A fügefáról vegyétek pedig a példát. A mikor ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár.
(Mát 24,32; Luk 21,29)
Azonképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt.
(Márk 8,17; Préd 12,16; Mát 10,26; Márk 4,22)
Bizony mondom néktek, hogy el nem múlik ez a nemzetség, a míg meg nem lesznek mindezek.
Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim soha el nem múlnak.
(Ésa 40,8;51,6; Zsolt 102,27; Zsid 1,11)
Arról a napról és óráról pedig senki semmit sem tud, sem az égben az angyalok, sem a Fiú, hanem csak az Atya.
Figyeljetek, vigyázzatok és imádkozzatok; mert nem tudjátok, mikor jő el az az idő.
(Mát 24,44;25,13; Luk 22,40)
Úgy mint az az ember, a ki messze útra kelve, házát elhagyván, és szolgáit felhatalmazván, és kinek-kinek a maga dolgát megszabván, az ajtónállónak is megparancsolta, hogy vigyázzon.
(Mát 25,14; Luk 19,12)
Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a háznak ura, este-é vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy reggel?
(Luk 12,38)
Hogy, ha hirtelen megérkezik, ne találjon titeket aludva.
(Márk 9,26; Márk 8,38)
A miket pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!
(4Móz 6,3; Bir 13,4-5.1Sám;1,11)