1
A mi kezdettől fogva vala, a mit hallottunk, a mit szemeinkkel láttunk , a mit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek Ígéjéről.
(Luk 24,39; Ján 20,20.27.28;2Pét 1,16)
(És az élet megjelent és láttuk és tanubizonyságot teszünk róla és hirdetjük néktek az örök életet, a mely az Atyánál vala és megjelent nékünk;)
(Ján 1,4;Ján 17,3)
A mit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségtek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal.
(Ján 17,21)
És ezeket azért írjuk néktek, hogy örömetek teljes legyen.
(Ján 15,11;16,24.2Ján;1,12)
És ez az az üzenet, a melyet tőle hallottunk és hirdetünk néktek, hogy az Isten világosság és nincsen ő benne semmi sötétség.
(Ján 1,9;8,12; Jak 1,17)
Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és sötétségben járunk; hazudunk és nem az igazságot cselekeszszük.
Ha pedig a világosságban járunk, a mint ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.
(Zsid 9,14; Jel 1,5;7,14)
Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk.
(Péld 20,9; Préd 7,20)
Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.
(Péld 28,13)
Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá teszszük őt, és az ő ígéje nincsen mi bennünk.
(Préd 7,20)
2
Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.
(Róm 8,34; Zsid 7,25)
És ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is.
(1Ján 4,10; Róm 3,25;Kol 1,20; Ján 4,42)
És arról tudjuk meg, hogy megismertük őt, ha az ő parancsolatait megtartjuk.
(Ján 13,34.35)
A ki ezt mondja: Ismerem őt, és az ő parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság.
(1Ján 1,6.8;4,20)
A ki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk;
(1Ján 4,12.13; Ján 13,35;14,21.23)
A ki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, a mint ő járt.
(Ján 15,4.5;Ján 13,15.34)
Atyámfiai, nem új parancsolatot írok néktek, hanem régi parancsolatot, a mely előttetek volt kezdettől fogva; a régi parancsolat az íge, a melyet hallottatok kezdettől fogva.
(3Móz 19,18;1Ján 3,11.2Ján;1,5)
Viszont új parancsolatot írok néktek, a mi igaz ő benne és ti bennetek; mert a sötétség szűnni kezd, és az igaz világosság már fénylik.
(Ján 1,4.9;8,12;Róm 13,12; Eféz 5,8)
A ki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyűlöli az ő atyjafiát az még mindig a sötétségben van.
(1Ján 3,14.15)
A ki szereti az ő atyjafiát a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra való.
(1Ján 3,14;Róm 14,13)
A ki pedig gyűlöli az ő atyjafiát, a sötétségben van, és a sötétségben jár, és nem tudja hová megy, mert a sötétség megvakította az ő szemeit.
(1Ján 3,14;Ján 12,35)
Írok néktek, gyermekek, mert a ti bűneitek megbocsáttattak az ő nevéért.
(Luk 24,47; Csel 2,38;4,12;13,38)
Írok néktek atyák, mert megismertétek azt, a ki kezdettől fogva van. Írok néktek ifjak, mert meggyőztétek a gonoszt. Írok néktek fiacskák, mert megismertétek az Atyát.
(1Ján,2 2.)
Írtam néktek atyák, mert megismertétek azt, a ki kezdettől fogva van. Írtam néktek ifjak, mert erősek vagytok, és az Isten ígéje megmarad bennetek, és meggyőztétek a gonoszt.
(Ján 1,1)
Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete.
(Mát 6,24; Luk 16,13; Jak 4,4)
Mert mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból.
És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.
(1Kor 7,31; Jak 1,10;4,14.1Pét;1,24.25.2Pét;3,10;Mát 7,21)
Fiacskáim, itt az utolsó óra; és a mint hallottátok, hogy az antikrisztus eljő, így most sok antikrisztus támadt; a honnan tudjuk, hogy itt az utolsó óra.
(Mát 24,5.24; Csel 20,29.2Thess;2,3.2Ján;1,7)
Közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna; de hogy nyilvánvalóvá legyen felőlük, hogy nem mindnyájan közülünk valók.
(Csel 20,30)
És néktek kenetetek van a Szenttől, és mindent tudtok.
(2Kor 1,21;Ján 14,26)
Nem azért írtam néktek, mivel nem ismeritek az igazságot, hanem mivel ismeritek azt, és mivel semmi sincsen az igazságból, a mi hazugság.
(1Ján 22,2.1Móz;2,9)
Ki a hazug, ha nem az, a ki tagadja hogy a Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, a ki tagadja az Atyát és a Fiút.
(1Ján 4,3.2Ján;1,7)
Senkiben nincs meg az Atya, a ki tagadja a Fiút. A ki vallást tesz a Fiúról, abban az Atya is megvan.
(1Ján 4,15; Ján 5,23)
A mit azért ti kezdettől hallottatok, az maradjon meg bennetek. Ha bennetek marad az, a mit kezdettől fogva hallottatok, ti is az Atyában és a Fiúban maradtok.
