11
És lőn, mikor elvégezé Jézus a tizenkét tanítványának adott utasítást, elméne onnan, hogy tanítson és prédikáljon azoknak városaiban.             
            
                (Zsolt 22,2)
            
        
        
János pedig, mikor meghallotta a fogságban a Krisztus cselekedeteit, elküldvén kettőt az ő tanítványai közül,             
            
                (Mát 14,3;Luk 7,18-25)
            
        
        
Monda néki: Te vagy-é az, a ki eljövendő, vagy mást várjunk?             
            
                (Malak 3,1)
            
        
        
És felelvén Jézus, monda nékik: Menjetek el és jelentsétek Jánosnak, a miket hallotok és láttok:             
            
                (2Kir 4,44)
            
        
        
A vakok látnak, és a sánták járnak; a poklosok megtisztulnak és a siketek hallanak; a halottak föltámadnak, és a szegényeknek evangyéliom hirdettetik;             
            
                (Ésa 35,5.6;61,1)
            
        
        
És boldog, a ki én bennem meg nem botránkozik.             
            
                (Mát 13,57;26,31)
            
        
        
Mikor pedig azok elmentek vala, szólni kezde Jézus a sokaságnak Jánosról: Mit látni mentetek ki a pusztába? Nádszálat-é, a mit a szél hajtogat?             
            
                (Mát 3,1.5)
            
        
        
Hát mit látni mentetek ki? Puha ruhába öltözött embert-é? Ímé a kik puha ruhákat viselnek, a királyok palotáiban vannak.             
            
                (Luk 19,10)
            
        
        
Hát mit látni mentetek ki? Prófétát-é? Bizony, mondom néktek, prófétánál is nagyobbat!             
            
                (Luk 1,76)
            
        
        
Mert ő az, a kiről meg van írva: Ímé én elküldöm az én követemet a te orczád előtt, a ki megkészíti előtted a te útadat.             
            
                (Malak 3,1)
            
        
        
Bizony mondom néktek: az asszonyoktól szülöttek között nem támadott nagyobb Keresztelő Jánosnál; de a ki legkisebb a mennyeknek országában, nagyobb nálánál.             
            
                (Mát 13,17)
            
        
        
A Keresztelő János idejétől fogva pedig mind mostanig erőszakoskodnak a mennyek országáért, és az erőszakoskodók ragadják el azt.             
            
                (Luk 16,16;13,24)
            
        
        
Mert a próféták mindnyájan és a törvény Jánosig prófétáltak vala.             
            
                (5Móz 19,15)
            
        
        
És, ha be akarjátok venni, Illés ő, a ki eljövendő vala.             
            
                (Malak 4,5; Mát 17,10-13)
            
        
        
A kinek van füle a hallásra, hallja.             
            
                (Mát 8,26)
            
        
        
De kihez hasonlítsam ezt a nemzetséget? Hasonlatos a gyermekekhez, a kik a piaczon ülnek, és kiáltoznak az ő társaiknak,             
            
                (Márk 11,24)
            
        
        
És ezt mondják: Sípoltunk néktek, és nem tánczoltatok; siralmas énekeket énekeltünk néktek, és nem sírtatok.             
            
                (Mát 28,20)
            
        
        
Mert eljött János, a ki sem eszik, sem iszik, és azt mondják: Ördög van benne.             
            
                (Mát 3,4)
            
        
        
Eljött az embernek Fia, a ki eszik és iszik, és ezt mondják: Ímé a nagy étü és részeges ember, a vámszedők és bűnösök barátja! És igazoltaték a bölcseség az ő fiaitól.             
            
                (Mát 9,14.15)
            
        
        
Ekkor elkezdé szemökre hányni ama városoknak, a melyekben legtöbb csodái lőnek, hogy nem tértek vala meg:             
            
                (Mát 9,21; Luk 6,19)
            
        
        
Jaj néked Korazin! Jaj néked Bethsaida! Mert ha Tirusban és Sidonban történnek vala azok a csodák, a melyek bennetek lőnek, rég megtértek volna gyászruhában és hamuban.             
            
