Kis türelmet
15 Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtelenek erőtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk. (Róm 14,1; Gal 6,1) Mindenikünk tudniillik az ő felebarátjának kedveskedjék annak javára, épülésére. (1Kor 10,24.33) Mert Krisztus sem önmagának kedveskedett, hanem a mint meg van írva: A te gyalázóidnak gyalázásai hullottak reám. (Zsolt 69,8.10) Mert a melyek régen megirattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen. (Ésa 53,7.1Pét;1,19; Ján 1,29) A békességes tűrésnek és vígasztalásnak Istene pedig adja néktek, hogy ugyanazon indulat legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint: (Fil 2,2;3,15.16) Hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek az Istent és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját. (Mát 18,17.2Thess;3,14) Azért fogadjátok be egymást, miképen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére. (2Móz 20,3.1Ján;5,21) Mondom pedig, hogy Jézus Krisztus szolgája lett a körülmetélkedésnek az Isten igazságáért, hogy megerősítse az atyák ígéreteit; (Csel 3,26;1Móz 22,18) A pogányok pedig irgalmasságáért dicsőítik Istent, a mint meg van írva: Annakokáért vallást teszek rólad a pogányok között, és dícséretet éneklek a te nevednek. (2Sám 22,50) És ismét azt mondja: Örüljetek pogányok az ő népével együtt. (5Móz 32,43) És ismét: Dícsérjétek az Urat minden pogányok, és magasztaljátok őt minden népek. (Zsolt 117,1) És viszont Ésaiás így szól: Lészen a Jessének gyökere, és a ki felkel, hogy uralkodjék a pogányokon; ő benne reménykednek a pogányok. (Ésa 11,1.10) A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által. (3Móz 17,7.5Móz;32,17; Zsolt 106,37; Jel 9,20) Meg vagyok pedig győződve atyámfiai én magam is ti felőletek, hogy teljesek vagytok minden jósággal, betöltve minden ismerettel, képesek lévén egymást is inteni. (2Pét 1,12) Bátorságosabban írtam pedig néktek atyámfiai, részben, mintegy emlékeztetvén titeket az Istentől nékem adott kegyelem által, (5Móz 32,21; Jób 9,19) Hogy legyek a Jézus Krisztus szolgája a pogányok között, munkálkodván az Isten evangyéliomában, hogy legyen a pogányoknak áldozata kedves és a Szent Lélek által megszentelt. (Róm 11,13) Van azért mivel dicsekedjem a Jézus Krisztusban, az Istenre tartozó dolgokban. (Péld 19,11;Péld 20,22; Mát 5,21.39; Luk 6,29; Róm 12,19.1Thess;5,15.1Pét;3,9) Mert nem merek szólni semmiről, a mit nem Krisztus cselekedett volna általam a pogányoknak engedelmességére, szóval és tettel. (1Thess 4,6;5,15) Jelek és csodák ereje által, az Isten Lelkének ereje által; úgyannyira, hogy én Jeruzsálemtől és környékétől fogva Illyriáig betöltöttem a Krisztus evangyéliomát. (2Kor 12,12) Ekképen pedig tisztességbeli dolog, hogy ne ott hirdessem az evangyéliomot, ahol neveztetett Krisztus, hogy ne más alapra építsek: (2Kor 10,15.16) Hanem a mint meg van írva: A kiknek nem hirdettetett ő felőle, azok meglátják; és a kik nem hallották, megértik. (Ésa 52,15) Annakokáért meg is akadályoztattam gyakran a hozzátok való menetelben. (Róm 10,23) Most pedig, mivelhogy nincs már helyem e tartományokban, vágyódván pedig sok esztendő óta, hogy elmenjek hozzátok: (Mát 15,17; Róm 15,44;1Thess 4,3) Ha Hispániába megyek, elmegyek ti hozzátok. Mert remélem, hogy átutazóban meglátlak titeket, és ti elkísértek oda, ha előbb részben beteljesedem veletek. (Csel 3,15; Róm 6,5.8) Most pedig megyek Jeruzsálembe, szolgálván a szenteknek. (Csel 19,21) Mert tetszett