Prófétai figyelmeztetés 13
1Ekkor íme, az Úr parancsára Bételbe jött az Isten egyik embere, amikor Jeroboám éppen az oltáron állt és tömjénezett,
s kiáltott az oltár ellen az Úr parancsára, s azt mondta: »Oltár, oltár, ezt üzeni az Úr: íme, születni fog Dávid házából egy fiú, akinek Jozija lesz a neve, s az fel fogja áldozni rajtad a magaslatok papjait, akik most tömjént gyújtanak rajtad, s embercsontokat fog égetni rajtad.«
Jelt is adott nekik azon a napon, így szólva: »Ez lesz a jele annak, hogy az Úr szólt: Íme, meghasad az oltár, s kiömlik a rajta levő hamu.«
Amikor a király meghallotta az Isten emberének beszédét, amelyet a bételi oltár ellen kiáltott, kinyújtotta kezét az oltárról és azt mondta: »Fogjátok meg őt!« Erre elszáradt keze, amelyet ellene kinyújtott – úgyhogy nem tudta visszahúzni magához és meghasadt az oltár és kiömlött a hamu az oltárról, azon jel szerint, amelyet az Isten embere az Úr parancsára megjövendölt. Azt mondta ekkor a király az Isten emberének: »Könyörögj az Úrhoz, a te Istenedhez, s imádkozz értem, hogy helyreálljon kezem.« Imádkozott erre az Isten embere az Úrhoz, s a király keze visszatért hozzá, s olyan lett, mint azelőtt volt.
Szólt ekkor a király az Isten emberéhez: »Gyere haza velem, s egyél, s megajándékozlak téged.« Az Isten embere erre azt felelte a királynak: »Ha házad felét adod is nekem, akkor sem megyek el veled, s nem eszem kenyeret, s nem iszom vizet ezen a helyen: mert így hagyta meg nekem az Úr szava, aki azt parancsolta: ‘Ne egyél kenyeret, s ne igyál vizet, s ne azon az úton térj vissza, amelyiken jöttél.’« Más úton ment el tehát, s nem azon az úton tért vissza, amelyiken Bételbe ment.
11Lakott azonban Bételben egy öreg próféta. Ehhez elmentek fiai, s elbeszélték neki mindazokat a cselekedeteket, amelyiket az Isten embere azon a napon Bételben művelt, s elbeszélték apjuknak a szavakat, amelyeket a királynak mondott. Azt mondta ekkor nekik apjuk: »Melyik úton ment el?« Megmutatták neki fiai az utat, amelyen elment Istennek az az embere, aki Júdából jött. Azt mondta erre fiainak: »Nyergeljétek meg nekem a szamarat.« Miután azok megnyergelték, ráült, s elment az Isten embere után. Meg is találta, amint éppen a terebintfa alatt üldögélt és azt mondta neki: »Te vagy-e Istennek az az embere, aki Júdából jöttél?« Az azt felelte: »Én.« Azt mondta erre neki: »Gyere velem haza, s egyél kenyeret.« Az ezt mondta: »Nem térhetek vissza, s nem mehetek el veled, s nem eszem kenyeret, s nem iszom vizet ezen a helyen, mert meghagyta nekem az Úr az ő szavával: ‘Ne egyél kenyeret, s ne igyál vizet ott, s ne azon az úton térj vissza, amelyiken oda mégy.’« Ő azt mondta neki: »Magam is próféta vagyok, éppen úgy, mint te, s egy angyal az Úr parancsából meghagyta nekem, s azt mondta: ‘Vidd vissza őt magaddal házadba, hogy egyen kenyeret és igyon vizet.’« Rászedte őt, s visszavitte magával: evett tehát kenyeret és ivott vizet házában.
Miközben azonban az asztalnál ültek, az Úr szózatot intézett ahhoz a prófétához, aki őt visszavitte. Erre ő rákiáltott Istennek arra az emberére, aki Júdából jött: »Ezt üzeni az Úr: Mivel nem engedelmeskedtél az Úr szájának, s nem tartottad meg azt a parancsot, amelyet az Úr, a te Istened neked meghagyott, s visszatértél, s ettél kenyeret és ittál vizet azon a helyen, amely felől megparancsoltam neked, hogy ott ne egyél kenyeret, s ne igyál vizet: nem kerül tetemed atyáid sírjába.«
Amikor aztán evett és ivott, megnyergeltette szamarát a próféta számára, akit visszahozott. Miután az elment, az úton rátalált egy oroszlán, s megölte; teste ott hevert az úton, s mellette állt a szamár, s a holttest mellett állt az oroszlán is. Éppen akkor emberek mentek arrafelé, s meglátták az úton heverő holttestet s a holttest mellett álló oroszlánt és elmentek, s elbeszélték a városban, amelyben az az öreg próféta lakott. Amikor meghallotta ezt az a próféta, aki visszatérítette őt az útról, így szólt: »Istennek az az embere az, aki nem engedelmeskedett az Úr szájának: az Úr kiszolgáltatta az oroszlánnak, s az összetörte, s megölte az Úrnak azon szava szerint, amelyet hozzá intézett.« Majd azt mondta fiainak: »Nyergeljétek meg nekem a szamarat.« Miután azok megnyergelték, ő elment, s megtalálta az úton heverő holttestet s a holttest mellett álló szamarat és oroszlánt; az oroszlán nem evett a holttestből, s nem bántotta a szamarat sem.
Erre a próféta felvette Isten emberének holttestét, feltette a szamárra és visszatért, s bevitte az öreg próféta városába, hogy elsirassa. Le is tette holttestét a saját sírjába és elsiratták: »Jaj, jaj, testvérem!« Amikor aztán elsiratták, azt mondta fiainak: »Ha majd meghalok, temessetek abba a sírba, amelybe az Isten emberét temették; az ő csontjai mellé tegyétek csontjaimat, mert bizonnyal be fog következni az a dolog, amelyet az Úr parancsára a bételi oltár ellen s a Szamaria városaiban levő valamennyi magaslati templom ellen jövendölt.«
Jeroboám azonban ezen dolgok után sem fordult vissza nagyon gonosz útjáról, sőt ellenkezőleg, papokat rendelt a magaslatokra a köznépből: aki csak akarta, felavattatta kezét, s a magaslatok papjává lett. Ez lett az oka annak, hogy Jeroboám háza vétket vont magára, s összedűlt és elpusztult a föld színéről.
