19
A sors által való második rész juta Simeonnak, a Simeon fiai nemzetségének az ő családjaik szerint, és lőn az ő örökségök a Júda fiainak öröksége között.
És lőn az övék az ő örökségökül: Beer-Seba, Seba és Móláda;
Haczar-Sual, Bála és Eczem;
Eltolád, Bethul és Horma;
Cziklág, Béth-Markaboth és Haczar-Szusza;
Béth-Lebaoth és Sarúhen. Tizenhárom város és ezeknek falui.
Ain, Rimmon, Ether és Asán. Négy város és ezeknek falui;
És mindazok a faluk, a melyek e városok körül valának Baalath-Beérig, délen Rámatig. Ez a Simeon fiai nemzetségének öröksége az ő családjaik szerint.
A Júda fiainak osztályrészéből lőn a Simeon fiainak örökségök, mert a Júda fiainak osztályrésze nagyobb vala mint illett volna nékik; ezért öröklének Simeon fiai azoknak öröksége között.
A sors által való harmadik rész juta a Zebulon fiainak az ő családjaik szerint, és lőn az ő örökségöknek határa Száridig.
És felmegy az ő határuk nyugotnak, Mareala felé, és éri Dabbasethet, és éri a folyóvizet is, a mely átellenben van Jokneámmal.
Száridtól pedig napkelet felé fordul Kiszloth-Tábor határára, és tova megy Daberáthnak, és felmegy Jafiának.
Innen pedig átmegy kelet felé Gittha-Héfernek és Ittha-Kaczinnak, és tova megy Rimmonnak, kerülvén Néa felé:
És ennél kerül a határ északról Hannathonnak; a széle pedig a Jiftah-Él völgye.
Továbbá Kattáth, Nahalál, Simron, Jidealá és Bethlehem. Tizenkét város és azoknak falui.
(Bir 1,30)
Ez a Zebulon fiainak öröksége az ő családjaik szerint; ezek a városok és ezeknek falui.
A sors által való negyedik rész Issakhárnak, az Issakhár fiainak juta, az ő családjaik szerint.
És lőn az ő határuk: Jezréel, Keszuloth és Súnem:
(2Kir 4,8)
Hafaráim, Sion és Anaharath;
Rabbith, Kisjon és Ébecz;
Remeth, Én-Gannim, Én-Hadda és Béth-Paczczécz.
És éri a határ Tábort, Sahaczimát és Béth-Semest, a határuknak széle pedig a Jordán. Tizenhat város és ezeknek falui.
Ez az Izsakhár fiai nemzetségének öröksége, az ő családjaik szerint: a városok és ezeknek falui.
A sors által való ötödik rész pedig juta az Áser fiai nemzetségének az ő családjaik szerint.
És lőn az ő határuk: Helkath, Háli, Beten és Aksáf;
Alammelek, Ameád és Misál, és éri Karmelt nyugot felé és Sihór-Libnáthot.
Azután visszafordul napkelet felé Béth-Dágonnak, és éri Zebulont és a Jiftah-Él völgyét észak felől, Béth-Émeket és Neiélt, és tovamegy Kabulnak balkéz felől;
(1Kir 9,13)
És Ebronnak, Rehobnak, Hammonnak és Kánának a nagy Czidonig.
Azután visszafordul a határ Rámának, Tyrusnak erős városáig; és újra fordul a határ Hósznak, a szélei pedig a tengernél vannak Akzib oldala felől;
(1Sám 28,3; Józs 15,44; Bir 1,31)
És Umma, Afék és Rehób. Huszonkét város és ezeknek falui.
Ez az Áser fiai nemzetségének öröksége az ő családjaik szerint: ezek a városok és ezeknek falui.
A sors által való hatodik rész juta a Nafthali fiainak, a Nafthali fiainak az ő családjaik szerint.