Macedóniának és Akhájának, hogy a Jeruzsálembeli szentek szegényei részére némileg adakozzanak. (1Kor 16,3.4) Mert tetszett nékik, és tartoznak is vele. Mert ha a pogányok azoknak a lelki javaiban részesültek, tartoznak nékik viszont szolgálni a testiekben. (Eféz 3,5.6;1Kor 9,11) Ezt azért ha majd elvégezem, és nékik e gyümölcsöt átadom, elmegyek közöttetek által Hispániába. (Róm,15 23. Róm 15,1-3.) Tudom pedig, hogy mikor hozzátok megyek, a Krisztus evangyélioma áldásának teljességével megyek. (Róm 3,16;Róm 14,7.8) Kérlek pedig titeket atyámfiai a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szerelmére, tusakodjatok velem együtt az imádkozásokban, én érettem Isten előtt, (2Kor 1,11; Eféz 6,18.19) Hogy szabaduljak meg azoktól, a kik engedetlenek Júdeában, és hogy az én Jeruzsálemben való szolgálatom legyen kedves a szentek előtt; (Róm,15 26.) Hogy örömmel menjek hozzátok az Isten akaratából, és veletek együtt megújuljak. (Jak 4,15) A békességnek Istene pedig legyen mindnyájan ti veletek! Ámen. (1Móz 1,26.27) 16 Ajánlom pedig néktek Fébét, a mi nénénket, ki a Kenkhréabeli gyülekezetnek szolgálója: (1Móz 2,18.21) Hogy fogadjátok őt az Úrban szentekhez illendően, és legyetek mellette, ha valami dologban rátok szorul. Mert ő is sokaknak pártfogója volt, nékem magamnak is. (1Móz 2,18.23) Köszöntsétek Priscillát és Akvilát, kik nékem munkatársaim Krisztus Jézusban. (Csel 18,2.3.26) A kik az én életemért a saját nyakukat tették le; a kiknek nemcsak én mondok köszönetet, hanem a pogányok minden gyülekezete is. (Mát 19,12) És köszöntsétek azt a gyülekezetet, mely az ő házokban van. Köszöntsétek az én szerelmetes Epenétusomat, a ki Akhája zsengéje a Krisztusban. Köszöntsétek Máriát, ki sokat munkálkodott körülöttünk. (1Tim 5,14) Köszöntsétek Andronikust és Juniát az én rokonaimat és az én fogolytársaimat, a kik híresek az apostolok között, a kik nálamnál is előbb voltak a Krisztusban. (1Thess 4,15;Mát 5,32; Malak 2,14) Köszöntsétek Ampliást, ki nékem szerelmesem az Úrban. (Márk 10,11) Köszöntsétek Orbánt, a mi munkatársunkat a Krisztusban, és Stakhist az én szerelmesemet. (Róm,16 14. 16.) Köszöntsétek Apellest, ki a Krisztusban megpróbáltatott. Köszöntsétek az Aristóbulus háznépéből valókat. Köszöntsétek Heródiont az én rokonomat. Köszöntsétek a Nárcissus háznépéből azokat, a kik az Úrban vannak. (Róm 11,16) Köszöntsétek Trifénát és Trifósát, kik munkálódnak az Úrban. Köszöntsétek a szerelmetes Persist, ki sokat munkálódott az Úrban. (Eféz 2,14.17) Köszöntsétek Rufust, ki kiválasztott az Úrban, és az ő anyját, a ki az enyém is. (1Pét 3,1.2) Köszöntsétek Ásinkritust, Flégont, Hermást, Pátrobást, Merkuriust, és az atyafiakat, kik velök vannak. Köszöntsétek Filológust és Juliát, Néreust és az ő nénjét, és Olimpást és minden szenteket, kik velök vannak. (Jak 2,6) Köszöntsétek egymást szent csókolással. Köszöntenek titeket a Krisztus gyülekezetei. (1Kor 16,20.1Pét;5,14) Kérlek pedig titeket atyámfiai, vigyázzatok azokra, a kik szakadásokat és botránkozásokat okoznak a tudomány körül, melyet tanultatok; és azoktól hajoljatok el. (Eféz 4,1) Mert az ilyenek a mi Urunk Jézus Krisztusnak nem szolgálnak, hanem az ő hasuknak; és nyájas beszéddel, meg hizelkedéssel megcsalják az ártatlanoknak szívét. (Csel 9,1.2) Mert a ti engedelmességetek mindenekhez eljutott. Örülök azért rajtatok; de akarom, hogy bölcsek legyetek a jóban, ártatlanok pedig a rosszban. (1Kor 14,20) A békességnek Istene megrontja a Sátánt a ti lábaitok alatt hamar. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme veletek. Ámen. (1Móz 3,15) Köszöntenek titeket Timótheus, az én munkatársam, és Luczius, Jáson, és Sosipáter az én rokonaim. (Csel 16,1-3) Köszöntelek titeket az Úrban én Tertius, ki e levelet írtam. (1Tim 1,12) Köszönt titeket Gájus, a ki nékem és az egész gyülekezetnek gazdája. Köszönt titeket Erástus a városnak kincstartója, és Kvártus atyafi. (Jer. 16,2. Róm,16 1. 1 Móz. 2,18.) A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme mindnyájan ti veletek. Ámen. (Róm,16 10. 11.) Annak pedig, a ki titeket megerősíthet az én evangyéliomom és a Jézus Krisztus hirdetése szerint, ama titoknak kijelentése folytán, mely örök időtől fogva el volt hallgatva, (Eféz 3,20;2Tim 1,9.10.1Pét;1,20) Most pedig megjelentetett a prófétai írások által, az örök Isten parancsolata szerint, a hitben való engedelmesség végett minden pogányoknak tudomására adatván, (Kol 1,26.27; Tit 1,2) Az egyedül bölcs Istennek a Jézus Krisztus által dicsőség mindörökké. Ámen. (Zsid 13,15; Júd 1,25)

1 Pál és Timótheus, Jézus Krisztus szolgái, minden szenteknek a Krisztus Jézusban, a kik Filippiben vannak, a püspökökkel és diakónusokkal egyetemben: (2Kor 1,1; Kol 1,1;4,12) Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. (Róm 1,7.1Kor;1,3) Hálát adok az én Istenemnek, minden ti rólatok való emlékezésemben, (1 Kor. 1,4. Filem. 4. Róm. 1,8. 1 Thess. 1,2.) Mindenkor minden én könyörgésemben mindenitekért nagy örömmel könyörögvén, (Fil 3,19.1Ján;2,15.1Kor;3,22;6,12;7,31) Mivelhogy résztvettetek az evangyéliom ügyében az első naptól fogva mind ez ideig; (Fil,1 1. Gal. 2,20. Róm. 6,10. 8,17. 14,9. 2 Kor. 13,4. 1 Ján. 3,2. 1 Kor. 1,7. Ján. 1,18.) Meg lévén győződve arról, hogy a ki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig: (Fil,1 1. 3. Fil 1,27. Ján. 14,6. 11,25. 1 Kor. 15,22. 51-54. Róm. 8,17. 18. 19. 2 Kor. 5,1. Fil. 3,21.) A mint hogy méltó, hogy én ilyen értelemben legyek mindenitek felől, azért, mert én szívemben hordalak titeket, mint a kik mind az én fogságomban, mind az evangyéliomnak oltalmazásában és megbizonyításában mindnyájan részestársaim vagytok a nékem adott kegyelemben. (Eféz 3,1.2Kor;7,3; Márk 16,20; Róm 15,8; Csel 28,23-29; Róm 1,5;12,3.6;15,15) Mert bizonyságom az Isten, mely igen vágyakozom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szerelmében. (Róm 1,9; Gal 2,20) És azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban-jobban bővölködjék ismeretben és minden értelmességben; (1Kor 13,13;1,5;8,1; Róm 15,13; Kol 2,7; Róm 1,21.28; Mát 13,15.1Kor;12,10) Hogy megítélhessétek, hogy mi a rossz és mi a jó; hogy legyetek tiszták és botlás nélkül valók a Krisztusnak napjára; (Róm 2,18;12,2; Eféz 5,15; Kol 3,10.1Thess;5,21; Ján 11,9) Teljesek lévén az igazságnak gyümölcsével, melyet Jézus Krisztus teremt az Isten dicsőségére és magasztalására. (Róm 6,22; Kol 1,10; Péld 11,30; Eféz 5,9; Ján 15,4-5.1Kor;6,20; Róm 2,23-24;11,36; Eféz 3,21) Tudtotokra akarom pedig adni, atyámfiai, hogy az én dolgaim inkább előmenetelére lőnek az evangyéliomnak; (Eféz 6,21; Kol 4,7) Annyira, hogy a Krisztusban híressé lett az én fogságom a testőrség egész házában és minden mások előtt; (Eféz 4,1.1Pét;4,16; Csel 28,16.30.31) És többen az Úrban való atyafiak közül bízván az én fogságomban, nagyobb bátorsággal merik szólani az ígét. (1Pét 2,9; Gal 5,10; Mát 5,10; Kol 1,24.2Tim;2,9.10) Némelyek ugyan irígységből