Jeroboám beteg gyermeke 14 1Ugyanebben az időben megbetegedett Ábia, Jeroboám fia. 2Azt mondta ekkor Jeroboám a feleségének: »Kelj fel, cserélj ruhát, hogy ne ismerjenek meg, hogy te vagy Jeroboám felesége, s eredj el Silóba, ahol Ahiás próféta van, aki megmondta nekem, hogy királya leszek e népnek. Végy kezedbe tíz kenyeret is, meg egy lepényt és egy edény mézet, s eredj el hozzá: ő majd közli veled, mi lesz e gyermekkel.« Úgy cselekedett Jeroboám felesége, ahogy ő mondta, s felkelt, s elment Silóba, s betért Ahiás házába; ez azonban már nem látott, mert szeme az öregségtől elhomályosodott.
Azt mondta azonban az Úr Ahiásnak: »Íme, Jeroboám felesége jött, hogy megkérdezzen téged beteg fia felől. Ezt és ezt mondd neki.« – Amikor tehát az kilétét titkolva bement, s Ahiás meghallotta lába neszét, amint az ajtóhoz lépett, azt mondta: »Gyere csak be, Jeroboám felesége, miért tetteted magadat másnak? Én azonban kemény hírre kaptam megbízatást számodra. Eredj, s mondd Jeroboámnak: ‘Ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: Mivel én felemeltelek téged a nép közül, s népemnek, Izraelnek fejedelmévé tettelek, s elszakítottam a királyságot Dávid házától, s neked adtam, te azonban nem voltál olyan, mint szolgám, Dávid, aki megtartotta parancsaimat, s teljes szívéből követett engem, s azt cselekedte, ami kedves az én színem előtt, hanem gonoszabbul cselekedtél, mint mindazok, akik előtted voltak, s más, öntött isteneket csináltattál magadnak, hogy haragra ingerelj, engem pedig a hátad mögé vetettél: azért íme, én nyomorúságot hozok Jeroboám házára, s kiirtom Jeroboám minden férfiát, a bezártat is, az utolsót is Izraelben és úgy elsöpröm Jeroboám házának utódait, mint ahogy a trágyát szokták elsöpörni egészen tisztára. Akije a városban hal meg Jeroboámnak, azt a kutyák eszik meg, akije pedig a mezőn hal meg, azt az ég madarai falják fel, mert az Úr így szólt. Te pedig kelj fel, s menj házadba, s mihelyt lábad a városba lép, meghal a gyermek, s elsiratja egész Izrael és el is temeti: mert egyedül ő kerül sírba Jeroboám ivadékai közül, mert Jeroboám házában csak benne talált jót az Úr, Izrael Istene. Aztán majd királyt támaszt az Úr magának Izrael számára, s az megveri Jeroboám házát azon a napon s abban az időben és úgy megveri az Úr Isten Izraelt, hogy úgy fog ingadozni, mint a nád a vízben, s kitépi Izraelt erről a jó földről, amelyet atyáinak adott, s elszórja őket a folyóvízen túlra, mivel berkeket csináltak maguknak, hogy bosszantsák az Urat és kiszolgáltatja az Úr Izraelt Jeroboámnak azon vétkei miatt, amelyekkel vétkezett, s vétekbe vitte Izraelt.’«
17Felkelt tehát Jeroboám felesége, s elment, s eljutott Tircába, s amint belépett a ház küszöbén, meghalt a gyermek; el is temették, s el is siratta őt egész Izrael az Úr beszéde szerint, amelyet szolgája, Ahiás próféta által szólt.
Jeroboám halála Jeroboám egyéb dolgai pedig, hogy miként hadakozott, s miként uralkodott, íme, meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében. Az idő pedig, amíg Jeroboám uralkodott, huszonkét esztendő volt: aztán aludni tért atyáihoz, s fia, Nádáb lett a király helyette.
Roboám Júda királya 21Tehát Roboám, Salamon fia lett a király Júdában. Negyvenegy esztendős volt Roboám, amikor uralkodni kezdett, s tizenhét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet az Úr kiválasztott Izrael minden törzse közül, hogy odahelyezze nevét. Anyját, aki ammonita volt, Naámának hívták.
Ekkor Júda azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, s jobban ingerelték Őt mindannál, amit atyáik cselekedtek vétkeikkel, amelyeket elkövettek. 23Ők is építettek ugyanis maguknak oltárokat, oszlopokat és berkeket minden magas dombon s minden lombos fa alatt, 24sőt fiúszeretők is voltak az országban, s azoknak a népeknek minden undokságát elkövették, amelyeket az Úr eltörölt Izrael fiainak színe elől.
25Roboám királyságának ötödik esztendejében aztán felvonult Sesák, Egyiptom királya, Jeruzsálembe, s elvitte az Úr házának kincseit s a királyi kincseket, s elrabolt mindent, azokat az aranypajzsokat is, amelyeket Salamon készíttetett. Ezek helyett Roboám király rézpajzsokat készíttetett, s azokat adta a pajzsosok vezéreinek kezébe s azok kezébe, akik a király házának ajtajában őrködtek. Valahányszor a király az Úr házába ment, felvették őket azok, akiknek az volt a tisztük, hogy előtte vonuljanak, aztán megint visszavitték a pajzsosok fegyvertárába.
Roboám egyéb dolgai pedig s mindaz, amit cselekedett, íme, meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében. Roboám és Jeroboám között ugyanis háború volt minden időben. Amikor aztán Roboám aludni tért atyáihoz, eltemették melléjük Dávid városában anyját, aki ammonita volt, s Naámának hívták. Ezután a fia, Abia lett a király helyette.
