1
Ésaiásnak, Ámós fiának látása, melyet látott Júda és Jeruzsálem felől, Uzziásnak, Jóthámnak, Akháznak és Ezékiásnak, a Júda királyainak napjaiban.             
            
                (2Kir 14,16.18.2Krón;26,29; Hós 1,1; Mik 1,1)
            
        
        
Halljátok egek, és vedd füleidbe föld! mert az Úr szól: Fiakat neveltem, s méltóságra emeltem, és ők elpártolának tőlem.             
            
                (5Móz 32,1.9-18;Mik 1,2; Jer 2,12)
            
        
        
Az ökör ismeri gazdáját, és a szamár az ő urának jászlát; Izráel nem ismeri, az én népem nem figyel reá!             
            
                (Jer 8,7; Zsolt 32,9; Péld 6,6-8)
            
        
        
Oh gonosz nemzetség, hamissággal megterheltetett nép, gonosz mag, nemtelen fiak! elhagyták az Urat, megútálták az Izráel Szentjét, és elfordultak tőle.             
            
                (Ésa 30,9;Máté 3,7)
            
        
        
Miért ostorozzalak tovább, holott a bűnt növelitek? Minden fej beteg, és minden szív erőtelen.             
            
                (Jer 8,18)
            
        
        
Tetőtől talpig nincs e testben épség, csupa seb és dagadás és kelevény, a melyeket ki sem nyomtak, be sem kötöztek, olajjal sem lágyítottak.             
            
                (Jer 30,12.13)
            
        
        
Országtok pusztaság, városaitokat tűz perzselé föl, földeteket szemetek láttára idegenek emésztik, és pusztaság az, mint a hol idegenek dúltak;             
            
                (5Móz 28,51.52)
            
        
        
És úgy maradt a Sion leánya, mint kunyhó a szőlőben, mint kaliba az ugorkaföldön, mint megostromlott város.             
            
                (Ésa 17,9)
            
        
        
Ha a seregeknek Ura valami keveset meg nem hagyott volna bennünk, úgy jártunk volna mint Sodoma, és Gomorához volnánk hasonlók.             
            
                (1Móz 19,24.25;Siral 3,22; Róm 9,29)
            
        
        
Halljátok az Úrnak beszédét, Sodoma fejedelmei, és vedd füleidbe Istenünk tanítását, Gomora népe!             
            
                (Ésa 3,10; Jer 23,14; Máté 11,23; Luk 10,12)
            
        
        
Mire való nékem véres áldozataitoknak sokasága? ezt mondja az Úr; megelégeltem a kosok egészen égőáldozatait és a hízlalt barmok kövérét; s a tulkok, bárányok és bakok vérében nem gyönyörködöm;             
            
                (Ámós 5,21-24; Mik 6,6-8; Jer 6,20;7,21; Hós 6,6; Zsolt 50,8-12;51,18.19.1Sám;15,22)
            
        
        
Ha eljöttök, hogy színem előtt megjelenjetek, ki kivánja azt tőletek, hogy pitvarimat tapossátok?             
            
                (2Kir 16,1.5.2Krón;28,1)
            
        
        
Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel útálat előttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek.             
            
                (Ésa 66,3.4)
            
        
        
Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni.             
            
                (2Kir 18,17.2Krón;32,1-16; Ésa 36,2)
            
        
        
És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek.             
            
                (Ésa 59,1-3; Péld 1,24-28;3Móz 20,4)
            
        
        
Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szünjetek meg gonoszt cselekedni;             
            
                (Jer 4,14.2Kor;7,1;Jak 4,8)
            
        
        
Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.             
            
                (Jer 22,3)
            
        
        
No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bűneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.             
            
                (Mik 6,2)
            
        
        
Ha engedelemmel hallgatándotok, e föld javaival éltek;             
            
                (3Móz 26,3-12)
            
        
        
És ha vonakodtok, sőt pártot üttök, fegyver emészt meg; mert az Úr szája szólt!             
            
                (3Móz 26,14-33)
            
        
        
Mint lett paráznává a hív város! teljes vala jogossággal, igazság lakozott benne, és most gyilkosok!             
            
                (Ésa 5,4; Jer 2,21)
            
        
        
Ezüstöd salakká lett, tiszta borod vízzel elegyítve:             
            
                (Ezék 22,18-22; Hós 4,18)
            
        
        
Fejedelmid megátalkodottak és lopóknak társai; mind szereti az ajándékot és vesztegetést hajhász, árvát nem pártolnak, és az özvegy ügye nem kerül eléjök.             
            
                (Jer 5,27-29; Zak 7,10)
            
        
        
Ezért azt mondja az Úr, a seregeknek Ura, Izráel erős Istene: Jaj! mert vígasztalást veszek háborgatóimon, és bosszút állok ellenségimen!             
            
                (5Móz 23,63;32,40-42)
            
        
        
És kezemet ellened fordítom, és kiolvasztom mintegy lúggal salakodat, és eltávolítom minden ólmodat;             
            
                (Ésa 4,3; Ezék 22,18-22)
            
        
        
És adok néked oly birákat, mint régen, és oly tanácsosokat, mint kezdetben, s ekkor azt mondják te néked: ez igaz város, ez hív város.             
            
