3
Tibérius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében pedig, mikor Júdeában Ponczius Pilátus volt a helytartó, és Galileának negyedes fejedelme Heródes, Iturea és Trakhónitis tartományának pedig negyedes fejedelme az ő testvére Filep, Abiléné negyedes fejedelme meg Lisániás,
(5Móz 15,7.8)
Annás és Kajafás főpapsága alatt, lőn az Úrnak szava Jánoshoz, a Zakariás fiához, a pusztában,
(Csel 4,6;Luk 1,13.57.63.80)
És méne a Jordán mellett lévő minden tartományba prédikálván a megtérés keresztségét a bűnöknek bocsánatjára;
(Mát 3,1.2)
A mint meg van írva Ésaiás próféta beszédeinek könyvében, ki ezt mondja: Kiáltónak szava a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek az ő ösvényeit.
(Ésa 40,3.5)
Minden völgy betöltetik, minden hegy és halom megalacsonyíttatik; és az egyenetlenek egyenesekké, és a göröngyös útak símákká lesznek;
És meglátja minden test az Istennek szabadítását.
(Zsolt 98,2.3; Ésa 52,10)
Monda azért a sokaságnak, a mely kiméne hozzá, hogy általa megkereszteltessék: Viperák fajzati, kicsoda intett meg titeket, hogy a bekövetkező harag elől meneküljetek?
(Mát 3,7-9)
Teremjetek azért megtéréshez méltó gyümölcsöket, és ne mondogassátok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! mert mondom néktek, hogy az Isten ezekből a kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak.
(Mát 7,3)
Immár pedig a fejsze is rávettetett a fák gyökerére: minden fa azért, a mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és a tűzre vettetik.
(Mát 3,10)
És megkérdé őt a sokaság, mondván: Mit cselekedjünk tehát?
(Mát 7,16.17)
Ő pedig felelvén, monda nékik: A kinek két köntöse van, egyiket adja annak, a kinek nincs; és a kinek van eledele, hasonlókép cselekedjék.
(Jak 2,15.16.1Ján;3,17.18)
És eljövének a vámszedők is, hogy megkeresztelkedjenek, és mondának néki: Mester, mit cselekedjünk?
(Mát 12,35)
Ő pedig monda nékik: Semmi többet ne követeljetek, mint a mi előtökbe rendeltetett.
(Mát 7,21-23)
És megkérdék őt a vitézek is, mondván: Hát mi mit cselekedjünk? És monda nékik: Senkit se háborítsatok, se ne patvarkodjatok; és elégedjetek meg zsoldotokkal.
(Mát 7,24-27)
Mikor pedig a nép várt és szívökben mind azon gondolkoztak János felől, hogy vajjon nem ő-é a Krisztus;
(Márk 6,30.32)
Felele János mindeneknek, mondván: Én ugyan keresztellek titeket vízzel; de eljő, a ki nálamnál erősebb, a kinek nem vagyok méltó, hogy sarujának kötőjét megoldjam: az majd keresztel titeket Szent Lélekkel és tűzzel:
(Mát 3,11;Csel 1,5;2,1-4)
Kinek szórólapátja kezében van, és megtisztítja szérűjét; és a gabonát az ő csűrébe takarja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel.
(Mát 3,12)
És még sok egyebekre is intvén őket, hirdeté az evangyéliomot a népnek.
(Mát 8,5-10)
Mikor pedig Heródes, a negyedes fejedelem, megfeddetett ő tőle Heródiásért, az ő testvérének, Filepnek feleségéért és mindama gonoszságokért, a miket Heródes cselekedett,
(Márk 10,32)
Ez még azzal tetézte mindezeket, hogy Jánost tömlöczbe vetteté.
(Mát 14,3-10)
Lőn pedig, hogy mikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkereszteltetett, és imádkozott, megnyilatkozék az ég,
(Mát 3,16.17)
És leszálla ő reá a Szent Lélek testi ábrázatban mint egy galamb, és szózat lőn mennyből, ezt mondván: Te vagy amaz én szerelmes Fiam, te benned gyönyörködöm!