Abia Júda királya 15 1Jeroboám, Nábát fia uralkodásának tizennyolcadik esztendejében tehát Abia lett Júda királya. Három esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; anyját, aki Abisalom lánya volt, Maákának hívták. Követte apja minden bűnét, amelyet őelőtte elkövetett és szíve nem volt olyan tökéletesen az Úrral, Istenével, mint atyjának, Dávidnak szíve. Mindazonáltal Dávidért szövétneket adott neki az Úr, az ő Istene Jeruzsálemben, azáltal, hogy fiát emelte trónra utána, s állni hagyta Jeruzsálemet, azért, mert Dávid azt cselekedte, ami igaz az Úr szeme előtt, s nem tért el semmitől sem, amit neki parancsolt élete valamennyi napja alatt, kivéve a hetita Uriás dolgát. 6De háború volt Roboám és Jeroboám között élete valamennyi napja alatt.
Abia egyéb dolgai pedig s mindaz, amit cselekedett, nemde meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében? Abia és Jeroboám között is hadakozás volt. Amikor aztán Abia aludni tért atyáihoz, eltemették a Dávid-városban, s fia, Ásza lett a király helyette.
Ásza Júda királya 9Jeroboámnak, Izrael királyának huszadik esztendejében tehát Ásza lett Júda királya. Negyvenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Abisalom lánya volt, Maákának hívták.
Ásza azt cselekedte, ami igaz az Úr színe előtt, úgy mint atyja, Dávid. Eltávolította a fiúszeretőket az országból, s megtisztította azt a bálványok minden szennyétől, amelyeket atyái készíttettek. 13Sőt anyját, Maákát is eltávolította, hogy ne legyen fejedelem Astarte szolgálatánál és berkében, amelyet ő annak tiszteletére szerzett, és lerontatta annak barlangját, s összetörette az undok bálványt, s elégettette a Kedron völgyében. A magaslatokat ugyan nem távolította el, de Ásza szíve tökéletesen az Úrral volt valamennyi napján át. Azt, amit apja szentté tett, s amit ő fogadott, az ezüstöt, aranyat s a tárgyakat, bevitte az Úr házába.
16Ásza és Bása, Izrael királya között azonban háború volt valamennyi napjuk alatt. Bása, Izrael királya fel is vonult Júda ellen, s kiépíttette Rámát, hogy senki se jöhessen ki vagy mehessen be Ásza, Júda királya részéről. Erre Ásza vette azt az egész ezüstöt és aranyat, amely megmaradt az Úr házának kincseiből meg a király házának kincseiből, s szolgái kezébe adta, s elküldte Benadádhoz, Tábremonnak, Hezjón fiának fiához, Szíria királyához, aki Damaszkuszban lakott, ezzel az üzenettel: »Szövetség van közöttem s közötted, az én apám s a te apád között: azért küldök ajándékot neked, ezüstöt s aranyat, s kérlek, jöjj, s bontsd fel azt a szövetséget, amelyet Básával, Izrael királyával tartasz, hogy elvonuljon tőlem.« Ben-Hadad hallgatott is Ásza királyra és elküldte seregének vezéreit Izrael városai ellen, s azok megverték Áhiont, Dánt, Ábel-Maáka házát s az egész Kennerótot, vagyis Naftali egész földjét. Amikor ezt Bása meghallotta, abbahagyta Ráma építését, s visszatért Tircába. Erre Ásza király követet küldött egész Júdába, s ezt üzente: Senki sem húzhatja ki magát! – s elhordták Rámából a követ és a fát, amellyel Bása építkezett, s Ásza király kiépíttette belőle Benjamin-Gibeát és Micpát.
Ásza egyéb dolgai pedig és valamennyi hőstette s mindaz, amit cselekedett, s a városok, amelyeket építtetett, nemde meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében? Öreg korában azonban megfájdult lába. Amikor aztán aludni tért atyáihoz, eltemették melléjük atyja, Dávid városába, s fia, Jozafát lett a király helyette.
Nádáb Izrael királya 25Jeroboám fia, Nádáb Ászának, Júda királyának második esztendejében lett Izrael királya, s két esztendeig uralkodott Izraelen. Azt cselekedte, ami gonosz az Úr színe előtt, s követte apja útjait és vétkeit, amelyekkel az vétekre vitte Izraelt. De Bása, az Isszakár házából való Ahiás fia, csapdát vetett ellene és Gebbetonnál, a filiszteusok városánál leütötte; Nádáb ugyanis és egész Izrael ostromolták Gebbetont. Bása tehát Ászának, Júda királyának harmadik esztendejében megölte és király lett helyette. Amikor király lett, leüttette Jeroboám egész házát; egy lelket sem hagyott ivadékából, amíg el nem törölte őt az Úrnak azon szava szerint, amelyet szolgája, a silói Ahiás által szólt Jeroboám vétkei miatt, amelyekkel vétkezett, s vétekre vitte Izraelt és bűne miatt, amellyel bosszantotta az Urat, Izrael Istenét.
Nádáb egyéb dolgai, s mindaz, amit cselekedett, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében? Ásza és Bása, Izrael királya között pedig háborúság volt valamennyi napjukon át.
Bása Izrael királya 33Ászának, Júda királyának harmadik esztendejétől kezdve ugyanis Bása, Ahiás fia uralkodott egész Izraelen, Tircában, huszonnégy esztendeig. Azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, s követte Jeroboám eljárását és vétkeit, amelyekkel az vétekre vitte Izraelt.
16 Ekkor az Úr szózatot intézett Jéhuhoz, Hanáni fiához, Bása ellen, ezekkel a szavakkal: »Mivel én felemeltelek téged a porból, s népem, Izrael fejedelmévé tettelek, te pedig Jeroboám eljárását követted, s vétekre vitted népemet, Izraelt, hogy bosszants vétkeikkel: íme, én learatom Bása utódait s háza utódait, s olyanná teszem házadat, mint Jeroboámnak, Nábát fiának házát. Akije a városban hal meg Básának, azt a kutyák eszik meg, akije pedig a mezőn hal meg, azt az ég madarai eszik meg.«
Bása egyéb dolgai pedig, s mindaz, amit cselekedett s viadalai, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében? Amikor aztán Bása aludni tért atyáihoz, eltemették Tircában, s fia, Éla lett a király helyette.
