14
Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem.
(Mát 10,4; Márk 3,19)
Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.
(Mát 27,15; Márk 15,6; Luk 23,17)
És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.
(Ján 12,26;17,24.1Thess;4,17)
És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok.
(Mát 27,26; Márk 15,15)
Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat?
(Ján 2,39;3,26;5,20;10,36)
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
(Ésa 53,1; Zsolt 22,8.9.13.19; Csel 3,13-18)
Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt.
(Luk 23,14-23; Ján 18,38)
Monda néki Filep: Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nékünk!
Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? a ki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát?
(Ján 12,45)
Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket, a melyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, a ki én bennem lakik, ő cselekszi e dolgokat.
(Ján 10,38;17,21;Ján 12,49)
Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magokért a cselekedetekért higyjetek nékem.
(2Móz 23,16;34,22.5Móz;16,10)
Bizony, bizony mondom néktek: A ki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek.
(Zsolt 2,7; Róm 1,4; Zsid 1,5)
És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban.
(Ján 15,7.16;16,23.24; Mát 7,7; Márk 11,24)
Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt.
(Zsolt 16,10; Csel 2,27.31)
Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.
(1Kir 2,10; Csel 2,29)
És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké.
Az igazságnak ama Lelkét: a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.
(Ján 2,38;5,31;10,43; Luk 24,47; Eféz 1,7)
Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok.
Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok.
(Mát 27,31; Márk 15,22; Luk 23,25)
Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek.
(Ján 17,21.23)
A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
(Luk 23,32.33)
Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak?
(Mát 27,37; Márk 15,26; Luk 23,38)
Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.
(Ján 7,16)
Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék.
(Ján 13,26;Ján 18,6;28,28; Mát 8,10-12)
Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.
(Ján 15,26;16,7)
Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!
(Zsolt 22,19)
Hallottátok, hogy én azt mondtam néktek: Elmegyek, és eljövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Atyához; mert az én Atyám nagyobb nálamnál.
(Ján,14 3.)
És most mondtam meg néktek, mielőtt meglenne: hogy a mikor majd meglesz, higyjetek.
(Ján 13,19)
Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme: és én bennem nincsen semmije;
(Mát 10,14; Márk 6,11; Luk 9,5;10,11; Csel 18,6)
De, hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát és úgy cselekszem, a mint az én Atyám parancsolta nékem: keljetek fel, menjünk el innen.
(Zsolt 69,22)
15
Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves.
(Mát 27,48)
Minden szőlővesszőt, a mely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, a mely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.
(Ján 4,28)
Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, a melyet szóltam néktek.
(Ján 13,10)
Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok.
(Zsolt 16,8-11)
Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.
(Ján 6,56)
Ha valaki nem marad én bennem, kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad; és egybe gyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megégnek.
Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, a mit csak akartok, és meglesz az néktek.
(Ján 14,13;16,23.1Ján;3,22)
Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem tanítványaim.
(2Móz 12,46)
A miképen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben.
(Zak 12,10)
Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; a miképen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.
(Ján 14,15)
Ezeket beszéltem néktek, hogy megmaradjon ti bennetek az én örömem és a ti örömetek beteljék.
(Ján 3,1;7,50)
Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, a miképen én szerettelek titeket.
(Eféz 5,2;Ján 13,34)
Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.
(Zsolt 110,1)
Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, a miket én parancsolok néktek.
Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, a mit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek.
(Mát 28,1; Márk 16,1; Luk 24,1)
Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek.
(Mát 28,19;Ján 14,13;16,23.24)
Ezeket parancsolom néktek, hogy egymást szeressétek.
(Luk 24,12)
Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál.
(Ján 7,7)
Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, a mi az övé; de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ.
(2Kor 11,25.2Tim;3,11)
Emlékezzetek meg ama beszédekről, a melyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják majd.
(Ján 13,16; Mát 10,24; Luk 6,40)
De mindezt az én nevemért cselekszik veletek, mivelhogy nem ismerik azt, a ki küldött engem.