(1Ján 3,11)
És az az ígéret, a melyet ő ígért nékünk: az örök élet.
(1Ján 20,14;21,8)
Ezeket írtam néktek azok felől, a kik elhitetnek titeket.
(1Ján 1,16;19,15; Zsid 4,12)
És az a kenet, a melyet ti kaptatok tőle, bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket; hanem a mint az a kenet megtanít titeket mindenre, úgy igaz is az és nem hazugság, és a miként megtanított titeket, úgy maradjatok ő benne.
(1Ján,2 20. Ján. 14,26. 16,13.;Jer 31,34)
És most, fiacskáim, maradjatok ő benne; hogy mikor megjelenik, bizodalmunk legyen, és meg ne szégyenüljünk előtte az ő eljövetelekor.
(4Móz 25,1.2.3;31,16)
Ha tudjátok, hogy ő igaz, tudjátok, hogy a ki az igazságot cselekszi, az mind tőle született.
(1Ján,2 6.)
3
Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk! A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg Őt.
(Ján 1,12; Gal 4,5;Ján 16,3;17,25)
Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, a mint van.
(Róm 8,17.2Kor;3,18; Fil 3,21; Kol 3,4)
És a kiben megvan ez a reménység Ő iránta, az mind megtisztítja ő magát, a miképen Ő is tiszta.
(2Kor 7,1)
Valaki a bűnt cselekszi, az a törvénytelenséget is cselekszi; a bűn pedig a törvénytelenség.
És tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a mi bűneinket elvegye; és ő benne nincsen bűn.
(Ésa 53,4.5.9.1Tim;1,15.1Pét;2,22.24;2Kor 5,21)
A ki ő benne marad, egy sem esik bűnbe; a ki bűnbe esik, egy sem látta őt, sem meg nem ismerte őt.
(1Ján 5,18; Róm 6,14)
Fiacskáim! senki el ne hitessen benneteket: a ki az igazságot cselekszi, igaz az, a miként Ő is igaz:
(1Ján 2,29)
A ki a bűnt cselekszi az ördögből van; mert az ördög kezdettől fogva bűnben leledzik. Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.
(Ján 8,44)
Senki sem cselekszik bűnt, a ki az Istentől született, mert benne marad annak magva; és nem cselekedhetik bűnt, mivelhogy Istentől született.
(1Ján 5,18;1Pét 1,23)
Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: a ki igazságot nem cselekszik, az egy sem az Istentől való, és az sem, a ki nem szereti az ő atyjafiát.
(1Ján 4,8)
Mert ez az üzenet, a melyet kezdettől fogva hallottatok, hogy szeressük egymást;
(1Ján 2,7.2Ján;1,5;Ján 13,34;15,12)
Nem úgy, mint Kain, aki a gonosztól vala, és meggyilkolá az ő testvérét. És miért gyilkolta meg azt? Mivel az ő cselekedetei gonoszok valának, a testvéreié pedig igazak.
(Zsid 11,4;Ján 8,44)
Ne csodálkozzatok atyámfiai, ha gyűlöl titeket a világ!
(Ján 15,18.19;17,14)
Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait. A ki nem szereti az ő atyjafiát, a halálban marad.
(1Ján 2,9)
A ki gyűlöli az ő atyjafiát, mind embergyilkos az: és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete, a mi megmaradhatna ő benne.
(Mát 5,21.22)
Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő az ő életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért.
(Ján 10,11;15,13; Róm 5,8)
A kinek pedig van miből élnie e világon, és elnézi, hogy az ő atyjafia szükségben van, és elzárja attól az ő szívét, miképen marad meg abban az Isten szeretete?
(Jak 2,15.16)
Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal.
És erről ismerjük meg, hogy mi az igazságból vagyunk, és így tesszük bátorságosakká ő előtte a mi szíveinket.
(1Ján 13,8;20,12;21,27.2Móz;32,32; Zsolt 69,29; Fil 4,3;Mát 10,32;25,31-40)
Hogy ha vádol minket a szív, mivelhogy nagyobb az Isten a mi szívünknél, és mindent tud.
(1Ján,3 2.)
Szeretteim, ha szívünk nem vádol minket, bizodalmunk van az Istenhez;
(Ésa 22,22)
És akármit kérjünk, megnyerjük tőle, mert megtartjuk az ő parancsolatait, és azokat cselekeszszük, a mik kedvesek előtte.
(1Ján 5,14; Zsolt 10,17;34,16;145,19; Péld 15,29; Jer 29,12; Mát 7,8;21,22; Márk 11,24; Luk 11,9; Ján 9,31;14,13;15,7;16,23; Jak 1,5;5,16)
Ez pedig az ő parancsolata, hogy higyjünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, a mint megparancsolta nékünk.
(Ján 6,29;Ján 13,34)
És a ki az ő parancsolatait megtartja, az Ő benne marad és Ő is abban; és abból ismerjük meg, hogy bennünk marad, abból a Lélekből, a melyet nékünk adott.
(Ján 14,23;1Ján 2,27; Róm 8,9)