Amikor pedig elhangzott az Úr szava Jéhu próféta, Hanáni fia által Bása s háza ellen s mindazon gonoszság ellen, amelyet az Úr előtt elkövetett, hogy bosszantsa őt keze műveivel, s olyan legyen, mint Jeroboám háza – ő emiatt megölte őt, azaz Jéhut, Hanáni fiát, a prófétát.
Éla Izrael királya 8Ászának, Júda királyának huszonhatodik esztendejétől kezdve Éla, Bása fia uralkodott Izraelen, Tircában, két esztendeig. Ekkor pártot ütött ellene szolgája, Zimri, a lovasok egyik felének vezére. Miközben Éla Tircában Árszának, a terszai tiszttartónak a házában részegre itta magát, Zimri rárontott, leütötte, s megölte Ászának, Júda királyának huszonhetedik esztendejében, s király lett helyette. Amikor pedig királlyá lett, s beült az ő királyi székébe, leüttette Bása egész házát, s nem hagyott belőle férfit, sem rokont, sem barátot. Így törölte el Zimri Bása egész házát, az Úr ama szava szerint, amelyet Básának Jéhu próféta által szólt, Bása minden vétke miatt, s fia, Éla vétkei miatt, akik vétkeztek, s vétekre vitték Izraelt, s bosszantották az Urat, Izrael Istenét hiábavalóságaikkal.
Éla egyéb dolgai pedig, s mindaz, amit cselekedett, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében?
Zimri Izrael királya 15Ászának, Júda királyának huszonhetedik esztendejében uralkodott Zimri hét napig Tircában. A sereg ekkor éppen Gebbetont, a filiszteusok városát ostromolta. Amikor meghallotta, hogy Zimri pártot ütött, s megölte a királyt, egész Izrael Omrit tette királyává, aki abban az időben Izrael seregének fővezére volt a táborban. Felment tehát Omri s vele egész Izrael Gebbetonból, s ostrom alá vették Tircát. Amikor Zimri látta, hogy be fogják venni a várost, bement a palotába, s magára gyújtotta a királyi házat, s meghalt vétkei miatt, amelyekkel vétkezett, amikor azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, s amikor követte Jeroboám útjait és vétkét, amellyel az vétekre vitte Izraelt.
Zimri egyéb dolgai és lesvetése meg zsarnoksága, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében?
Omri Izrael királya 21Ekkor Izrael népe két részre szakadt: a nép fele Tebnit, Ginet fiát követte, hogy őt tegye királlyá, a fele pedig Omrit. De erősebb lett az a nép, amely Omrival volt, mint az a nép, amely Tebnit, Ginet fiát követte, s meghalt Tebni, s Omri lett a király.
Ászának, Júda királyának harmincegyedik esztendejétől kezdve Omri uralkodott Izraelen tizenkét esztendeig. Hat esztendeig Tircában uralkodott. Majd megvette Semertől két talentum ezüstön Szamaria hegyét, s kiépítette azt, s elnevezte a várost, amelyet épített, Szemernek, a hegy gazdájának nevéről Szamariának. Azt cselekedte Omri, ami gonosz az Úr színe előtt, sőt gonoszabbul cselekedett, mint mindazok, akik előtte voltak és követte Jeroboámnak, Nábát fiának minden útját és vétkeit, amelyekkel az vétekre vitte Izraelt, hogy bosszantsa az Urat, Izrael Istenét hiábavalóságai által.
Omri egyéb dolgai pedig és harcai, amelyeket viselt, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében? Amikor aztán Omri aludni tért atyáihoz, eltemették Szamariában, s fia, Ácháb lett a király helyette.
Ácháb Izrael királya 29Omri fia, Ácháb Ászának, Júda királyának harmincnyolcadik esztendejében lett Izrael királya; huszonkét esztendeig uralkodott Ácháb, Omri fia Izraelen, Szamariában. Azt cselekedte Ácháb, Omri fia, ami gonosz az Úr színe előtt, még jobban, mint mindazok, akik előtte voltak. Sőt nem volt elég neki, hogy Jeroboámnak, Nábát fiának vétkeit követte, hanem még Jezabelt, Etbaálnak, a szidoniak királyának lányát is feleségül vette. Elment, Baált szolgálta és imádta, és oltárt emeltetett Baálnak Baál házában, amelyet Szamariában építtetett. Berket ültettetett, s egyebeket is cselekedett Ácháb, hogy bosszantsa az Urat, Izrael Istenét, jobban, mint Izrael minden királya, aki előtte volt. 34Az ő napjaiban építtette ki a bételi Hiél Jerikót – Abirámnak, elsőszülöttének árán vetette meg alapját és Szegubnak, legkisebb fiának árán állíttatta fel kapuit, az Úr azon szava szerint, amelyet Józsue, Nún fia által szólt.
Amikor a király meghallotta az Isten emberének beszédét, amelyet a bételi oltár ellen kiáltott, kinyújtotta kezét az oltárról és azt mondta: »Fogjátok meg őt!« Erre elszáradt keze, amelyet ellene kinyújtott – úgyhogy nem tudta visszahúzni magához és meghasadt az oltár és kiömlött a hamu az oltárról, azon jel szerint, amelyet az Isten embere az Úr parancsára megjövendölt. Azt mondta ekkor a király az Isten emberének: »Könyörögj az Úrhoz, a te Istenedhez, s imádkozz értem, hogy helyreálljon kezem.« Imádkozott erre az Isten embere az Úrhoz, s a király keze visszatért hozzá, s olyan lett, mint azelőtt volt.