(Mát 24,9)
Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna nékik, nem volna bűnük: de most nincs mivel menteniök az ő bűnöket.
(Ján 9,41; Luk 12,47.48)
A ki engem gyűlöl, gyűlöli az én Atyámat is.
(Zsolt 16,10)
Ha ama cselekedeteket nem cselekedtem volna közöttük, a melyeket senki más nem cselekedett, nem volna bűnük; de most láttak is, gyűlöltek is, mind engem, mind az én Atyámat.
De azért lőn így, hogy beteljesedjék a mondás, a mely megiratott az ő törvényökben: Ok nélkül gyűlöltek engem.
(Zsolt 69,5)
Mikor pedig eljő majd a Vígasztaló, a kit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Lelke, a ki az Atyától származik, az tesz majd én rólam bizonyságot.
(Ján 14,26;16,7; Luk 24,49)
De ti is bizonyságot tesztek; mert kezdettől fogva én velem vagytok.
(Csel 1,22;5,32)
16
Ezeket beszéltem néktek, hogy meg ne botránkozzatok.
(Márk 16,9)
A gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik.
(Gal 2,4;1Móz 17,10-14.3Móz;12,3)
És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem.
(Ján 15,21)
Ezeket pedig azért beszéltem néktek, hogy a mikor eljő az az idő, megemlékezzetek róluk, hogy én mondtam néktek. De ezeket kezdettől fogva nem mondottam néktek, mivelhogy veletek valék.
(Mát 9,15; Márk 2,19; Luk 5,34)
Most pedig elmegyek ahhoz, a ki küldött engem; és senki sem kérdezi tőlem közületek: Hová mégy?
(Márk 16,10)
Hanem, mivelhogy ezeket beszéltem néktek, a szomorúság eltöltötte a szíveteket.
(Márk 16,14; Luk 24,36.1Kor;15,5)
De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok.
(Ján 14,26;15,26)
És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében:
(Ján 17,18)
Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem;
(Csel 10,44)
És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem;
(Mát 16,19;18,18)
Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett.
(Ján 12,31)
Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok.
(Mát 21,17; Márk 15,9; Luk 23,16; Ján 18,39)
De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek.
(Mát 27,21; Márk 15,11; Luk 23,18; Ján 18,40)
Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek.
(Mát 13,55; Gal 1,19;2,12; Csel 21,18)
Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémből vesz, és megjelenti néktek.
(Ján 17,10)
Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem: mert én az Atyához megyek.
(Ján 7,33;13,33)
Mondának azért az ő tanítványai közül egymásnak: Mi az, a mit nékünk mond: Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem; és: mert én az Atyához megyek?
(Ján 21,25)
Mondának azért: Mi az a kevés idő, a miről szól? Nem tudjuk, mit mond.
(Ján 2,38;2Thess 1,7; Zsid 4,1-11)
Megérté azért Jézus, hogy őt akarnák megkérdezni, és monda nékik: Arról tudakozzátok-é egymást, hogy azt mondám: Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem?
(Ján 1,11)
Bizony, bizony mondom néktek, hogy sírtok és jajgattok ti, a világ pedig örül: ti szomorkodtok, hanem a ti szomorúságtok örömre fordul.
Az asszony mikor szűl, szomorúságban van, mert eljött az ő órája: de mikor megszűli az ő gyermekét, nem emlékezik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra.
(5Móz 18,18.19)
Ti is azért most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a ti szívetek, és senki el nem veszi tőletek a ti örömeteket.
És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy a mit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek.
(Ján 14,13;15,16; Mát 7,7;21,22; Márk 11,24; Luk 11,9; Jak 1,5)
Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.
(1Móz 22,18)
Ezeket példázatokban mondottam néktek; de eljő az idő, mikor nem példázatokban beszélek majd néktek, hanem nyiltan beszélek néktek az Atyáról.
