Mikor pedig Bethániában a poklos Simon házánál vala, a mint asztalhoz üle, egy asszony méne oda, a kinél alabástrom edény vala valódi és igen drága nárdus olajjal; és eltörvén az alabástrom edényt kitölté azt az ő fejére.
(Mát 26,6-13; Ján 12,1-8)
Némelyek pedig háborognak vala magok között és mondának: Mire való volt az olajnak ez a tékozlása?
(Dán 8,16;9,21.27; Máté 18,10)
Mert el lehetett volna azt adni háromszáz pénznél is többért, és odaadni a szegényeknek. És zúgolódnak vala ellene.
(1Tim 6,6-11)
Jézus pedig monda: Hagyjatok békét néki; miért bántjátok őt? jó dolgot cselekedett én velem.
(Zsolt 98,2.3; Ésa 52,10)
Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, és a mikor csak akarjátok, jót tehettek velök; de én nem leszek mindenkor veletek.
(5Móz 15,11)
Ő a mi tőle telt, azt tevé: előre megkente az én testemet a temetésre.
Bizony mondom néktek: Valahol csak prédikálják ezt az evangyéliomot az egész világon, a mit ez az asszony cselekedett, azt is hirdetni fogják az ő emlékezetére.
(Mát 3,10)