Szólt ekkor a király az Isten emberéhez: »Gyere haza velem, s egyél, s megajándékozlak téged.« Az Isten embere erre azt felelte a királynak: »Ha házad felét adod is nekem, akkor sem megyek el veled, s nem eszem kenyeret, s nem iszom vizet ezen a helyen: mert így hagyta meg nekem az Úr szava, aki azt parancsolta: ‘Ne egyél kenyeret, s ne igyál vizet, s ne azon az úton térj vissza, amelyiken jöttél.’« Más úton ment el tehát, s nem azon az úton tért vissza, amelyiken Bételbe ment.
11Lakott azonban Bételben egy öreg próféta. Ehhez elmentek fiai, s elbeszélték neki mindazokat a cselekedeteket, amelyiket az Isten embere azon a napon Bételben művelt, s elbeszélték apjuknak a szavakat, amelyeket a királynak mondott. Azt mondta ekkor nekik apjuk: »Melyik úton ment el?« Megmutatták neki fiai az utat, amelyen elment Istennek az az embere, aki Júdából jött. Azt mondta erre fiainak: »Nyergeljétek meg nekem a szamarat.« Miután azok megnyergelték, ráült, s elment az Isten embere után. Meg is találta, amint éppen a terebintfa alatt üldögélt és azt mondta neki: »Te vagy-e Istennek az az embere, aki Júdából jöttél?« Az azt felelte: »Én.« Azt mondta erre neki: »Gyere velem haza, s egyél kenyeret.« Az ezt mondta: »Nem térhetek vissza, s nem mehetek el veled, s nem eszem kenyeret, s nem iszom vizet ezen a helyen, mert meghagyta nekem az Úr az ő szavával: ‘Ne egyél kenyeret, s ne igyál vizet ott, s ne azon az úton térj vissza, amelyiken oda mégy.’« Ő azt mondta neki: »Magam is próféta vagyok, éppen úgy, mint te, s egy angyal az Úr parancsából meghagyta nekem, s azt mondta: ‘Vidd vissza őt magaddal házadba, hogy egyen kenyeret és igyon vizet.’« Rászedte őt, s visszavitte magával: evett tehát kenyeret és ivott vizet házában.
Miközben azonban az asztalnál ültek, az Úr szózatot intézett ahhoz a prófétához, aki őt visszavitte. Erre ő rákiáltott Istennek arra az emberére, aki Júdából jött: »Ezt üzeni az Úr: Mivel nem engedelmeskedtél az Úr szájának, s nem tartottad meg azt a parancsot, amelyet az Úr, a te Istened neked meghagyott, s visszatértél, s ettél kenyeret és ittál vizet azon a helyen, amely felől megparancsoltam neked, hogy ott ne egyél kenyeret, s ne igyál vizet: nem kerül tetemed atyáid sírjába.«
Amikor aztán evett és ivott, megnyergeltette szamarát a próféta számára, akit visszahozott. Miután az elment, az úton rátalált egy oroszlán, s megölte; teste ott hevert az úton, s mellette állt a szamár, s a holttest mellett állt az oroszlán is. Éppen akkor emberek mentek arrafelé, s meglátták az úton heverő holttestet s a holttest mellett álló oroszlánt és elmentek, s elbeszélték a városban, amelyben az az öreg próféta lakott. Amikor meghallotta ezt az a próféta, aki visszatérítette őt az útról, így szólt: »Istennek az az embere az, aki nem engedelmeskedett az Úr szájának: az Úr kiszolgáltatta az oroszlánnak, s az összetörte, s megölte az Úrnak azon szava szerint, amelyet hozzá intézett.« Majd azt mondta fiainak: »Nyergeljétek meg nekem a szamarat.« Miután azok megnyergelték, ő elment, s megtalálta az úton heverő holttestet s a holttest mellett álló szamarat és oroszlánt; az oroszlán nem evett a holttestből, s nem bántotta a szamarat sem.
Erre a próféta felvette Isten emberének holttestét, feltette a szamárra és visszatért, s bevitte az öreg próféta városába, hogy elsirassa. Le is tette holttestét a saját sírjába és elsiratták: »Jaj, jaj, testvérem!« Amikor aztán elsiratták, azt mondta fiainak: »Ha majd meghalok, temessetek abba a sírba, amelybe az Isten emberét temették; az ő csontjai mellé tegyétek csontjaimat, mert bizonnyal be fog következni az a dolog, amelyet az Úr parancsára a bételi oltár ellen s a Szamaria városaiban levő valamennyi magaslati templom ellen jövendölt.«
Jeroboám azonban ezen dolgok után sem fordult vissza nagyon gonosz útjáról, sőt ellenkezőleg, papokat rendelt a magaslatokra a köznépből: aki csak akarta, felavattatta kezét, s a magaslatok papjává lett. Ez lett az oka annak, hogy Jeroboám háza vétket vont magára, s összedűlt és elpusztult a föld színéről.
Jeroboám beteg gyermeke 14 1Ugyanebben az időben megbetegedett Ábia, Jeroboám fia. 2Azt mondta ekkor Jeroboám a feleségének: »Kelj fel, cserélj ruhát, hogy ne ismerjenek meg, hogy te vagy Jeroboám felesége, s eredj el Silóba, ahol Ahiás próféta van, aki megmondta nekem, hogy királya leszek e népnek. Végy kezedbe tíz kenyeret is, meg egy lepényt és egy edény mézet, s eredj el hozzá: ő majd közli veled, mi lesz e gyermekkel.« Úgy cselekedett Jeroboám felesége, ahogy ő mondta, s felkelt, s elment Silóba, s betért Ahiás házába; ez azonban már nem látott, mert szeme az öregségtől elhomályosodott.