(Ján 13,23)
Azon a napon az én nevemben kértek majd: és nem mondom néktek, hogy én kérni fogom az Atyát ti érettetek;
(Ján 5,24.26; Luk 22,4.52;Ján 5,17;23,8; Márk 12,18)
Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem ki.
(Ján 17,8)
Kijöttem az Atyától, és jöttem e világba: ismét elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához.
(Ján 5,18)
Mondának néki az ő tanítványai: Ímé, most nyiltan beszélsz és semmi példázatot nem mondasz.
Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki téged megkérdezzen: erről hiszszük, hogy az Istentől jöttél ki.
(Ján,16 27.)
Felele nékik Jézus: Most hiszitek?
(Mát 26,57; Luk 3,2; Ján 18,13.24)
Ímé eljő az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok kiki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok; de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.
(Mát 26,31; Márk 14,27)
Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: és meggyőztem a világot.
(Mát 10,19.20)
17
Ezeket beszélte Jézus; és felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám, eljött az óra; dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged;
(Ján 12,23)
A miként te hatalmat adtál néki minden testen, hogy örök életet adjon mindennek, a mit néki adtál.
(Ján 3,35;13,3;Ján 5,21)
Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.
(1Ján 5,20)
Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a munkát, a melyet reám bíztál, hogy végezzem azt.
(Ján 4,34)
És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, a melylyel bírtam te nálad a világ létele előtt.
(Ján 13,23)
Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották.
(Csel 13,13)
Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, a mit nékem adtál:
Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
(Ján 16,27)
Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid.
És az enyémek mind a tiéid, és a tiéid az enyémek: és megdicsőíttetem ő bennök.
(Ján 16,15)
És nem vagyok többé e világon, de ők a világon vannak, én pedig te hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, a kiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
(Ján,17 21.;Ján 10,30)
Mikor velök valék a világon, én megtartám őket a te nevedben; a kiket nékem adtál, megőrizém, és senki el nem veszett közülök, csak a veszedelemnek fia, hogy az írás beteljesüljön.
(Ján 6,39;10,28;18,9;Ján 13,18; Zsolt 41,10)
Most pedig te hozzád megyek; és ezeket beszélem a világon, hogy ők az én örömemet teljesen bírják ő magokban.
(Mát 28,18; Márk 16,12.14; Luk 24,15.34.36; Ján 20,19.26;21,1-14.1Kor;15,5-8)
Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
(Luk 24,49;Ján 14,26;15,26)
Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
(Mát 3,11; Márk 1,8; Luk 3,16; Ján 1,33; Csel 2,1-4)
Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
(Ésa 37,16-20)
Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.
(Zsolt 2,1.2)
A miképen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra;
(Ján 2,32)
És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.
(Zsid 9,14)
De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, a kik az ő beszédökre hisznek majd én bennem;
(Ján 2,23; Luk 24,26)
Hogy mindnyájan egyek legyenek; a mint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem.
(Ján 10,38;14,10.11.1Ján;3,24;Ján,17 11.)
És én azt a dicsőséget, a melyet nékem adtál, ő nékik adtam, hogy egyek legyenek, a miképen mi egy vagyunk:
(Ján 14,3; Márk 16,20; Zsid 2,4)
Én ő bennök, és te én bennem: hogy tökéletesen egygyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, a miként engem szerettél.
Atyám, a kiket nékem adtál, akarom, hogy a hol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, a melyet nékem adtál: mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt.
(Ján 12,26;14,3.1Thess;4,17)
Igazságos Atyám! És e világ nem ismert téged, de én ismertelek téged; és ezek megismerik, hogy te küldtél engem;
(1Sám 28,7)
És megismertettem ő velök a te nevedet, és megismertetem; hogy az a szeretet legyen ő bennök, a mellyel engem szerettél, és én is ő bennök legyek.
(Zsolt 41,10;Mát 26,47; Márk 14,43; Luk 22,47; Ján 18,3)