(Ésa 42,1; Ján 1,32.33;Mát 3,17; Márk 1,11)
Maga Jézus pedig mintegy harmincz esztendős volt, mikor tanítani kezdett, ki, a mint állítják vala, a József fia vala, ez pedig a Hélié,
(Mát 1,16;13,55)
Ez Mattáté, ez Lévié, ez Melkié, ez Jannáé, ez Józsefé,
(Luk,3 7. 8.)
Ez Matthatiásé, ez Ámosé, ez Naumé, ez Eslié, ez Naggaié,
Ez Maáté, ez Matthatiásé, ez Sémeié, ez Józsefé, ez Júdáé,
(Mát 16,20; Márk 8,30)
Ez Joannáé, ez Rhésáé, ez Zorobábelé, ez Saláthielé, ez Nérié,
(Luk 18,31;24,7; Mát 16,21;17,22;20,18;26,57.67;27,34.35.50; Márk 8,31;9,31;10,33)
Ez Melkié, ez Addié, ez Hosámé, ez Elmodámé, ez Éré,
(Luk 14,27; Mát 16,24; Márk 8,34)
Ez Jóséé, ez Eliézeré, ez Jórimé, ez Mattáté, ez Lévié,
(Luk 17,33; Mát 10,38.39;16,25; Márk 8,35; Ján 12,25)
Ez Simeoné, ez Júdáé, ez Józsefé, ez Jónáné, ez Eliákimé,
(Mát 16,26; Márk 8,36)
Ez Méleáé, ez Maináné, ez Mattátáé, ez Nátáné, ez Dávidé,
(Luk 12,19; Mát 10,33; Márk 8,38.2Tim;2,12;Mát 16,27)
Ez Jesséé, ez Obedé, ez Boázé, ez Sálmoné, ez Naássoné,
(Ján 6,14.5Móz;18,18)
Ez Aminádábé, ez Arámé, ez Esroné, ez Fáresé, ez Júdáé.
(Ruth 4,18-22;1Móz 38,18.29.30)
Ez Jákóbé, ez Izsáké, ez Ábrahámé, ez Táréé, ez Nákhoré,
(1Móz 11,16)
Ez Sárukhé, ez Ragávé, ez Fáleké, ez Eberé, ez Saláé,
(Malak 3,1; Mát 3,11)
Ez Kajnáné, ez Arfaksádé, ez Semé, ez Noéé, ez Lámekhé,
(1Móz 5,32)
Ez Mathuséláé, ez Énókhé, ez Járedé, ez Mahalaléelé, ez Kajnáné,
(Ésa 56,7; Jer 7,11)
Ez Énósé, ez Sethé, ez Ádámé, ez pedig az Istené.
(1Móz 1,26.27;1Móz 5,3)
4
Jézus pedig Szent Lélekkel telve, visszatére a Jordántól, és viteték a Lélektől a pusztába
(Mát 3,16;Mát 4,1-11)
Negyven napig, kísértetvén az ördög által. És nem evék semmit azokban a napokban; de mikor azok elmúltak, végre megéhezék.
(Mát 11,7-11)
És monda néki az ördög. Ha Isten Fia vagy, mondd e kőnek, hogy változzék kenyérré.
(Csel 4,7-10)
Jézus pedig felele néki, mondván: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem az Istennek minden ígéjével.
(5Móz 8,3)
Majd felvivén őt az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki e föld minden országait egy szempillantásban,
(Malak 3,1; Mát 11,10.14; Márk 1,2)
És monda néki az ördög: Néked adom mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét; mert nékem adatott, és annak adom, a kinek akarom;
(Mát 11,11.14)
Azért ha te engem imádsz, mindez a tied lesz.
(Mát 21,32)
Felelvén pedig Jézus, monda néki: Távozz tőlem, Sátán; mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.
(5Móz 6,13)
Azután Jeruzsálembe vivé őt, és a templom ormára állítván, monda néki: Ha Isten Fia vagy, vesd alá magad innét;
Mert meg van írva: Az ő angyalinak parancsol te felőled, hogy megőrizzenek téged;
(Mát 11,16-19)
És: Kezökben hordoznak téged, hogy valamikép meg ne üssed lábadat a kőbe.
