23
Jövendölés Tírus ellen.
Jajgassatok Tarsis hajói, mert elpusztíttatott, úgy hogy nincs benne ház és abba bemenet! A Kitteusok földéről jelentetett meg nékik. (2Sám 15,30.2Móz;11,5; Jób 31,10; Náh 3,5; Jer 13,22.26) Némuljatok meg lakosi e partvidéknek, a melyet Sidon kalmárai, a kik tengeren járnak, töltöttek be egykor. (Jer 6,3-6) Melynek sok vizeken át a Sihór veteménye és a Nilus aratása vala jövedelme, úgy hogy népek vására volt! (Ésa 8,19) Pirulj Sidon, mert szól a tenger és a tenger erőssége, mondván: Nem vajudtam, nem is szültem, és nem tápláltam ifjakat, és nem neveltem szűzeket. (Ésa,23 1. Mik. 7,8. Ésa. 9,2. 50,10.) Mihelyt e hír Égyiptomba eljut, Tírus e híre miatt szenvednek ott is. (Zsolt 83,16; Ésa 28,17;30,30) Menjetek át Tarsisba, és jajgassatok ti partvidék lakói! (Jel 18,7) Ez-é a ti örvendező várostok? melynek eredete ősidőkből való; és most lábai viszik őt, bujdosni messzire! (Ezék 28,2; Ésa 54,1.4.5.6.7; Siral 1,1; Jel 17,7.8) Ki végezé ezt a koronás Tírus felől? melynek kereskedői fejedelmek, és kalmárai a földnek tiszteletesei. (Ésa 51,17; Jer 13,13) A seregeknek Ura végezé ezt, hogy meggyalázza minden dicsőségnek kevélységét, és hogy megalázza a föld minden tiszteleteseit. (Róm 11,8) Terülj el földeden, mint a folyóvíz, Tarsis leánya, nincs többé megszorító öv! (Dán 12,4.9; Jel 5,1-3) Kezét kinyujtá a tenger fölé, országokat rettentett meg, az Úr parancsolt Kanaán felől, hogy elpusztítsák erősségeit; (Dán 2,2) És szólt: Nem fogsz többé örvendezni, te megszeplősített szűz, Sidon leánya; kelj és menj át Kittimbe, de ott sem lészen nyugodalmad! (Máté 15,8.9.1Kor;1,19;Zsolt 78,34.35.36; Ésa 19,11-14; Abd 1,8) Ímé, a Káldeusok földe; a nép, mely eddig nem vala; Assiria adá azt a puszta lakosainak; felállítá őrtornyait, lerombolá Tírus palotáit, rommá tevé azt. (Ésa 29,6;30,30;1,31; Máté 3,12) Jajgassatok Tarsis hajói, mert erősségtek elpusztíttatott! (Zsolt 94,7-9;Máté 23,13.1Kor;4,5) És lesz ama napon, hogy Tírus elfelejtetik hetven esztendeig egy király napjai szerint; hetven esztendő multán Tírus sorsa a parázna nő éneke szerint lészen: (Jer 25,11.12;29,10; Dán 9,24) Végy cziterát, járd be a várost, elfeledett parázna nő; pengesd szépen, dalolj sokat, hogy így emlékezetbe jőjj! (Ésa 32,15) És lesz hetven esztendő multán, meglátogatja az Úr Tírust, és az ismét megkapja a maga keresetét, és paráználkodik a föld minden országaival a földnek színén! (Ezék 29,12.13; Jer 46,26;49,6.39) S lészen az ő nyeresége és keresete szent az Úrnak, mely nem halmoztatik fel, sem el nem rejtetik, mert az Úr előtt lakozóké lészen az ő nyeresége, hogy egyenek eleget, és szép ruházatuk legyen. (Mik 1,7; Ésa 60,5-7;18,7) 24 Ímé az Úr megüresíti a földet és elpusztítja azt, és elfordítja színét és elszéleszti lakóit! (1Sám 2,4.5; Mik 2,1) S olyan lesz a nép, mint a pap; a szolga, mint az ő ura; a szolgáló, mint asszonya; a vevő, mint az eladó; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő; a hitelező, mint az, a kinek hitelez; (Ámós 5,10; Jer 18,18) Megüresíttetvén megüresíttetik a föld, és elpusztíttatván elpusztíttatik; mert az Úr szólá e beszédet. (1Móz 12,1; Zsid 11,8) Gyászol és megromol a föld, elhervad és megromol a földnek kereksége, elhervadnak a föld népének nagyjai. (Ésa 43,5.6;54,1.8.13) A föld megfertőztetett lakosai alatt, mert áthágták a törvényeket, a rendelést megszegték, megtörték az örök szövetséget. (1Móz 4,11.3Móz;26,15) Ezért átok emészti meg a földet, és lakolnak a rajta lakók; ezért megégnek a földnek lakói, és kevés ember marad meg. (3Móz 26,14-16.5Móz;28,15-68; Jer 11,3.4) Gyászol a must, elhervad a szőlő, és sóhajtnak minden vidám szívűek. (Jóel 1,10.12) Megszünt a dobok vidámsága, elcsöndesült az örvendők