Azt mondta azonban az Úr Ahiásnak: »Íme, Jeroboám felesége jött, hogy megkérdezzen téged beteg fia felől. Ezt és ezt mondd neki.« – Amikor tehát az kilétét titkolva bement, s Ahiás meghallotta lába neszét, amint az ajtóhoz lépett, azt mondta: »Gyere csak be, Jeroboám felesége, miért tetteted magadat másnak? Én azonban kemény hírre kaptam megbízatást számodra. Eredj, s mondd Jeroboámnak: ‘Ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: Mivel én felemeltelek téged a nép közül, s népemnek, Izraelnek fejedelmévé tettelek, s elszakítottam a királyságot Dávid házától, s neked adtam, te azonban nem voltál olyan, mint szolgám, Dávid, aki megtartotta parancsaimat, s teljes szívéből követett engem, s azt cselekedte, ami kedves az én színem előtt, hanem gonoszabbul cselekedtél, mint mindazok, akik előtted voltak, s más, öntött isteneket csináltattál magadnak, hogy haragra ingerelj, engem pedig a hátad mögé vetettél: azért íme, én nyomorúságot hozok Jeroboám házára, s kiirtom Jeroboám minden férfiát, a bezártat is, az utolsót is Izraelben és úgy elsöpröm Jeroboám házának utódait, mint ahogy a trágyát szokták elsöpörni egészen tisztára. Akije a városban hal meg Jeroboámnak, azt a kutyák eszik meg, akije pedig a mezőn hal meg, azt az ég madarai falják fel, mert az Úr így szólt. Te pedig kelj fel, s menj házadba, s mihelyt lábad a városba lép, meghal a gyermek, s elsiratja egész Izrael és el is temeti: mert egyedül ő kerül sírba Jeroboám ivadékai közül, mert Jeroboám házában csak benne talált jót az Úr, Izrael Istene. Aztán majd királyt támaszt az Úr magának Izrael számára, s az megveri Jeroboám házát azon a napon s abban az időben és úgy megveri az Úr Isten Izraelt, hogy úgy fog ingadozni, mint a nád a vízben, s kitépi Izraelt erről a jó földről, amelyet atyáinak adott, s elszórja őket a folyóvízen túlra, mivel berkeket csináltak maguknak, hogy bosszantsák az Urat és kiszolgáltatja az Úr Izraelt Jeroboámnak azon vétkei miatt, amelyekkel vétkezett, s vétekbe vitte Izraelt.’«
17Felkelt tehát Jeroboám felesége, s elment, s eljutott Tircába, s amint belépett a ház küszöbén, meghalt a gyermek; el is temették, s el is siratta őt egész Izrael az Úr beszéde szerint, amelyet szolgája, Ahiás próféta által szólt.
Jeroboám halála Jeroboám egyéb dolgai pedig, hogy miként hadakozott, s miként uralkodott, íme, meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében. Az idő pedig, amíg Jeroboám uralkodott, huszonkét esztendő volt: aztán aludni tért atyáihoz, s fia, Nádáb lett a király helyette.
Roboám Júda királya 21Tehát Roboám, Salamon fia lett a király Júdában. Negyvenegy esztendős volt Roboám, amikor uralkodni kezdett, s tizenhét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet az Úr kiválasztott Izrael minden törzse közül, hogy odahelyezze nevét. Anyját, aki ammonita volt, Naámának hívták.
Ekkor Júda azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, s jobban ingerelték Őt mindannál, amit atyáik cselekedtek vétkeikkel, amelyeket elkövettek. 23Ők is építettek ugyanis maguknak oltárokat, oszlopokat és berkeket minden magas dombon s minden lombos fa alatt, 24sőt fiúszeretők is voltak az országban, s azoknak a népeknek minden undokságát elkövették, amelyeket az Úr eltörölt Izrael fiainak színe elől.
25Roboám királyságának ötödik esztendejében aztán felvonult Sesák, Egyiptom királya, Jeruzsálembe, s elvitte az Úr házának kincseit s a királyi kincseket, s elrabolt mindent, azokat az aranypajzsokat is, amelyeket Salamon készíttetett. Ezek helyett Roboám király rézpajzsokat készíttetett, s azokat adta a pajzsosok vezéreinek kezébe s azok kezébe, akik a király házának ajtajában őrködtek. Valahányszor a király az Úr házába ment, felvették őket azok, akiknek az volt a tisztük, hogy előtte vonuljanak, aztán megint visszavitték a pajzsosok fegyvertárába.
Roboám egyéb dolgai pedig s mindaz, amit cselekedett, íme, meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében. Roboám és Jeroboám között ugyanis háború volt minden időben. Amikor aztán Roboám aludni tért atyáihoz, eltemették melléjük Dávid városában anyját, aki ammonita volt, s Naámának hívták. Ezután a fia, Abia lett a király helyette.
Abia Júda királya 15 1Jeroboám, Nábát fia uralkodásának tizennyolcadik esztendejében tehát Abia lett Júda királya. Három esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; anyját, aki Abisalom lánya volt, Maákának hívták. Követte apja minden bűnét, amelyet őelőtte elkövetett és szíve nem volt olyan tökéletesen az Úrral, Istenével, mint atyjának, Dávidnak szíve. Mindazonáltal Dávidért szövétneket adott neki az Úr, az ő Istene Jeruzsálemben, azáltal, hogy fiát emelte trónra utána, s állni hagyta Jeruzsálemet, azért, mert Dávid azt cselekedte, ami igaz az Úr szeme előtt, s nem tért el semmitől sem, amit neki parancsolt élete valamennyi napja alatt, kivéve a hetita Uriás dolgát. 6De háború volt Roboám és Jeroboám között élete valamennyi napja alatt.
Abia egyéb dolgai pedig s mindaz, amit cselekedett, nemde meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében? Abia és Jeroboám között is hadakozás volt. Amikor aztán Abia aludni tért atyáihoz, eltemették a Dávid-városban, s fia, Ásza lett a király helyette.
Ásza Júda királya 9Jeroboámnak, Izrael királyának huszadik esztendejében tehát Ásza lett Júda királya. Negyvenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Abisalom lánya volt, Maákának hívták.
Ásza azt cselekedte, ami igaz az Úr színe előtt, úgy mint atyja, Dávid. Eltávolította a fiúszeretőket az országból, s megtisztította azt a bálványok minden szennyétől, amelyeket atyái készíttettek. 13Sőt anyját, Maákát is eltávolította, hogy ne legyen fejedelem Astarte szolgálatánál és berkében, amelyet ő annak tiszteletére szerzett, és lerontatta annak barlangját, s összetörette az undok bálványt, s elégettette a Kedron völgyében. A magaslatokat ugyan nem távolította el, de Ásza szíve tökéletesen az Úrral volt valamennyi napján át. Azt, amit apja szentté tett, s amit ő fogadott, az ezüstöt, aranyat s a tárgyakat, bevitte az Úr házába.