(Zsolt 91,11.12)
Felelvén pedig Jézus, monda néki: Megmondatott: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.
(5Móz 6,16)
És elvégezvén minden kísértést az ördög, eltávozék tőle egy időre.
(Luk 22,24; Mát 18,1-5; Márk 9,33.34)
Jézus pedig megtére a Léleknek erejével Galileába: és híre méne néki az egész környéken.
(Mát 4,11.13)
És ő taníta azoknak zsinagógáiban, dicsőíttetvén mindenektől.
(Mát 18,5;25,40; Márk 9,37; Ján 13,20)
És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni.
(Márk 9,38)
És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, a hol ez vala írva:
(Mát 12,30; Márk 9,40)
Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat,
(Zsolt 118,22)
Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét.
(Ésa 61,1.2;42,6.7)
És behajtván a könyvet, átadá a szolgának, és leüle. És a zsinagógában mindenek szemei ő reá valának függesztve.
Ő pedig kezde hozzájuk szólani: Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallástokra.
(2Kir 1,10.12)
És mindnyájan bizonyságot tőnek felőle, és elálmélkodának kedves beszédein, a melyek szájából származtak, és mondának: Avagy nem a József fia-é ez?
(Mát 5,44.45)
És monda nékik: Bizonyára azt a példabeszédet mondjátok nékem: Orvos, gyógyítsd meg magadat! A miket hallottunk, hogy Kapernaumban történtek, itt a te hazádban is cselekedd meg azokat.
(Mát 4,13;Márk 1,21.25)
Monda pedig: Bizony mondom néktek: Egy próféta sem kedves az ő hazájában.
(Mát 13,57)
És igazán mondom néktek, hogy Illés idejében sok özvegy asszony volt Izráelben, mikor az ég három esztendeig és hat hónapig be volt zárva, úgy hogy az egész tartományban nagy éhség volt;
Mégis azok közül senkihez nem küldetett Illés, hanem csak Sidonnak Sareptájába az özvegy asszonyhoz.
(1Kir 17,9.10.16)
És az Elizeus próféta idejében sok bélpoklos volt Izráelben; de azok közül egy sem tisztult meg, csak a Siriából való Naámán.
(2Kir 5,9.10.14)
És betelének mindnyájan haraggal a zsinagógában, mikor ezeket hallották.
(Luk 8,48;18,42; Mát 9,22; Márk 5,34;10,52)
És felkelvén, kiűzék őt a városon kívül és vivék őt annak a hegynek szélére, a melyen az ő városuk épült, hogy onnan letaszítsák.
(5Móz 25,5.6)
Ő azonban közöttük átmenve, eltávozék.
(Mát 27,56;Márk 16,9; Ján 19,25)
És leméne Kapernaumba, Galilea városába; és tanítja vala azokat szombatnapokon.
(Mát 9,37)
És csodálkozának az ő tudományán, mert beszéde hatalmas vala.
(Mát 7,29)
És a zsinagógában vala egy tisztátalan ördögi lélektől megszállt ember, a ki fennhangon kiálta,
(Márk 1,23.24)
Mondván: Ah, mi közünk hozzád názáreti Jézus? Jöttél, hogy elveszíts minket? Ismerlek téged ki vagy: az Istennek ama Szentje!
(Mát 10,12.13)
És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg és menj ki ez emberből! És az ördög azt a középre vetvén, kiméne belőle, és nem árta néki semmit.
És támada félelem mindenekben, és egymással szólnak és beszélnek vala, mondván: Mi dolog ez, hogy nagy méltósággal és hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek és kimennek?
(Mát 10,11; Márk 6,10;5Móz 25,4.1Tim;5,17.18)
És elterjede a hír ő felőle a környék minden helyén.
Azután a zsinagógából eltávozván, a Simon házába méne. A Simon napa pedig nagy hideglelésben feküdt, és könyörögtek neki érette.
(Mát 8,14.15)
És Jézus mellé állván, megdorgálá a hideglelést, és az elhagyá őt; és ő azonnal felkelvén, szolgála nékik.
