2
Napok mulva pedig ismét beméne Kapernaumba, és meghallák, hogy otthon van.
És azonnal sokan összegyülekezének, annyira, hogy még az ajtó elébe sem fértek; és hirdeté nékik az igét.
(Ján 7,42)
És jövének hozzá egy gutaütöttet hozva, a kit négyen emelnek vala.
(Mát 10,11; Luk 10,7)
És mivel a sokaság miatt nem férkőzhettek azzal ő hozzá, megbonták ama háznak fedelét, a hol Ő vala, és rést törvén, leereszték a nyoszolyát, a melyben a gutaütött feküdt.
(Mát 10,39;16,25; Luk 9,24;17,33; Ján 12,25)
Jézus pedig azoknak hitét látván, monda a gutaütöttnek: Fiam, megbocsáttattak néked a te bűneid.
(Mát 16,26; Luk 9,25)
Valának pedig ott némely írástudók, a kik ott ülnek vala, szívökben így okoskodván:
(Jak 5,14-15)
Mi dolog, hogy ez ilyen káromlásokat szól? ki bocsáthatja meg a bűnöket, hanemha egyedül az Isten?
(Ésa 43,25)
És Jézus azonnal észrevevé az ő lelkével, hogy azok magukban így okoskodnak, és monda nékik: Miért gondoljátok ezeket a ti szívetekben?
(Mát 16,28; Luk 9,27)
Mi könnyebb, azt mondanom-é a gutaütöttnek: Megbocsáttattak néked a te bűneid, vagy ezt mondanom: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj?
(Mát 17,1-13; Luk 9,28-36)
Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön a bűnöket megbocsátani, monda a gutaütöttnek:
Mondom néked, kelj föl, vedd fel a te nyoszolyádat, és eredj haza.
(3Móz 18,16)
Az pedig azonnal fölkele és felvévén nyoszolyáját, kiméne mindenkinek láttára; úgy hogy mindenki elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, ezt mondván: Soha sem láttunk ilyet!