16Ásza és Bása, Izrael királya között azonban háború volt valamennyi napjuk alatt. Bása, Izrael királya fel is vonult Júda ellen, s kiépíttette Rámát, hogy senki se jöhessen ki vagy mehessen be Ásza, Júda királya részéről. Erre Ásza vette azt az egész ezüstöt és aranyat, amely megmaradt az Úr házának kincseiből meg a király házának kincseiből, s szolgái kezébe adta, s elküldte Benadádhoz, Tábremonnak, Hezjón fiának fiához, Szíria királyához, aki Damaszkuszban lakott, ezzel az üzenettel: »Szövetség van közöttem s közötted, az én apám s a te apád között: azért küldök ajándékot neked, ezüstöt s aranyat, s kérlek, jöjj, s bontsd fel azt a szövetséget, amelyet Básával, Izrael királyával tartasz, hogy elvonuljon tőlem.« Ben-Hadad hallgatott is Ásza királyra és elküldte seregének vezéreit Izrael városai ellen, s azok megverték Áhiont, Dánt, Ábel-Maáka házát s az egész Kennerótot, vagyis Naftali egész földjét. Amikor ezt Bása meghallotta, abbahagyta Ráma építését, s visszatért Tircába. Erre Ásza király követet küldött egész Júdába, s ezt üzente: Senki sem húzhatja ki magát! – s elhordták Rámából a követ és a fát, amellyel Bása építkezett, s Ásza király kiépíttette belőle Benjamin-Gibeát és Micpát.
Ásza egyéb dolgai pedig és valamennyi hőstette s mindaz, amit cselekedett, s a városok, amelyeket építtetett, nemde meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében? Öreg korában azonban megfájdult lába. Amikor aztán aludni tért atyáihoz, eltemették melléjük atyja, Dávid városába, s fia, Jozafát lett a király helyette.
Nádáb Izrael királya 25Jeroboám fia, Nádáb Ászának, Júda királyának második esztendejében lett Izrael királya, s két esztendeig uralkodott Izraelen. Azt cselekedte, ami gonosz az Úr színe előtt, s követte apja útjait és vétkeit, amelyekkel az vétekre vitte Izraelt. De Bása, az Isszakár házából való Ahiás fia, csapdát vetett ellene és Gebbetonnál, a filiszteusok városánál leütötte; Nádáb ugyanis és egész Izrael ostromolták Gebbetont. Bása tehát Ászának, Júda királyának harmadik esztendejében megölte és király lett helyette. Amikor király lett, leüttette Jeroboám egész házát; egy lelket sem hagyott ivadékából, amíg el nem törölte őt az Úrnak azon szava szerint, amelyet szolgája, a silói Ahiás által szólt Jeroboám vétkei miatt, amelyekkel vétkezett, s vétekre vitte Izraelt és bűne miatt, amellyel bosszantotta az Urat, Izrael Istenét.
Nádáb egyéb dolgai, s mindaz, amit cselekedett, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében? Ásza és Bása, Izrael királya között pedig háborúság volt valamennyi napjukon át.
Bása Izrael királya 33Ászának, Júda királyának harmadik esztendejétől kezdve ugyanis Bása, Ahiás fia uralkodott egész Izraelen, Tircában, huszonnégy esztendeig. Azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, s követte Jeroboám eljárását és vétkeit, amelyekkel az vétekre vitte Izraelt.
16 Ekkor az Úr szózatot intézett Jéhuhoz, Hanáni fiához, Bása ellen, ezekkel a szavakkal: »Mivel én felemeltelek téged a porból, s népem, Izrael fejedelmévé tettelek, te pedig Jeroboám eljárását követted, s vétekre vitted népemet, Izraelt, hogy bosszants vétkeikkel: íme, én learatom Bása utódait s háza utódait, s olyanná teszem házadat, mint Jeroboámnak, Nábát fiának házát. Akije a városban hal meg Básának, azt a kutyák eszik meg, akije pedig a mezőn hal meg, azt az ég madarai eszik meg.«
Bása egyéb dolgai pedig, s mindaz, amit cselekedett s viadalai, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében? Amikor aztán Bása aludni tért atyáihoz, eltemették Tircában, s fia, Éla lett a király helyette.
Amikor pedig elhangzott az Úr szava Jéhu próféta, Hanáni fia által Bása s háza ellen s mindazon gonoszság ellen, amelyet az Úr előtt elkövetett, hogy bosszantsa őt keze műveivel, s olyan legyen, mint Jeroboám háza – ő emiatt megölte őt, azaz Jéhut, Hanáni fiát, a prófétát.
Éla Izrael királya 8Ászának, Júda királyának huszonhatodik esztendejétől kezdve Éla, Bása fia uralkodott Izraelen, Tircában, két esztendeig. Ekkor pártot ütött ellene szolgája, Zimri, a lovasok egyik felének vezére. Miközben Éla Tircában Árszának, a terszai tiszttartónak a házában részegre itta magát, Zimri rárontott, leütötte, s megölte Ászának, Júda királyának huszonhetedik esztendejében, s király lett helyette. Amikor pedig királlyá lett, s beült az ő királyi székébe, leüttette Bása egész házát, s nem hagyott belőle férfit, sem rokont, sem barátot. Így törölte el Zimri Bása egész házát, az Úr ama szava szerint, amelyet Básának Jéhu próféta által szólt, Bása minden vétke miatt, s fia, Éla vétkei miatt, akik vétkeztek, s vétekre vitték Izraelt, s bosszantották az Urat, Izrael Istenét hiábavalóságaikkal.
Éla egyéb dolgai pedig, s mindaz, amit cselekedett, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében?