                (Ésa 4,2; Zak 8,3)
            
        
        
Sion jogosság által váltatik meg, és megtérői igazság által;             
            
                (Ezék 16,38.42; Ésa 9,7)
            
        
        
De elvesznek a bűnösök és gonoszok egyetemben, s megemésztetnek, a kik az Urat elhagyták.             
            
                (Jób 31,3; Zsolt 1,6;73,27)
            
        
        
Mert szégyen éri őket a cserfákért, a melyekben gyönyörködétek, és pirulni fogtok a kertek miatt, a melyeket kedveltek;             
            
                (Ezék 20,28)
            
        
        
És hasonlatosok lesztek az elhullott levelű terpentinfához, és a víz nélkül való kerthez:         
És csepüvé lesz az erős, és munkája szikrává: mindketten égni fognak, és oltójok nem lészen.             
            
                (Zsolt 94,7-9;Máté 23,13.1Kor;4,5)
            
        
                    2
Ésaiásnak, Ámós fiának beszéde, a melyet látott Júda és Jeruzsálem felől.             
            
                (Róm 9,20)
            
        
        
Lészen az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye, hegyeknek felette, és magasabb lészen a halmoknál, és özönleni fognak hozzá minden pogányok;             
            
                (Mik 4,1.2; Zsolt 67,3;68,16.17)
            
        
        
És eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein, mert tanítás Sionból jő, és Jeruzsálemből az Úrnak beszéde;             
            
                (Ésa,2 9. 24. Ésa 35,5. Máté 11,5. 6.)
            
        
        
Ki ítéletet tesz a pogányok között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul.             
            
                (Mik 4,3-4; Hós 2,17)
            
        
        
Jákóbnak háza! jertek járjunk az Úrnak világosságában!             
            
                (Zsolt 89,16;27,1; Péld 6,23)
            
        
        
Mert elhagytad, Uram, a Te népedet, Jákób házát; mivel telvék napkeleti erkölcsökkel, és szemfényvesztők, mint a Filiszteusok, és idegenek fiaival kötnek szövetséget;             
            
                (Zsolt 89,39;Mik 5,12)
            
        
        
És betelt földje ezüsttel és aranynyal, és nincs szere-száma kincseinek; betelt földje lovakkal, és nincs szere-száma szekereinek;             
            
                (1Móz 12,1; Zsid 11,8)
            
        
        
És betelt földje bálványokkal, és kezeik csinálmányának hajolnak meg, mit ujjaik csináltak.             
            
                (Jer 2,28; Ésa 44,15)
            
        
        
Ezért porba hajtatik a közember, és megaláztatik a főember, és meg nem bocsátsz nékik.             
            
                (2Kir 15,29;16,9)
            
        
        
Menj be a kősziklába, és rejtőzzél el a porba az Úr félelme elől, és az Ő nagyságának dicsősége előtt.             
            
                (Ésa 26,20)
            
        
        
A kevély szemű közember megaláztatik, és a főemberek magassága porba hajtatik, és csak az Úr magasztaltatik fel ama napon.             
            
                (Ésa 5,15; Jób 46,7)
            
        
        
Mert a seregek Urának napja eljő minden kevély és magas ellen, és minden felemelkedett ellen, és az megaláztatik.             
            
                (Jel 6,15-17)
            
        
        
És Libánon minden czédrusai ellen, a melyek magasak és felemelkedettek, s Básánnak minden tölgyfái ellen;             
            
                (Zak 11,1.2; Ésa 10,33.34;14,8)
            
        
        
Minden magas hegyek ellen, és minden felemelkedett halmok ellen;         
Minden magas torony ellen, és minden erős kőfal ellen;             
            
                (Ésa 7,2.5-7; Zsolt 33,10;Zsolt 46,1-6)
            
        
        
És Társisnak minden hajói ellen, és minden gyönyörűséges drágaságok ellen.             
            
                (Ésa 23,14; Ezék 27,29)
            
        
        
És porba hajtatik a közember kevélysége, és megaláztatik a főemberek magassága, és egyedül az Úr magasztaltatik fel ama napon.             
            
                (Ésa 8,1.5Móz;31,19.21.26)
            
        
        
És a bálványokat teljességgel elveszti.             
            
                (Zak 10,2)
            
        
        
És bemennek a sziklák barlangjaiba és a föld hasadékaiba, az Úr félelme elől és nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet.             
            
                (Róm 9,33)
            
        
        
Ama napon odadobja az ember ezüst bálványait és arany bálványait, miket magának csinált, hogy azok előtt meghajoljon, a vakondokoknak és denevéreknek,             
            
                (Ésa 30,22;31,7)
            
        
        
Hogy elmenjen a sziklák lyukaiba és a hegyek hasadékiba, az Úr félelme elől és az Ő nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet.             
            
                (Dán 8,26;12,4.9; Jel 5,1.2.3)