Lőn pedig a határuk: Heleftől, Elontól fogva Czaanannimnál Adámi-Nekebig és Jabneél-Lakkumig; a széle pedig a Jordán vala.
Azután fordul a határ nyugot felé Aznoth-Tábornak; innen pedig tovamegy Hukkóknak, és éri Zebulont dél felől, Ásert pedig éri nyugot felől, és a Júdát is; a Jordán napkelet felé vala.
Erősített városok ezek: Cziddim, Czér, Hammath, Rakkath és Kinnereth;
Adáma, Ráma és Hásor;
Kedes, Edrei és Én-Hásor;
Jireon, Migdal-Él, Horem, Béth-Anath és Béth-Semes. Tizenkilencz város és ezeknek falui.
Ez a Nafthali fiai nemzetségének öröksége az ő családjaik szerint: a városok és ezeknek falui.
A sors által való hetedik rész juta a Dán fiai nemzetségének az ő családjaik szerint.
És lőn az ő örökségüknek határa: Czóra, Estháol és Ir-Semes;
Saalabbin, Ajjálon és Jithla;
Élon, Timnatha és Ekrón;
Eltheké, Gibbethon és Baaláth;
Jehud, Bené-Bárak és Gath-Rimmon;
Mé-Jarkon és Rakkon, a Jáfó átellenében levő határral.
(Jón 1,3)
De tovább méne ezeknél a Dán fiainak határa. Felmenének ugyanis a Dán fiai, és hadakozának Lesem ellen, és el is foglalák azt, és veték azt fegyver élére, és birtokba vevék azt, és lakozának benne, és nevezék Lesemet Dánnak, az ő atyjoknak Dánnak nevére.
(Bir 18,27-29)
Ez a Dán fiai nemzetségének öröksége az ő családjaik szerint: ezek a városok és ezeknek falui.
Mikor pedig elvégezték vala a földnek örökbe vételét annak határai szerint, akkor adának Izráel fiai örökséget Józsuénak, a Nún fiának ő közöttök.
Az Úr rendelése szerint adák néki azt a várost, a melyet kért vala: Timnath-Szeráhot az Efraim hegyén, és megépíté azt a várost, és abban lakozék.
(Józs 24,30)
Ezek azok az örökségek, a melyeket örökül adának Eleázár, a pap és Józsué, a Nún fia és az atyáknak fejei az Izráel fiai nemzetségeinek sors szerint, Silóban, az Úr előtt, a gyülekezet sátorának nyílásánál. Így végezék el a földnek felosztását.
(Józs 17,4)
20
Majd szóla az Úr Józsuénak, mondván:
Szólj az Izráel fiainak, mondván: Válaszszatok magatoknak menekülésre való városokat, a melyekről szóltam néktek Mózes által,
(2Móz 21,13.4Móz;35,6-34.5Móz;19,1-13)
Hogy oda szaladjon a gyilkos, a ki megöl valakit tévedésből, nem szándékosan, és legyenek azok menedékül nékik a vérbosszúló elől.
A ki pedig beszalad valamelyikbe e városok közül, álljon az a város kapujába, és beszélje el az ő dolgait a város véneinek hallatára, és vegyék be őt magok közé a városba, és adjanak néki helyet, hogy velök lakozzék.
Hogyha pedig kergeti azt a vérbosszúló, ki ne adják a gyilkost annak kezébe, mert nem szándékosan ölte meg az ő felebarátját, és nem gyűlölte ő azt annakelőtte.
És lakozzék abban a városban mindaddig, a míg ítéletre állhat a gyülekezet elé, a míg meghal a főpap, a ki abban az időben lesz, azután térjen vissza a gyilkos, és menjen haza az ő városába és az ő házába, abba a városba, a melyből elfutott vala.
És kiválaszták Kedest Galileában a Nafthali hegyén, Sikemet az Efraim hegyén és Kirjáth-Arbát, azaz Hebront a Júda hegyén.
