16
Mikor pedig elmult a szombat, Mária Magdaléna, és Mária a Jakab anyja, és Salomé, drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén, megkenjék őt.
(Mát 28,1-8; Luk 24,1-12; Ján 20,1-10)
És korán reggel, a hétnek első napján a sírbolthoz menének napfelköltekor.
(Ésa 40,3.5)
És mondják vala maguk között: Kicsoda hengeríti el nékünk a követ a sírbolt szájáról?
(5Móz 23,25;Mát 12,1-5)
És odatekintvén, láták, hogy a kő el van hengerítve; mert felette nagy vala.
(Zsolt 98,2.3; Ésa 52,10)
És bemenvén a sírboltba, látának egy ifjút ülni jobb felől, fehér ruhába öltözve; és megfélemlének.
(Mát 3,7-9)
Az pedig monda nékik: Ne féljetek. A Názáreti Jézust keresitek, a ki megfeszíttetett; föltámadott, nincsen itt; ímé a hely, a hová őt helyezék.
(3Móz 24,5-9)
De menjetek el, mondjátok meg az ő tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megyen Galileába; ott meglátjátok őt, a mint megmondotta néktek.
(Márk 14,28)
És nagyhamar kijövén, elfutának a sírbolttól, mert félelem és álmélkodás fogta vala el őket; és senkinek semmit sem szólának, mert félnek vala.
(Mát 12,9-13; Márk 3,1-3)