2626 Miközben elvezették, megállítottak egy bizonyos cirenei Simont, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után. 2727 Nagy tömeg követte, köztük asszonyok is, akik siránkoztak és jajgattak miatta. 2828 Jézus ezekkel a szavakkal fordult hozzájuk: „Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, sírjatok inkább magatok és gyermekeitek miatt. 2929 Jönnek majd napok, amikor azt fogják mondani: boldogok a magtalanok és az asszonyok, akik nem szültek és nem szoptattak! 3030 Akkor majd azt kiáltják a hegyeknek: szakadjatok ránk! És a domboknak: takarjatok el! 3131 Ha így tesznek a zöldellő fával, mi lesz a sorsa az elszáradtnak?” 3232 Vittek vele két kivégzésre ítélt gonosztevőt is.
Jézust keresztre feszítik.
3333 Mikor arra a helyre értek, amelynek Koponyahely a neve, keresztre feszítették. Ugyanígy a gonosztevőket is, az egyiket jobbról, a másikat balról. 3434 Jézus akkor fölkiáltott: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit tesznek.” Azok pedig sorshúzással megosztoztak ruháin. 3535 A nép bámészkodva állt ott, a főtanács tagjai pedig gúnyolódtak. „Másokat megszabadított, mondták, szabadítsa meg most önmagát, ha ő a Messiás, az Isten kiválasztottja.” 3636 A katonák is elébe állva gúnyolták és ecettel kínálták. 3737 „Ha te vagy a zsidók királya, mondták, szabadítsd meg magadat.” 3838 Feje fölé egy görög, latin és héber nyelven írt táblát tettek: „Ez a zsidók királya.” 3939 Az egyik megfeszített gonosztevő káromolta: „Nem te vagy a Messiás? Szabadítsd meg hát magadat és minket is.”