                (Luk 10,12-15;Jón 3,6)
            
        
        
De mondom néktek: Tirusnak és Sidonnak könnyebb dolga lesz az ítélet napján, hogynem néktek.             
            
                (5Móz 4,2;Luk 11,38)
            
        
        
Te is Kapernaum, a ki az égig felmagasztaltattál, a pokolig fogsz megaláztatni; mert ha Sodomában történnek vala azok a csodák, a melyek te benned lőnek, mind e mai napig megmaradt volna.             
            
                (Mát 4,13;8,5;9,1)
            
        
        
De mondom néktek, hogy Sodoma földének könnyebb dolga lesz az ítélet napján, hogynem néked.             
            
                (Mát 10,15)
            
        
        
Abban az időben szólván Jézus, monda: Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és az értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted.             
            
                (Luk 10,21.1Kor;1,26-29)
            
        
        
Igen, Atyám, mert így volt kedves te előtted.         
Mindent nékem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya; az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és a kinek a Fiú akarja megjelenteni.             
            
                (Mát 28,18; Luk 10,22; Ján 3,35;17,2; Fil 2,9)
            
        
        
Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.             
            
                (Mát 12,20; Jer 31,25)
            
        
        
Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.         
Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.             
            
                (Ján 5,3)
            
        
                    12
Abban az időben a vetéseken át haladt Jézus szombatnapon; tanítványai pedig megéheztek, és kezdték a kalászokat tépni és enni.             
            
                (5Móz 23,26)
            
        
        
Látván pedig ezt a farizeusok, mondának néki: Ímé a te tanítványaid azt cselekszik, a mit nem szabad szombatnapon cselekedni.             
            
                (2Móz 20,10)
            
        
        
Ő pedig monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett vala ő és a kik vele valának?             
            
                (1Sám 21,7)
            
        
        
Hogyan ment be az Isten házába, és ette meg a szentelt kenyereket, a melyeket nem vala szabad megennie néki, sem azoknak, a kik ő vele valának, hanem csak a papoknak?             
            
                (1Sám 21,5-7;3Móz 24,5-9)
            
        
        
Vagy nem olvastátok-é a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot a templomban és nem vétkeznek?             
            
                (4Móz 28,9)
            
        
        
Mondom pedig néktek, hogy a templomnál nagyobb van itt.             
            
                (1Móz 1,27)
            
        
        
Ha pedig tudnátok, mi ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat.             
            
                (Hós 6,6; Mát 9,13)
            
        
        
Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia.             
            
                (1Kor 7,10.11)
            
        
        
És távozván onnan, méne az ő zsinagógájukba.             
            
                (1Móz 8,21)
            
        
        
És ímé, vala ott egy elszáradt kezű ember. És megkérdék őt, mondván: Ha szabad-é szombatnapon gyógyítani? hogy vádolhassák őt.             
            
                (Luk 14,3)
            
        
        
Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, a kinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt?             
            
                (Luk 13,15;14,5)
            
        
        
Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni.             
            
                (Luk 14,5)
            
        
        
Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és olyan éppé lőn, mint a másik.             
            
                (1Kor 7,7.17)
            
        
        
A farizeusok pedig kimenvén, tanácsot tartának ellene, hogyan veszíthetnék el őt.             
            
                (Ján 5,16)
            
        
        
Jézus pedig észrevévén ezt, eltávozék onnan. És követé őt nagy sokaság, és ő meggyógyítja vala mindnyájokat;             
            
                (Márk 3,7-12)
            
        
        
És megfenyegeté őket, hogy őt ismertté ne tegyék;             
            
                (Mát 8,4)
            
        
        
Hogy beteljesedjék Ésaiás próféta mondása, a ki így szólt:             
            
                (Ésa 42,1-4)
            
        
        
Ímé az én szolgám, a kit választottam; az én szerelmesem, a kiben az én lelkem kedvét lelé; lelkemet adom ő belé, és ítéletet hirdet a pogányoknak.             
            