zajgása, a cziterának vídámsága megszünt. (Jóel 1,5; Ésa 5,12) Énekléssel nem isznak bort; keserű a részegítő ital az ívónak; (Ésa 40,26) Rommá lőn az álnokság városa, bezároltatott minden ház, senki be nem mehet! Az utczákon panaszkodás hallik a bor miatt; minden öröm alkonyra szállt, a föld vígassága elköltözött. (Ámós 8,10) A városban csak pusztaság maradt és rommá zúzatott a kapu. (Ésa 45,19) Mert így lesz a föld közepette, a népek között, mint az olajfa megrázásakor, mint mezgérléskor, midőn a szüret elmult. (Ésa 17,6) Ők felemelik szavokat, ujjongnak, az Úr nagyságáért rivalgnak a tenger felől. (Jób 31,28; Péld 30,9) Ezért dícsérjétek az Urat keleten, a tenger szigetein az Úrnak, Izráel Istenének nevét. (Ésa 42,10.12) A föld széléről énekeket hallánk: dicsőség az igaznak! S én mondék: végem van, végem van, jaj nékem! A hitetlenek hitetlenül cselekesznek és hitetlenséggel a hitetlenek hitetlenséget cselekesznek. (Ésa 21,2) Rettegés, verem és tőr vár rád földnek lakója! (Ésa 5,19; Jer 48,43.44) És lesz, hogy a ki fut a rettegésnek szavától, verembe esik, és a ki kijő a veremből, megfogatik a tőrben, mert az egek csatornái megnyílnak, és megrendülnek a föld oszlopai. (1Móz 7,11; Zsolt 82,5; Péld 8,29) Romlással megromol a föld, töréssel összetörik a föld, rengéssel megrendül a föld; (Ésa 50,4; Jer 1,4) Inogva meging a föld, miként a részeg, és meglódul, mint a kaliba, és reá nehezedik bűne és elesik; és nem kél fel többé! (Jer 1,9.10; Préd 12,13) És lesz ama napon: meglátogatja az Úr a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön: És összegyűjtve összegyűjtetnek gödörbe, mint a foglyok, és bezáratnak tömlöczbe, és sok napok után meglátogattatnak. (3Móz 26,8.5Móz;32,8) És elpirul a hold, és megszégyenül a nap, mikor a seregek Ura uralkodik Sion hegyén és Jeruzsálemben: s vénei előtt dicsőség lészen. (Jóel 2,31; Ésa 60,19.20;30,26)
Jajgassatok Tarsis hajói, mert elpusztíttatott, úgy hogy nincs benne ház és abba bemenet! A Kitteusok földéről jelentetett meg nékik. (2Sám 15,30.2Móz;11,5; Jób 31,10; Náh 3,5; Jer 13,22.26) Némuljatok meg lakosi e partvidéknek, a melyet Sidon kalmárai, a kik tengeren járnak, töltöttek be egykor. (Jer 6,3-6) Melynek sok vizeken át a Sihór veteménye és a Nilus aratása vala jövedelme, úgy hogy népek vására volt! (Ésa 8,19) Pirulj Sidon, mert szól a tenger és a tenger erőssége, mondván: Nem vajudtam, nem is szültem, és nem tápláltam ifjakat, és nem neveltem szűzeket. (Ésa,23 1. Mik. 7,8. Ésa. 9,2. 50,10.) Mihelyt e hír Égyiptomba eljut, Tírus e híre miatt szenvednek ott is. (Zsolt 83,16; Ésa 28,17;30,30) Menjetek át Tarsisba, és jajgassatok ti partvidék lakói! (Jel 18,7) Ez-é a ti örvendező várostok? melynek eredete ősidőkből való; és most lábai viszik őt, bujdosni messzire! (Ezék 28,2; Ésa 54,1.4.5.6.7; Siral 1,1; Jel 17,7.8) Ki végezé ezt a koronás Tírus felől? melynek kereskedői fejedelmek, és kalmárai a földnek tiszteletesei. (Ésa 51,17; Jer 13,13) A seregeknek Ura végezé ezt, hogy meggyalázza minden dicsőségnek kevélységét, és hogy megalázza a föld minden tiszteleteseit. (Róm 11,8) Terülj el földeden, mint a folyóvíz, Tarsis leánya, nincs többé megszorító öv! (Dán 12,4.9; Jel 5,1-3) Kezét kinyujtá a tenger fölé, országokat rettentett meg, az Úr parancsolt Kanaán felől, hogy elpusztítsák erősségeit; (Dán 2,2) És szólt: Nem fogsz többé örvendezni, te megszeplősített szűz, Sidon leánya; kelj és menj át Kittimbe, de ott sem lészen nyugodalmad! (Máté 15,8.9.1Kor;1,19;Zsolt 78,34.35.36; Ésa 19,11-14; Abd 1,8) Ímé, a Káldeusok földe; a nép, mely eddig nem vala; Assiria adá azt a puszta lakosainak; felállítá őrtornyait, lerombolá Tírus palotáit, rommá tevé azt. (Ésa 29,6;30,30;1,31; Máté 3,12) Jajgassatok Tarsis