette, Kís Sault nemzette, Saul Jonatánt, Melkisuát, Abinádábot és Esbaált nemzette. Jonatán fia Meribbaál volt, Meribbaál Míkát nemzette, Míka fiai Fíton, Melek, Táraa és Áház voltak. Áház Járát nemzette, Jára Alamátot, Azmótot és Zámrit nemzette, Zámri Mószát nemzette, Mósza Bánaát nemzette, az ő fia, Rafája, Elászát nemzette, tőle Ászel származott. Ászelnek hat fia volt, név szerint: Ezrikám, Bokru, Ismaél, Sária, Obadja, Hánán. Ezek voltak Ászel fiai.
Jegyzetek
7,3 Az ötből egy eltűnt a szövegből.
7,6 Benjamin fiaiból a leszármazottak száma háromra csökkent Izraellel való háborújuk miatt (Bír 20,46).
9,1 Babilon gonoszságairól beszél, de aztán Jeruzsálem első lakóinak névsorát mondja el, akik Lévi, Júda és Benjamin törzséből valók voltak Manassze és Efraim kislétszámú csoportjával együtt.
9,20 Mózes idejéből hirtelen átlép Dávid korába. A szerző tulajdonképpen két intézményt akar dicsőíteni: a dávidi dinasztiát, amely az isteni igéretek letéteményese volt, és az ároni papságot, amelyből a legitim főpapság származik, és amely a dávidi időkben érte el fénykorát; jelentősége az azt követő templomi szolgálatban teljesedett ki.