(Józs 21,32;Józs 15,13; Józs 21,11)
Túl a Jordánon pedig Jérikhótól napkelet felé választák Beczert a pusztában, a sík földön Rúben nemzetségéből; Rámothot Gileádban, a Gád nemzetségéből, és Gólánt Básánban a Manassé nemzetségéből.
(5Móz 4,43)
Ezek voltak a meghatározott városok mind az Izráel fiainak, mind a jövevénynek, a ki közöttük tartózkodik vala, hogy oda szaladjon mindaz, a ki megöl valakit tévedésből, és meg ne haljon a vérbosszúlónak keze által, míg oda nem áll a gyülekezet elé.
(Józs,20 2. 5 Móz. 19,4-7.)
21
És hozzámenének a Léviták atyai fejedelmei Eleázárhoz, a paphoz, és Józsuéhoz, a Nún fiához és az atyai fejedelmekhez, a kik valának Izráel fiainak nemzetségei felett,
(Józs 17,4)
És szólának nékik Silóban, a Kanaán földén, mondván: Az Úr megparancsolta Mózes által, hogy adjatok nékünk városokat lakóhelyül, és azokhoz való legelőket barmaink részére.
(4Móz 35,2-5)
Adák azért Izráel fiai a Lévitáknak az ő örökségökből, az Úrnak rendelése szerint, ezeket a városokat és azoknak legelőit.
Esék pedig a sors a Kehátiták családjaira, és juta a Léviták közül való Áron pap fiainak a Júda nemzetségétől, a Simeon nemzetségétől és a Benjámin nemzetségétől sors szerint tizenhárom város;
Kehát többi fiainak pedig az Efraim nemzetségének családjaitól, Dán nemzetségétől és Manassé fél nemzetségétől sors szerint tíz város.
A Gerson fiainak pedig az Issakhár nemzetségének családjaitól, az Áser nemzetségétől, a Nafthali nemzetségétől és Manassénak Básánban levő fél nemzetségétől sors szerint tizenhárom város;
Mérári fiainak az ő családjaik szerint a Rúben nemzetségétől, Gád nemzetségétől és Zebulon nemzetségétől tizenkét város.
Adák azért Izráel fiai e városokat és ezeknek legelőit a Lévitáknak, a miképen megparancsolta vala az Úr Mózes által, sors szerint.
Adák pedig a Júda fiainak nemzetségéből és Simeon fiainak nemzetségéből ezeket a városokat, a melyek névszerint olvashatók.
És lőn, hogy esék a sors először a Lévi fiai közül való Kehátnak családjaiból az Áron fiaira.
(1Krón 6,54)
És adák nékik az Anák atyjának városát, Kirjáth-Arbát, azaz Hebront a Júda hegyén, és annak körülötte levő legelőit;
(Józs 15,13; Józs 20,7;Józs 14,14.1Krón;6,55)
A városnak szántóföldjét és faluit pedig Kálebnek, a Jefunné fiának adák birtokául.
(Józs 14,14; Józs 15,13)
Az Áron pap fiainak pedig adák a gyilkosok menekülésének városát, Hebront és annak legelőjét, Libnát és annak legelőjét.
Jatthirt és annak legelőjét; Estemoát és annak legelőjét;
Holont és annak legelőjét, és Debirt és annak legelőjét;
Aint és annak legelőjét, Juttát és annak legelőjét, Béth-Semest és annak legelőjét. Kilencz várost e két nemzetségből.
(1Sám 6,11-15.2Kir;14,11-13)
A Benjámin nemzetségéből pedig Gibeont és annak legelőjét, Gébát és annak legelőjét;
Anathótot és annak legelőjét, Almont és annak legelőjét: négy várost.
(Jer 1,1)
Az Áron fiainak, a papoknak városai összesen tizenhárom város és azoknak legelői.
A Kehát fiai családjainak pedig, s a Kehát fiai közül való többi Lévitáknak városai, az ő sorsuk szerint, az Efraim nemzetségéből valának.
