7
Belsazárnak, a babiloni királynak első esztendejében álmot láta Dániel és fejének látásait az ő ágyában. Az álmot akkor följegyzé; a dolog velejét elmondá.
(Dán 5,1.30)
Szóla Dániel, és monda: Látám az én látásomban éjszaka, és ímé, az égnek négy szele háborút támaszta a nagy tengeren;
És négy nagy állat jöve fel a tengerből, egyik különböző a másiktól.
(Dán,7 4.)
Az első olyan, mint az oroszlán, és sas szárnyai valának. Nézém, míg szárnyai kitépettek, és felemelteték a földről, és mint valami ember, lábra állíttaték és emberi szív adaték néki.
(Ésa 5,30; Hós 4,5; Ámós 8,8.9)
És ímé, más állat, a második, hasonló a medvéhez, és kele egyik oldalára, és három oldalborda vala szájában fogai között, és így szólának néki: Kelj fel és egyél sok húst!
(Dán 11,31)
Ez után látám, és ímé, egy másik, olyan mint a párducz, és négy madárszárnya vala a hátán; és négy feje vala az állatnak, és hatalom adaték néki.
(Dán 2,8-11)
Ezek után látám éjszakai látásokban, és ímé, negyedik állat, rettenetes és iszonyú és rendkivül erős; nagy vasfogai valának, falt és zúzott és a maradékot lábaival összetaposta, és ez különbözék mindazoktól az állatoktól, a melyek előtte valának, és tíz szarva vala néki.
(Dán 8,13)
Mialatt a szarvakat szemlélém, ímé, másik kicsiny szarv növekedék ki azok között, és három az elébbi szarvak közül kiszakasztaték ő előtte, és ímé, emberszemekhez hasonló szemek valának ebben a szarvban, és nagyokat szóló száj.
(Dán,7 11.)
Nézém, míg királyi székek tétetének, és az öreg korú leüle, ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú; széke tüzes láng, ennek kerekei égő tűz;
(Dán 7,3;Ezék 13,19)
Tűzfolyam foly és jő vala ki az ő színe felől; ezerszer ezeren szolgálának néki, és tízezerszer tízezeren állának előtte; ítélők ülének le, és könyvek nyittatának meg.
(Jel 5,11;Jel 20,12)
Nézém akkor a nagyzó beszédek hangja miatt, a melyeket a szarv szóla; nézém, míg megöleték az az állat, és az ő teste elvesze, és tűzbe vetteték megégetésre.
(Dán,7 8.)
A többi állatoktól is elvéteték az ő hatalmok; de ideig-óráig tartó élet adaték nékik.
(Dán,7 25. Dán 12,7.)
Látám éjszakai látásokban, és ímé az égnek felhőiben mint valami emberfia jőve; és méne az öreg korúhoz, és eleibe vivék őt.
(Dán 10,9; Bir 19,22.25)
És ada néki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv néki szolgála; az ő hatalma örökkévaló hatalom, a mely el nem múlik, és az ő országa meg nem rontatik.
(Dán 2,44)
Megrendülék én, Dániel, az én lelkemben ezek miatt, és fejem látásai megháborítának engem.
(Dán 2,3;4,2;5,6)
Oda menék egyhez az ott állók közül, és bizonyosat kérék tőle mindezek felől, és szóla nékem, és e dolognak értelmét tudatá velem:
(Sof 3,19)
Ezek a nagy állatok, mik négyen voltak, négy király, a kik támadnak e földön.
(Róm 9,25.26.1Pét;2,10)
De a magasságos egeknek szentei veszik majd az országot, és bírják az országot örökké és örökkön örökké.
(Ésa 11,1-14; Jer 3,18; Ezék 37,19-28)
Akkor bizonyosat kívánék tudni a negyedik állat felől, a mely különbözék mindamazoktól, és rendkivül rettenetes vala; vasfogai és érczkörmei valának, falt és zúzott, és a maradékot lábaival összetaposta.
(Dán 4,15;12,11;Dán,7 3. 6.)
A tíz szarv felől is, a melyek a fején valának, és a felől, a mely utóbb növekedék és három esék ki előle; és ennek a szarvnak szemei valának és nagyokat szóló szája; termete is nagyobb a társaiénál.
(Dán,7 8.)
Látám, hogy ez a szarv hadakozék a szentek ellen, és legyőzé őket.
(Dán,7 3. 6.)
Mígnem eljöve az öreg korú, és az ítélet adaték a magasságos egek szenteinek; és az idő eljöve, és elvevék az országot a szentek.
(Dán,7 9.;Dán,7 18.)
Így szóla: A negyedik állat negyedik ország lesz e földön, a mely különb lesz minden országnál, és megeszi az egész földet, és eltapodja és szétzúzza azt.
(Jer 44,16.17)
A tíz szarv pedig ez: Ebből az országból tíz király támad, és más támad utánok, és az különb lesz mint az előbbiek, és három királyt fog megalázni.
(Jób 19,8; Siral 3,7.9)
És sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szenteit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt; és az ő kezébe adatnak ideig, időkig és fél időig.
(Dán,7 18. 22. Dán 11,36.;Dán,7 12.)
De ítélők ülnek és az ő hatalmát elveszik, hogy megrontassék és végleg elveszszen.
(Ezék 16,16-19)
Az ország pedig és a hatalom és az egész ég alatt levő országok nagysága átadatik a magasságos egek szentei népének; az ő országa örökkévaló ország, és minden hatalmasság néki szolgál és engedelmeskedik.
(Dán,7 18. 25. Dán 4,10.)
Itt vége lőn a beszédnek. Engemet, Dánielt pedig az én gondolatim igen megrettentének és az én ábrázatom elváltozék rajtam; de e beszédet megtartám szívemben.
(Ezék 16,37-42)