A nap lementével pedig, mindenek, a kiknek különféle betegeik valának, ő hozzá vivék azokat; ő pedig mindegyikőjükre reávetvén kezeit, meggyógyítá őket.
(Mát 13,18-23; Márk 4,15-20)
Sokakból pedig ördögök is mentek ki, kiáltozván és mondván: Te vagy ama Krisztus, az Isten Fia! De ő megdorgálván, nem engedé őket szólani, mivelhogy tudták, hogy ő a Krisztus.
(Márk 1,24.25;Mát 26,63.64)
A nap fölkeltekor pedig kimenvén, puszta helyre méne; de a sokaság felkeresé őt, és hozzámenének, és tartóztaták őt, hogy ne menjen el tőlök.
(Márk 1,35-38)
Ő pedig monda nékik: Egyéb városoknak is hirdetnem kell nékem az Istennek országát; mert azért küldettem.
(Ésa 61,1)
És prédikál vala Galilea zsinagógáiban.
(Luk 11,33; Mát 5,15)
5
És lőn, hogy mikor a sokaság hozzá tódult, hogy hallgassa az Isten beszédét, ő a Genezáret tavánál áll vala;
(Luk 12,2; Jób 12,22; Mát 10,26; Márk 4,22)
És láta két hajót állani a vizen: a halászok pedig, miután azokból kiszállottak, mossák vala az ő hálóikat.
(Luk 19,26; Mát 13,12;25,29; Márk 4,25)
És ő bemenvén az egyik hajóba, a mely a Simoné vala, kéré őt, hogy vigye egy kissé beljebb a földtől: és mikor leült, a hajóból tanítá a sokaságot.
(Mát 13,46-50)
Mikor pedig megszünt beszélni, monda Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra.
(Zsolt 91,13; Csel 28,3.5)
És felelvén Simon, monda néki: Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, még sem fogtunk semmit: mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót.
(Zsid 12,23)
És ezt megtévén, halaknak nagy sokaságát keríték be; szakadoz vala pedig az ő hálójuk.
(Mát 8,23-27; Márk 4,37-41)
Intének azért társaiknak, a kik a másik hajóban valának, hogy jőjjenek és segítsenek nékik. És eljövén, megtölték mind a két hajót, annyira, hogy csaknem elsülyedének.
(Mát 11,27.1Tim;2,4;Ján 1,18)
Látván pedig ezt Simon Péter, Jézusnak lábai elé esék, mondván: Eredj el én tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram!
(Mát 13,16;1Pét 1,10.12)
Mert félelem fogta körül őt és mindazokat, a kik ő vele valának, a halfogás miatt, a melyet fogtak;
(Mát 24,1-42; Márk 13,1-37)
Hasonlóképen Jakabot és Jánost is, a Zebedeus fiait, a kik Simonnak társai valának. És monda Simonnak Jézus: Ne félj; mostantól fogva embereket fogsz.
(Ezék 47,9.10; Csel 2,38-41)
És a hajókat a szárazra vonván, elhagyák mindenöket és követék őt.
És lőn, hogy mikor az egyik városban vala, ímé vala ott egy poklossággal teljes ember: és mikor meglátta Jézust, arczra borulva kéré őt, mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem!
(Mát 8,2)
Jézus pedig kinyújtván kezét, illeté azt, mondván: Akarom, tisztulj meg. És azonnal eltávozék tőle a bélpoklosság.
(Ezék 20,11.12; Mát 7,21)
És ő megparancsolá néki, hogy azt senkinek se mondja el; hanem eredj el, úgymond, mutasd meg magad a papnak, és vígy áldozatot a te megtisztulásodért, a mint Mózes parancsolta, bizonyságul ő nékik.
(3Móz 14,2-10)
A hír azonban annál inkább terjedt ő felőle; és nagy sokaság gyűle egybe, hogy őt hallgassák, és hogy általa meggyógyuljanak az ő betegségeikből.
De ő félrevonula a pusztákba, és imádkozék.