(1Krón 6,61)
Nékik adák ugyanis a gyilkosok menekülésének városát, Sikemet és annak legelőjét az Efraim hegyén, és Gezert és annak legelőjét;
(1Krón 6,67)
Kibczaimot és annak legelőjét, Béth-Horont és annak legelőjét: négy várost.
A Dán nemzetségéből pedig Elthekét és annak legelőjét, Gibbethont és annak legelőjét;
Ajjálont és annak legelőjét; Gath-Rimmont és annak legelőjét; négy várost.
A Manassé fél nemzetségéből pedig: Taanákot és annak legelőjét, Gath-Rimmont és annak legelőjét: két várost.
Összesen tíz várost és azoknak legelőit a Kehát fiai többi családjainak.
A Gerson fiainak pedig, a kik a Léviták családjaiból valának, adák a Manassé fél nemzetségéből a gyilkosok menekülésének városát, Gólánt Básánban és annak legelőjét, és Beesterát és annak legelőjét: két várost.
(Józs,21 33. 1 Krón. 6,62.;Józs 20,8)
Az Issakhár nemzetségéből pedig: Kisjont és annak legelőjét, Dobráthot, és annak legelőjét,
Jármutot és annak legelőjét, és Én-Gannimot és annak legelőjét: négy várost.
Az Áser nemzetségéből pedig: Misált és annak legelőjét, Abdont és annak legelőjét,
(1Krón 6,74)
Helkathot és annak legelőjét, és Rehobot és annak legelőjét: négy várost.
A Nafthali nemzetségéből pedig: a gyilkosok menekülésének városát, Kedest Galileában és annak legelőjét, Hammoth-Dórt és annak legelőjét, és Karthant és annak legelőjét: három várost.
(Józs 20,7)
A Gersoniták összes városai, az ő családjaik szerint, tizenhárom város és azoknak legelői.
(Józs,21 27.)
A Mérári fiai családjainak pedig, e még hátralevő Lévitáknak, adák a Zebulon nemzetségéből: Jokneámot és annak legelőjét, Karthát és annak legelőjét,
(1Krón 6,63)
Dimnát és annak legelőjét, Nahalált és annak legelőjét; négy várost.
A Rúben nemzetségéből pedig: Béczert és annak legelőjét, Jahczát és annak legelőjét,
Kedémothot és annak legelőjét, és Méfaathot és annak legelőjét: négy várost.
A Gád nemzetségéből pedig: a gyilkosok menekülésének városát, Rámothot Gileádban és annak legelőjét, Mahanaimot és annak legelőjét,
(Józs 20,8)
Hesbont és annak legelőjét; Jaézert és annak legelőjét: összesen négy várost.
A Mérári fiainak városai az ő családjaik szerint, a kik a Léviták családjai közül maradtak fel, valának az ő sorsuk szerint összesen tizenkét város.
A Lévitáknak összes városai az Izráel fiainak birtoka között: negyvennyolcz város azoknak legelőivel.
(4Móz 35,7)
Valának ezek a városok a tulajdonképeni város és körülöttök azoknak legelői. Így vala ez mind e városoknál.
Megadá azért az Úr Izráelnek mindazt a földet, a mely felől megesküdött vala, hogy odaadja azt az ő atyáiknak. És bírák azt, és lakozának abban.
(1Móz 12,7;15,7.13-21.5Móz;34,4)
Nyugodalmat is ada nékik az Úr mindenfelől, szintén úgy, a mint megesküdött vala az ő atyáiknak. És senki nem állott meg ellenökben valamennyi ellenségeik közül; minden ellenségöket kezökbe adá az Úr.
(5Móz 11,25)
Nem esett el csak egy szó is mindama jó szóból, a melyet szólott vala az Úr az Izráel házának. Mindaz betelt.
(Józs 23,14;Józs,21 43. 44.)