                (Mát 3,17)
            
        
        
Nem verseng, és nem kiált; az utczákon senki nem hallja szavát.             
            
                (Márk 7,31)
            
        
        
A megrepedezett nádat nem töri el, és a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, mígnem diadalomra viszi az ítéletet.             
            
                (2Móz 20,12-16)
            
        
        
És az ő nevében reménykednek majd a pogányok.             
            
                (Márk 7,37)
            
        
        
Akkor egy vak és néma ördöngőst hoztak ő eléje; és meggyógyítá azt, annyira, hogy a vak és néma mind beszél, mind lát vala.             
            
                (Mát 9,34; Márk 3,22-30; Luk 11,14-26.29-32)
            
        
        
És elálmélkodék az egész sokaság, és monda: Vajjon nem ez-é Dávidnak ama Fia?             
            
                (Mát 6,20; Luk 12,33)
            
        
        
A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: Ez nem űzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével.             
            
                (Mát 9,34)
            
        
        
Jézus pedig, tudva az ő gondolataikat, monda nékik: Minden ország, a mely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, a mely meghasonlik magával.         
Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, önmagával hasonlott meg; mimódon állhat meg tehát az ő országa?             
            
                (Gal 4,4)
            
        
        
És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők magok lesznek a ti bíráitok.         
Ha pedig én Istennek Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.             
            
                (1Ján 3,8)
            
        
        
Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába és rabolhatja el annak kincseit, hanemha megkötözi előbb a hatalmast és akkor rabolja ki annak házát?             
            
                (Ésa 49,24)
            
        
        
A ki velem nincsen, ellenem van; és a ki velem nem gyűjt, tékozol.             
            
                (Márk 9,40; Luk 9,50)
            
        
        
Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek.             
            
                (Zsid 6,4.6;10,26.1Ján;5,16)
            
        
        
Még a ki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de a ki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik.             
            
                (Márk 3,29; Luk 12,10.1Tim;1,13)
            
        
        
Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát.             
            
                (Mát 7,17)
            
        
        
Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj.         
A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.             
            
                (Márk 8,15; Luk 12,1)
            
        
        
De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.         
Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak.             
            
                (Mát 6,30)
            
        
        
Ekkor felelének néki némelyek az írástudók és farizeusok közül, mondván: Mester, jelt akarnánk látni te tőled.             
            
                (Mát 16,1)
            
        
        
Ő pedig felelvén, monda nékik: E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele.             
            
                (Márk 8,12; Luk 11,29)
            
        
        
Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.             
            
                (Jón 2,12)
            
        
        
Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és ímé nagyobb van itt Jónásnál.             
            
                (Luk 11,32; Jón 3,5)
            
        
        
Délnek királyné asszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetséggel együtt, és kárhoztatja ezt: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcseségét; és ímé, nagyobb van itt Salamonnál.             
            
                (Luk 11,31.1Kir;10,1-10)
            
        
        
Mikor pedig a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál:             
            
                (Luk 11,24-26)
            
        
        
Akkor ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem. És oda menvén, üresen, kisöpörve és fölékesítve találja azt.         
Akkor elmegy és vesz maga mellé más hét lelket, gonoszabbakat ő magánál, és bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek utolsó állapotja gonoszabb lesz az elsőnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is.             
            
                (2Pét 2,20)
            
        
        
Mikor pedig még szóla a sokaságnak, ímé az ő anyja és az ő testvérei állanak vala odakünn, akarván ő vele szólni.             
            
                (Mát 13,55)
            
        
        
És monda néki valaki: Ímé a te anyád és testvéreid odakünn állanak, és szólni akarnak veled.             
            
                (Ján 1,42; Eféz 2,20)
            
        
        
Ő pedig felelvén, monda a hozzá szólónak: Kicsoda az én anyám; és kik az én testvéreim?             
            
                (Luk 2,49)
            
        
        
És kinyujtván kezét az ő tanítványaira, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim!             
            
                (Mát 17,9; Márk 8,30; Luk 9,21)
            
        
        
Mert a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nőtestvérem és anyám.             
            
                (Róm 8,29)