(Luk 12,11)
És lőn egy napon, hogy ő tanít vala: és ott ülének a farizeusok és a törvénynek tanítói, a kik jöttek Galileának és Júdeának minden faluiból és Jeruzsálemből: és az Úrnak hatalma vala ő vele, hogy gyógyítson.
És ímé valami férfiak ágyon egy embert hozának, a ki gutaütött vala; és igyekezének azt bevinni és ő elébe tenni.
(Mát 9,2)
De nem találván módot, hogy a sokaság miatt mikép vigyék őt be, felhágának a háztetőre, és a cseréphéjazaton át bocsáták őt alá ágyastól Jézus elé a középre.
(2Móz 4,12; Csel 4,7.8)
És látván azoknak hitét, monda: Ember, megbocsáttattak néked a te bűneid.
(Mik 7,5-7;Csel 7,59;12,2)
Az írástudók pedig és a farizeusok elkezdének tanakodni, mondván: Kicsoda ez, a ki ily káromlást szól? Ki bocsáthatja meg a bűnt, hanemha egyedül az Isten?
(Zsolt 32,5; Ésa 43,25)
Jézus pedig észrevévén az ő tanakodásukat, felelvén, monda nékik: Mit tanakodtok a ti szívetekben?
(Mát 10,22)
Melyik könnyebb, azt mondani: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy azt mondani: Kelj fel és járj?
(Ján 11,1)
Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön megbocsátani a bűnöket, (monda a gutaütöttnek): Néked mondom, kelj fel, és fölvévén nyoszolyádat, eredj haza!
(Mát 9,6)
És az rögtön felkelvén azok szemeláttára, fölvevé a min feküdt, és elméne haza, dicsőítvén az Istent.
(Mát 9,18-26; Márk 5,22-43)
És az álmélkodás elfogá mindnyájukat, és dicsőíték az Istent, és betelének félelemmel, mondván: Bizony csodadolgokat láttunk ma!
(Dán 9,16; Mát 24,15.21.22)
Ezek után pedig kiméne, és láta egy Lévi nevű vámszedőt, a ki a vámnál ül vala, és monda néki: Kövess engem!
(Mát 9,9)
És az mindeneket elhagyván, felkele és követé őt.
(Róm 11,25.26; Jel 11,2)
És Lévi nagy lakomát készíte néki az ő házánál; és vala ott nagy sokasága a vámszedőknek és egyebeknek, a kik ő velök letelepedtek volt.
(Mát 6,9)
És köztük az írástudók és farizeusok zúgolódának az ő tanítványai ellen, mondván: Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és a bűnösökkel?
És felelvén Jézus, monda nékik: Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, hanem a betegeknek.
(Mát 9,12.13)
Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a megtérésre.
(Luk 7,50;17,19;18,42; Mát 9,22; Márk 5,34;10,52)
Azok pedig mondának néki: Mi az oka, hogy a János tanítványai gyakorta bőjtölnek és imádkoznak, valamint a farizeusokéi is; a te tanítványaid pedig esznek és isznak?
(Mát 9,14.15; Márk 2,18-20)
Ő pedig monda nékik: Avagy mívelhetitek-é azt, hogy a lakodalmasok bőjtöljenek, a míg a vőlegény velök van?
De eljőnek a napok, és mikor a vőlegény elvétetik ő tőlök, akkor majd bőjtölnek azokban a napokban.
És monda nékik példabeszédet is: Senki nem toldja az új posztó foltot az ó posztóhoz; mert különben az újat is megszakasztja és az ó posztóhoz nem illik az újból való folt.
(Mát 9,16; Márk 2,21)
És senki sem tölti az új bort ó tömlőkbe; mert különben az új bor megszakasztja a tömlőket, és a bor kiömöl, és a tömlők is elvesznek.
(Mát 9,17; Márk 2,22)
Hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni, és mind a kettő megmarad.
(Róm 13,13.14;Luk,5 6. 23. 24.)
És senki, a ki ó bort iszik, mindjárt újat nem kiván, mert azt mondja: Jobb az ó.
(Mát 24,42-44)
Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
(Péld,25 16.)
Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén!
(Péld 16,32)