és versengésből is, de mások jóakaratból is hirdetik a Krisztust. (Fil 1,16; Eféz 2,16;4,2; Mát 18,32.33; Fil 2,5.1Pét;2,21; Róm 5,6.7.15;8,34) Némelyek versengésből prédikálják a Krisztust, nem tiszta lélekkel, azt hivén, hogy fogságom nyomorúságait így megnevelik; (Róm 2,8) De mások szeretetből, tudván, hogy én az evangyéliomnak oltalmazására rendeltettem. (1Kor 13,4-6) Mert mit mondjak? csakhogy minden módon, akár színből, akár szívből, a Krisztus prédikáltatik: és én ennek örülök, sőt örülni is fogok. (Fil,1 16.) Mert tudom, hogy ez nékem idvességemre lesz a ti könyörgéstek által és a Jézus Krisztus Lelkének segedelme által, (2Kor 1,11; Gal 4,6) Amaz én esengő várásom és reménységem szerint, hogy semmiben meg nem szégyenülök, hanem mint mindenkor, úgy most is nagy bátorsággal fog magasztaltatni Krisztus az én testemben, akár életem, akár halálom által. (2Tim 4,7.8; Róm 5,5; Csel 4,29) Mert nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség. (Gal 2,20; Gal 6,14) De ha e testben való életem munkámat gyümölcsözteti: hogy melyiket válaszszam, meg sem mondhatom. (Ján 12,27) Mert szorongattatom e kettő között, kívánván elköltözni és a Krisztussal lenni; mert ez sokkal inkább jobb; (2Kor 5,1-8.1Thess;4,17; Luk 23,43) De e testben megmaradnom szükségesebb ti érettetek. (Fil,1 11. Eféz. 6,5. 1 Pét. 2,18. 1 Kor. 1,26. Gal. 1,10.) És ebben bízva, tudom, hogy megmaradok és együtt maradok mindnyájatokkal a ti hitben való gyarapodástokra és örömötökre; (Eféz 6,6; Gal 1,10) Hogy bőven dicsekedhessetek velem Krisztus Jézusban az én ti nálatok való újabb megjelenésem által. (Fil 1,12; Eféz 6,8;1,11; Gal 3,18.1Móz;21,10; Róm 12,11) Csakhogy a Krisztus evangyéliomához méltóan viseljétek magatokat, hogy akár oda menvén és látván titeket, akár távol lévén, azt halljam dolgaitok felől, hogy megállotok egy lélekben, egy érzéssel viaskodván az evangyéliom hitéért; (Csel 4,32.2Tim;2,3.5; Eféz 4,1) És meg nem félemlvén semmiben az ellenségek előtt: a mi azoknak a veszedelem jele, néktek pedig az üdvösségé, és ez az Istentől van; (Csel 16,16-40.1Thess;2,2) Mert néktek adatott az a kegyelem a Krisztusért, nemcsak hogy higyjetek Ő benne, hanem hogy szenvedjetek is Ő érette: (Csel 5,41.1Kor;2,12.2Thess;3,2) Ugyanolyan tusakodástok lévén, a milyent láttatok én nálam, és most hallotok én felőlem. (Fil,1 7.) 2 Ha annakokáért helye van Krisztusban az intésnek, ha helye van a szeretet vígasztalásának, ha helye van a Lélekben való közösségnek, ha helye van a szívnek és könyörületességnek, (Fil,2 27. 28. 2 Kor. 13,13. Róm. 12,10. 16.) Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek, ugyanazon szeretettel viseltetvén, egy érzésben, egyugyanazon indulattal lévén; (Fil 1,28; Eféz 5,15.16.2Kor;5,11.1Tim;3,7) Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál. (Gal 5,26; Eféz 4,2;5,21; Kol 3,12; Róm 12,10) Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is. (Fil,2 21. 1 Kor. 10,24. 13,4-7.) Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, (1Pét 2,21; Kol 3,13; Zsid 12,2) A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, (Ján 1,1-3; Róm 15,2.3.1Kor;8,6; Róm 8,3; Gal 4,4; Kol 1,13-20; Ján 17,5) Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; (Zsid 2,9-14; Róm 5,15.1Kor;15,21.2Kor;13,4; Róm 6,9; Csel 26,23) És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. (Zsid 12,2; Eféz 6,5; Róm 6,16;5,19; Ján 4,34;15,20.2Tim;2,9) Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való; (Fil 3,21; Róm 8,17; Ésa 53,7-12; Zsid 2,9; Eféz 1,20-22; Mát 23,12; Jak 4,10; Ján 13,31.32; Jel 3,12; Ésa 42,8; Csel 2,36; Jel 19,16) Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. (Ésa 45,23; Róm 14,11; Eféz 3,14; Csel 2,21;7,59;9,14.21; Ján 14,13.1Kor;8,6; Eféz 1,20.21;3,10.1Pét;3,22; Jel 5,8.11.13) És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. (Csel 2,36.1Kor;8,6;12,3; Róm 10,9.2Kor;4,5.1Kor;15,27.28) Annakokáért, szerelmeseim, a miképen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, hanem most sokkal inkább az én távollétemben, félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket; (Fil,2 3. Fil 1,27. 30. Csel. 20,31. Eféz. 6,5. 1 Kor. 2,3. Zsolt. 2,11. 1 Pét. 1,17. 2 Kor. 7,1. Eféz. 5,21. Mát. 7,3-5. Róm. 14,4. Fil. 3,11-16. 1 Kor. 9,26. 27.) Mert Isten az, a ki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből. (Eféz 1,19.2Kor;3,5.1Kor;12,6; Kol 1,29; Róm 7,15.18) Mindeneket zúgolódások és versengések nélkül cselekedjetek; (1Pét 4,12;5,6) Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon. (Fil 1,10; Mát 5,45.48.1Thess;3,13;5,23; Róm 8,15.16;9,8.5Móz;32,5; Dán 12,3) Életnek beszédét tartván elébök; hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, sem nem fáradtam hiába. (Fil 1,6; Eféz 5,8.1Thess;5,5; Luk 16,8.2Kor;4,4; Ján 1,4.9; Róm 2,19.2Kor;6,14; Kol 1,13.2Tim;1,10.1Kor;3,14;15,10; Gal 2,2; Csel 20,24) De ha kiontatom is italáldozatként a ti hitetek áldozatánál és papiszolgálatánál, mégis örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal; (Fil 3,1;4,4.2Tim;4,6.4Móz;15,4-10;28,7; Róm 15,16) Azonképen ti is örüljetek, és örüljetek együtt velem. (2Kor 6,13;2,3) Reménylem pedig az Úr Jézusban, hogy Timótheust rövid nap elküldöm tihozzátok, hogy én is megviduljak, megértvén a ti dolgaitokat. (Fil 1,12-27;1,1;2,2; Csel 16,1-3; Eféz 6,22; Kol 4,8) Mert nincsen velem senki hozzá hasonló indulatú, a ki igazán szívén viselné dolgaitokat. (1Kor 16,10) Mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Krisztus Jézusét. (Fil 1,14-17;4,21.1Kor;10,24; Kol 4,11; Csel 15,38.39) Az ő kipróbált voltát pedig ismeritek, hogy miképen atyjával a gyermek, együtt szolgált velem az evangyéliom ügyében. (Csel 16,1.3;17,14.1Kor;4,17; Fil 1,1-5; Kol 4,7) Őt azért reménylem, hogy elküldöm, mihelyt meglátom az én dolgaimat, tüstént; (Fil,2 19.) Bízom pedig az Úrban, hogy magam is csakhamar el fogok menni. (Fil 1,21-26) De szükségesnek tartám, hogy Epafróditust, az én atyámfiát és munkatársamat és bajtársamat, néktek pedig követeteket és szükségemben áldozatot hozó szolgátokat hazaküldjem hozzátok; (Fil,2 17. 30. Fil 4,18. 1,27. 30. 4,3. 16. 2 Tim. 2,3.) Mivelhogy vágyva vágyott mindnyájatok után, és gyötrődött a miatt, hogy meghallottátok, hogy ő beteg volt. (Fil 1,5.9; Csel 17,1) Mert bizony beteg volt, halálhoz közel; de az Isten könyörült rajta, nem csak ő rajta pedig, hanem én rajtam is, hogy szomorúság ne jőjjön szomorúságomra. (Jer 45,3; Ezék 7,26) Annakokáért hamarabb küldtem őt haza, hogy meglátván őt, ismét örüljetek, és nékem is kisebb legyen a szomorúságom. (Fil,2 27.) Fogadjátok azért őt az Úrban teljes örömmel; és az ilyeneket megbecsüljétek: (Róm 16,2.1Thess;5,13) Mert a Krisztus dolgáért jutott majdnem halálra, koczkára tévén életét, hogy kárpótoljon engem azért, hogy nékem tett szolgálatotoknál ti nem voltatok jelen. (Fil,2 25. 1. 8. 4. 17. Zsolt. 107,18. Jel. 12,11. 1 Kor. 16,17. 2 Kor. 12,14.)

Minden fejezet...
1 0