Zimri Izrael királya 15Ászának, Júda királyának huszonhetedik esztendejében uralkodott Zimri hét napig Tircában. A sereg ekkor éppen Gebbetont, a filiszteusok városát ostromolta. Amikor meghallotta, hogy Zimri pártot ütött, s megölte a királyt, egész Izrael Omrit tette királyává, aki abban az időben Izrael seregének fővezére volt a táborban. Felment tehát Omri s vele egész Izrael Gebbetonból, s ostrom alá vették Tircát. Amikor Zimri látta, hogy be fogják venni a várost, bement a palotába, s magára gyújtotta a királyi házat, s meghalt vétkei miatt, amelyekkel vétkezett, amikor azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, s amikor követte Jeroboám útjait és vétkét, amellyel az vétekre vitte Izraelt.
Zimri egyéb dolgai és lesvetése meg zsarnoksága, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében?
Omri Izrael királya 21Ekkor Izrael népe két részre szakadt: a nép fele Tebnit, Ginet fiát követte, hogy őt tegye királlyá, a fele pedig Omrit. De erősebb lett az a nép, amely Omrival volt, mint az a nép, amely Tebnit, Ginet fiát követte, s meghalt Tebni, s Omri lett a király.
Ászának, Júda királyának harmincegyedik esztendejétől kezdve Omri uralkodott Izraelen tizenkét esztendeig. Hat esztendeig Tircában uralkodott. Majd megvette Semertől két talentum ezüstön Szamaria hegyét, s kiépítette azt, s elnevezte a várost, amelyet épített, Szemernek, a hegy gazdájának nevéről Szamariának. Azt cselekedte Omri, ami gonosz az Úr színe előtt, sőt gonoszabbul cselekedett, mint mindazok, akik előtte voltak és követte Jeroboámnak, Nábát fiának minden útját és vétkeit, amelyekkel az vétekre vitte Izraelt, hogy bosszantsa az Urat, Izrael Istenét hiábavalóságai által.
Omri egyéb dolgai pedig és harcai, amelyeket viselt, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében? Amikor aztán Omri aludni tért atyáihoz, eltemették Szamariában, s fia, Ácháb lett a király helyette.
Ácháb Izrael királya 29Omri fia, Ácháb Ászának, Júda királyának harmincnyolcadik esztendejében lett Izrael királya; huszonkét esztendeig uralkodott Ácháb, Omri fia Izraelen, Szamariában. Azt cselekedte Ácháb, Omri fia, ami gonosz az Úr színe előtt, még jobban, mint mindazok, akik előtte voltak. Sőt nem volt elég neki, hogy Jeroboámnak, Nábát fiának vétkeit követte, hanem még Jezabelt, Etbaálnak, a szidoniak királyának lányát is feleségül vette. Elment, Baált szolgálta és imádta, és oltárt emeltetett Baálnak Baál házában, amelyet Szamariában építtetett. Berket ültettetett, s egyebeket is cselekedett Ácháb, hogy bosszantsa az Urat, Izrael Istenét, jobban, mint Izrael minden királya, aki előtte volt. 34Az ő napjaiban építtette ki a bételi Hiél Jerikót – Abirámnak, elsőszülöttének árán vetette meg alapját és Szegubnak, legkisebb fiának árán állíttatta fel kapuit, az Úr azon szava szerint, amelyet Józsue, Nún fia által szólt.
Jegyzetek
13,1 A jövendölés beteljesedését a 2Kir 23,5-18 beszéli el. A halotti csontok megszentségtelenítik az oltárt.
13,11 A történet egy bételi prófétasír eredetét magyarázza.
14,1 Ezt a hagyományt feltehetően Sílóban őrizték meg.
14,2 Vö. 11,29-39.
14,17 Tirca, Szíchemtől északra, Omri uralkodásáig (Kr. e. 885-874) volt Izrael fővárosa.
14,21 Roboám uralkodásának évei Kr. e. 931-914.
14,23 A faoszlopok Astarte (Asera) istennőre, a szent kövek egy-egy nevezetes eseményre emlékeztettek (vö. Ter 28,18; 35,14.20). Később ezek a szent kövek is Baál jelképévé váltak. Lombos fák a vízben szegény Palesztínában könnyen valamelyik termékenységi isten szentélyévé lettek.
14,24 Elterjedt volt a kultikus prostitúció is (vö. MTörv 23,18-19).
14,25 Sesák (Kr. e. 945-924) megkísérli újra egyiptomi fennhatóság alá vonni Palesztínát. A karnaki templomra felvésett győzelmi felirat nem tartalmazza Jeruzsálemet. Lehetséges, hogy Roboám a templom és a királyi palota kincseinek kiszolgáltatása árán elkerülte az ostromot.
15,1 Abia uralkodásának évei Kr. e. 914-912.
15,1 Az itt elbeszélt nyolc király történetének lényege nem az események leírása, hanem a róluk alkotott ítélet (ezek a teológiai jellegű megjegyzések teszik ki az elbeszélés felét).
15,6 Vö. 14,30.
15,9 Ásza uralkodásának évei Kr. e. 911-871.
15,13 A királynői tisztet Izraelben nem a király felesége, hanem az anyja töltötte be.
15,16 Ráma, Gibea és Micpa egymáshoz közel fekvő városok Jeruzsálemtől északra kb. 10 km-re.
15,25 Nádáb (Kr. e. 909) halálával véget ér Jeroboám dinasztiája (vö. 14,10-11).
15,33 Bása uralkodásának évei Kr. e. 909-886.
16,8 Éla Kr. e. 885-ben uralkodott. Meggyilkolásával beteljesedik Jéhu próféta jövendölése (1-4. v.).
16,15 Zimri Kr. e. 885-ben uralkodott.
16,21 Omri (Kr. e. 885-874) alapította Szamaria városát. Az általa épített palota romjai ma is láthatók. Omri uralmának jelentőségét mutatja, hogy az asszír királyi feliratokban Izraelt „Omri házá”-nak nevezik.
16,29 Ácháb (Kr. e. 873-853) politikai okokból vette el a Biblián kívüli forrásokból is ismert Etbaál lányát, Jezabelt.
16,34 Vö. Józs 6,26.