hajói, mert erősségtek elpusztíttatott! (Zsolt 94,7-9;Máté 23,13.1Kor;4,5) És lesz ama napon, hogy Tírus elfelejtetik hetven esztendeig egy király napjai szerint; hetven esztendő multán Tírus sorsa a parázna nő éneke szerint lészen: (Jer 25,11.12;29,10; Dán 9,24) Végy cziterát, járd be a várost, elfeledett parázna nő; pengesd szépen, dalolj sokat, hogy így emlékezetbe jőjj! (Ésa 32,15) És lesz hetven esztendő multán, meglátogatja az Úr Tírust, és az ismét megkapja a maga keresetét, és paráználkodik a föld minden országaival a földnek színén! (Ezék 29,12.13; Jer 46,26;49,6.39) S lészen az ő nyeresége és keresete szent az Úrnak, mely nem halmoztatik fel, sem el nem rejtetik, mert az Úr előtt lakozóké lészen az ő nyeresége, hogy egyenek eleget, és szép ruházatuk legyen. (Mik 1,7; Ésa 60,5-7;18,7) 24 Ímé az Úr megüresíti a földet és elpusztítja azt, és elfordítja színét és elszéleszti lakóit! (1Sám 2,4.5; Mik 2,1) S olyan lesz a nép, mint a pap; a szolga, mint az ő ura; a szolgáló, mint asszonya; a vevő, mint az eladó; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő; a hitelező, mint az, a kinek hitelez; (Ámós 5,10; Jer 18,18) Megüresíttetvén megüresíttetik a föld, és elpusztíttatván elpusztíttatik; mert az Úr szólá e beszédet. (1Móz 12,1; Zsid 11,8) Gyászol és megromol a föld, elhervad és megromol a földnek kereksége, elhervadnak a föld népének nagyjai. (Ésa 43,5.6;54,1.8.13) A föld megfertőztetett lakosai alatt, mert áthágták a törvényeket, a rendelést megszegték, megtörték az örök szövetséget. (1Móz 4,11.3Móz;26,15) Ezért átok emészti meg a földet, és lakolnak a rajta lakók; ezért megégnek a földnek lakói, és kevés ember marad meg. (3Móz 26,14-16.5Móz;28,15-68; Jer 11,3.4) Gyászol a must, elhervad a szőlő, és sóhajtnak minden vidám szívűek. (Jóel 1,10.12) Megszünt a dobok vidámsága, elcsöndesült az örvendők zajgása, a cziterának vídámsága megszünt. (Jóel 1,5; Ésa 5,12) Énekléssel nem isznak bort; keserű a részegítő ital az ívónak; (Ésa 40,26) Rommá lőn az álnokság városa, bezároltatott minden ház, senki be nem mehet! Az utczákon panaszkodás hallik a bor miatt; minden öröm alkonyra szállt, a föld vígassága elköltözött. (Ámós 8,10) A városban csak pusztaság maradt és rommá zúzatott a kapu. (Ésa 45,19) Mert így lesz a föld közepette, a népek között, mint az olajfa megrázásakor, mint mezgérléskor, midőn a szüret elmult. (Ésa 17,6) Ők felemelik szavokat, ujjongnak, az Úr nagyságáért rivalgnak a tenger felől. (Jób 31,28; Péld 30,9) Ezért dícsérjétek az Urat keleten, a tenger szigetein az Úrnak, Izráel Istenének nevét. (Ésa 42,10.12) A föld széléről énekeket hallánk: dicsőség az igaznak! S én mondék: végem van, végem van, jaj nékem! A hitetlenek hitetlenül cselekesznek és hitetlenséggel a hitetlenek hitetlenséget cselekesznek. (Ésa 21,2) Rettegés, verem és tőr vár rád földnek lakója! (Ésa 5,19; Jer 48,43.44) És lesz, hogy a ki fut a rettegésnek szavától, verembe esik, és a ki kijő a veremből, megfogatik a tőrben, mert az egek csatornái megnyílnak, és megrendülnek a föld oszlopai. (1Móz 7,11; Zsolt 82,5; Péld 8,29) Romlással megromol a föld, töréssel összetörik a föld, rengéssel megrendül a föld; (Ésa 50,4; Jer 1,4) Inogva meging a föld, miként a részeg, és meglódul, mint a kaliba, és reá nehezedik bűne és elesik; és nem kél fel többé! (Jer 1,9.10; Préd 12,13) És lesz ama napon: meglátogatja az Úr a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön: És összegyűjtve összegyűjtetnek gödörbe, mint a foglyok, és bezáratnak tömlöczbe, és sok napok után meglátogattatnak. (3Móz 26,8.5Móz;32,8) És elpirul a hold, és megszégyenül a nap, mikor a seregek Ura uralkodik Sion hegyén és Jeruzsálemben: s vénei előtt dicsőség lészen. (Jóel 2,31; Ésa 60,19.20;30,26)